Az anyáknak azt tanácsolják, óvják gyermekeiket azzal, hogy bizonyos ételeket ne fogyasszanak a terhesség és a szoptatás alatt, hogy ne alakulhassanak ki a potenciális veszélyt jelentő allergiás reakciók. Manapság azonban már egyre többen vélik úgy, hogy az allergiát úgy lehet legegyszerűbben elkerülni, ha elébe mennek a problémának, és már kicsi korban megismertetik az allergéneket a gyermekkel.

Három nagyobb kutatás is zajlik a Londoni Royal College, a Cambridge Egyetem és a Duke Egyetem berkeiben, hogy egyszer és mindenkorra meghatározzák, mi a legjobb módszer az allergiás reakciók megelőzésére.

Londonból Gideon Lac professzor elmondta, hogy egész mostanáig azt tanácsolták a kismamáknak, hat hónapos korig ne adjanak anyatejen kívül semmi mást a kicsiknek, 2-3 éves korukig pedig ne iktassák be az allergéneket. A módszer mögötti koncepció az, hogy egyfajta immunológiai vattába csomagolják a gyereket az allergiás reakciót esetleg kiváltó fehérjék ellen. „Elképzelhető, hogy ezzel pont az ellentétes eredményt értük el” – fejtette ki a Nature című folyóiratnak.

2008-ban Lack professzor társszerzőként működött közre egy kutatásban, mely ennek pont az ellenkezőjét javasolta. Kimutatták, hogy a Nagy-Britanniában élő zsidó származású gyerekek körében tízszer annyi a mogyoróallergiás, mint azok közt, akik Izraelben élnek, és több olyan ételt fogyasztanak, melyben ez az olajos mag megtalálható. A rákövetkező évben az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálta az allergiával kapcsolatos irányelveit, hogy tisztázzák: nincs elég bizonyíték arra, hogy bármilyen előnnyel járnának az anya és csecsemője számára előírt étrendi megszorítások.

Lack professzor másik két egyetemmel közösen végzett mogyoróallergia-kutatása megmutathatja, hogy ha kevés, de egyre növekvő mennyiségű mogyorót adnak a kisgyereknek, azzal elérhető-e a tolerancia. 2006-ban 640 csecsemőt kezdtek nyomon követni. A résztvevők felét az ételallergiára kiemelten hajlamos kockázati csoportba sorolták. Kíváncsiak voltak arra, hogy ha egész kis mennyiségben érintkeznek az allergénnel az első életévekben, kifejlődik-e a reakció.

Egy korábbi, Cambridge-ben végzett vizsgálatból kiderült, hogy ha az allergiás gyerekek 30 héten át naponta kapnak kis mennyiségű mogyorólisztet, akkor biztonságos szintre emelhető a toleranciájuk. A csoport nagy része akár 32 szemet is megehetett a termésből a kísérlet végére. Az allergiával kapcsolatos kutatások azonban általában kis létszámú csoportot követnek nyomon, rövid ideig, ezért még mindig nincs sziklaszilárd bizonyíték arra, hogy a deszenzibilizáció csak átmeneti, vagy végleges.

Hugh Sampson, a Mount Sinai Orvosi Egyetem ételallergia intézetéből így összegezte: "A legfontosabb, hogy az anyáknak ne legyen lelkifurdalásuk az étrendjükkel kapcsolatban, mert jelenleg egyáltalán nem tudjuk a helyes megoldást."