Jelenlegi hely

Hirdetés!

Ismeretlen eredetű láz

Az orvoslás egyik legnehezebb problémaköre a FUO (fever of unknown origin) névvel illetett jelenség, az a lázas betegségtípus, amelynek eredetét nem lehetséges – vagy igen nehéz felderíteni. Cikkünk e kérdést járja körül, hogyan lehet mégis közelebb jutni a megoldáshoz?

Hirdetés

Ismeretlen eredetű lázA FUO fogalmát 1961-ben körvonalazta Petersdorf és Beeson, két amerikai kutatóorvos:

  • számos alkalommal mért (ismétlődő) 38,3°C feletti láz
  • a lázzal járó betegség több mint három hétig tart
  • nem lehet diagnózist felállítani, még egy hetes kórházi tartózkodást követően sem

Milyen okok lehetnek az ismeretlen eredetű láz hátterében?

A gyakoriság szerint:

(30-40%),

(20-30%), kötőszöveti érbetegség (10-20%), és vegyes kórképek. Nem csekély azon esetek száma, ahol kimerítő vizsgálódás ellenére sem születik kielégítő diagnózis.

Ha több mint egy évig (!) fennáll a FUO, akkor már kevéssé valószínű a fertőzés vagy daganatos betegség, inkább az ún. granulomatózus betegség valószínűsíthető (számos egymástól eltérő betegség, ahol az immunsejtek granulómákká csapzódnak össze).

Ismeretlen eredetű lázat okozhat:

  • Tályog
  • Tbc
  • Húgyúti fertőzés
  • Szívbelhártya-gyulladás
  • Máj-epeúti fertőzés
  • Csontszövetet érintő fertőzés
  • Chlamydia fertőzés
  • Kullancs terjesztette fertőzés (Borrelia)
  • HIV-fertőzés és AIDS
  • Herpeszvírusok
  • (szisztémás) gombás fertőzések
  • Parazitafertőzések
  • Limfómák
  • Leukémiák
  • Solid tumorok
  • Kötőszöveti érbetegségek
  • Gyógyszer okozta láz
  • Örökletes betegségek
  • Belső elválasztású mirigyek (endokrin) betegségei

Még természetesen számos más betegség is, de ezek azok, amelyekkel már vannak konkrét tapasztalatok, és a klinikai eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a felderítetlen láz hátterében meghúzódnak. Pl. tályogok, tbc és a szerveket érintő, szisztémás fertőzések, vagy kullancs okozta borreliosis, HIV és AIDS esetén a jelenség gyakorinak mondható.

Milyen életkorban jellemző a FUO?
A tapasztalatok szerint 50 év feletti az esetek észlelésének mintegy 30%-a, gyermekkorban szinte egyértelműen fertőző betegségeknek tudható be. Felnőtt betegeken, főleg időskorban a daganatos, vagy a kötőszövettel kapcsolatos betegségek állnak mögötte általában.

Kórelőzmény és tünetek

Felnőttkorban a láz mellett jellemző lehet a súlyvesztés, éjszakai izzadás, fejfájás, viszketés megléte. Az orvos részletes kikérdezése során kitér az alábbiakra:

  • családi előfordulás
  • a beteg oltottsági állapota
  • táplálkozási jellemzők
  • utazások, migráció
  • gyógyszerszedés
  • szexuális élet, partnercsere
  • állatokkal való kapcsolat (zoonózis miatt)
  • rekreációs szokások (pl. wellness, fitness, sport stb.)

Felkutatja egyben az oki fejezetben felsorolt számos tényezőt is.

Milyen vizsgálatok végezhetőek a FUO felderítésére?

Ismeretlen eredetű lázElőször is kizárandó minden manipuláció, "műtermék" – tehát ismételten, több alkalommal meg kell mérni a lázat, így biztosítani, hogy valós adatról van szó.

Az orvos megvizsgálja a szemeket, bőrt, nyirokcsomókat, lépet, szívet, hasűri szerveket és a nemi szerveket is. Jellemző lehet a pulzus és a láz összefüggése (a lassabb szívműködés pl. jelezhet limfómát, gyógyszer okozta lázat, tífusszal társuló lázat).

Jellemző lehet a lázgörbe, a láz "lefutása": folyamatos, visszatérő, kiújuló típusú, de ez nem mindig köthető egy-egy konkrét betegséghez.

A kórházban lévő betegen több alkalommal meg kell ismételni a vizsgálatokat, pl. a viszketés, kiütések tekintetében, vagy a szív meghallgatását, az ízületi jeleket, artritiszt, a has betapinthatóságát-keménységét, a nyirokcsomók állapotát, idegrendszeri jeleket figyelni.

Laboratóriumi vizsgálatok
A teljes vérkép segíthet a betegség azonosításában, pl. a vérszegénység (anémia) esetén, vagy érdekesség, hogy herpeszfertőzés gyanítható, ha a betegnek limfocita-túlsúlya van, leukocitózis pedig krónikus baktériumfertőzést jelezhet. A vizelet és májfunkció is utalhat egy-egy (fent említett) betegségre. A vérből, köpetből, székletből történő (ismételt) tenyésztés jellemző lehet.

Képalkotás, mintavétel
A röntgen, hasi ultrahang rutinszerűen végzendő, ha szükséges kiegészítik endoszkópos vizsgálatokkal is. Esetenként izotópos, vagy egyéb speciális vizsgálatokkal (pl. angiográfia, PET, biopszia).

Kezelhető az ismeretlen eredetű láz?

Sok fertőző betegségtől eltérően itt az "empirikus", vaktában történő antibiotikus kezelés értelmetlen, csak a célzott kezelés használhat. Tehát elsősorban a diagnózison a hangsúly: ha az megtalálható, akkor lehet csak (hatásos) kezelést kezdeményezni. Sebészi megoldás ritkán kerül szóba.

A hosszas kórházi tartózkodás nem tűnik hasznosnak, különösen, ha a beteg (egyébként) stabil állapotú.

A kezelőorvosnak számos szakorvossal kell konzultálnia, pl.: infektológus, hematológus, tüdőgyógyász, képalkotó vizsgálatok szakorvosa, sebész.

Milyen prognózis várható?
Természetesen a háttérben meghúzódó betegségtől függ, és hogy szövődmények adódnak-e a betegség során. Irodalmi adatok alapján mondható, hogy sok esetben jóindulatú, még hosszú távon is, pl. különösebb súlyveszteség, vagy egyéb súlyos betegség jelentkezése nélkül. Ilyen esetekben fontos a hosszú távú nyomon követés, esetleg ismételt vizsgálatokkal.

forrás: Reese-Betts: Az antibiotikumok kézikönyve, MSD Orvosi Kézikönyv, Kerpel: Farmakoterápia



Hirdetés