Jelenlegi hely

Hirdetés

Tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás rendszerint enyhe vagy mérsékelt, az egész fejet érintő abroncsszerű, szorító fájdalom.

Hirdetés

A tenziós fejfájás előfordulása

Ez a leggyakoribb fejfájás-forma, egyes statisztikák szerint előfordulása a két nemben összesen 70-80%-os, nőknél valamivel gyakoribb, mint férfiaknál.

A tenziós fejfájás okai

Tenziós fejfájásAz alapmechanizmusa nem teljesen tisztázott. A tenziós fejfájás kialakulásában szerepe lehet a fájdalom-feldogozás öröklött működészavarának (alacsony fájdalomküszöb), a nyaki-vállövi, valamint a fej körül található izmok tartós összehúzódásának (az izmok tapintási lelete azonban nem korrelál a fejfájás megjelenésével), valamint a mozgásszegény életmódnak.

Egyesek szerint a mentális stressz is lehet oki tényező, más kutatások szerint viszont a stressz jelenléte önmagában nem magyarázza a tüneteket, inkább a tenziós fejfájás fenntartásában lehet szerepe.

A tenziós fejfájás tünetei

Általában enyhe-mérsékelt fokú, az egész fejet érintő, tompa vagy feszítő jellegű, esetleg abroncsszerű szorító érzés jellemző, ami azonban néha kifejezetten súlyos fájdalommal is járhat. Egyes betegeknél éjszaka a felső végtagokban zsibbadás jelentkezhet. Jellemző még a felüléskor, felálláskor tapasztalt megszédülés, pillanatnyi egyensúlyvesztés. Általában a betegeknek nem a fájdalom erőssége okoz igazán gondot, hanem az, hogy nehezen vagy egyáltalán nem múlik el a tenziós fejfájás. A migrénnel ellentétben nem társul hozzá hányinger, hányás és a fizikai aktivitás, fény, hangok és szagok sem súlyosbítják a panaszokat. Gyakran társul viszont depresszióra jellemző alvászavar.

A tenziós fejfájás lefolyása

A migrénnel ellentétben a tenziós fejfájás nem rohamok formájában jelentkezik, hanem gyakoribb a mindennapos, de legalábbis heti többszöri előfordulás. A típusos tenziós fejfájás általában ébredés után több órával jelentkezik, és csak ritkán ébreszti fel a beteget álmából. Maga a fájdalom fél órától akár egy hétig is eltarthat.

A tenziós fejfájás diagnózisa

A diagnózis a beteg panaszain és a fizikális vizsgálat eredményein alapul. A neurológiai állapot normális. A betegek egy részénél a fej oldalsó és hátsó részének érzékenysége előfordulhat, valamint jellemző a nyak és vállak feszessége (de az izommerevség nem korrelál a tünetek megjelenésével). Oldalirányú röntgenfelvételen sok esetben megfigyelhető a nyaki görbület (lordózis) kiegyenesedése, azonban nincs olyan vizsgálat, amellyel minden kétséget kizáróan meg lehetne erősíteni a diagnózist. Friss tünetek esetén elsősorban differenciáldiagnosztikai szempontból szoktak néha CT- vagy MRI-vizsgálatot végeztetni a súlyosabb kórokok kizárására.

A tenziós fejfájás terápiája és megelőzése

Tartós eredményt csak a fejfájást fenntartó tényezők felkutatása, és kiküszöbölése, de legalábbis megfelelő kezelése hozhat. Legfontosabb ezért az életmódváltás, a rendszeres mozgás, szükség szerint relaxáció, fizioterápia, akupunktúra, az autogén tréning elsajátítása és rendszeres gyakorlása. Gyógyszeres kezelésből a rövid ideig tartó (5 napos) paracetamol vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő kúra jöhet szóba, amit szükség esetén izomrelaxánssal vagy benzodiazepinnel lehet kombinálni.

Súlyosabb esetben viszont akár opiát tartalmú (kábító) fájdalomcsillapítók is felírhatók (pl: kodein, oxikodon). A gyógyszerek közül előnyben kell részesíteni a nem kombinált formákat, mert a hozzászokás ún. megvonási (rebound) fejfájást okozhat, ha a gyógyszer bevétele késik vagy elmarad.

Forrás:

Mark H. Beers MSD Orvosi kézikönyv a családban
Haddock CK, Rowan AB, Andrasik F, Wilson PG, Talcott GW, Stein RJ. Home-based behavioural treatments for chronic benign headache: a meta-analysis of controlled trials. Cephalalgia 1997, 17:113-118
The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970596. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999.
A Magyar Fejfájás Társaság ajánlásai



Hirdetés