Az idegrendszer működésével foglalkozó szakértők szerint az immunrendszer eltérően reagál azokon a testrészeken, amelyeket valami miatt a beteg nem képes kontrollálni, vagy nem érez a részének. Ennek a jelenségnek a felfedezése segíthet megérteni a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegségeket és más, bizonyos testrészek szervezeten kívül kerülésével együtt járó pszichiátriai és neurológiai betegségeket (stroke, skizofrénia, autizmus, epilepszia, neuropátiás fájdalom, anorexia nervosa, bulimia).

Két különböző kísérlet során Lorimer Moseley professzor és csapata (Idegtudományok Ausztrál Kutatóközpontja, Dél-Ausztrál Egyetem) hisztamint, vagyis az allergiás reakció következtében képződő kémiai anyagot juttatott néhány egészséges önkéntes karjába, akikkel a kísérletet megelőzően elhitették, hogy karjukat egy gumikarra cserélték.

A tudósok a másik karon is elvégezték a kísérletet, de ott illúzió nélkül, majd összehasonlították a kiváltott allergiás reakciók súlyosságát. Az eredmények szerint az illúzió során a gumikarra cserélt kar hevesebben reagált a hisztaminra, mint a másik. "Ez a fajta megkülönböztetés bizonyítja, hogy immunrendszerünk is képes prioritásokat felállítani és eltérően reagálni a különböző testrészekben" - magyarázta Moseley professzor.

A kutatók már korábban megfigyelték, hogy a gumikar illúzió során az egészséges karban is csökken a véráramlás és ezáltal a bőrfelszín hőmérséklete is.

"Ezek az eredmények rendkívül fontosak az immunrendszer működésének megértésének szempontjából, hiszen az immunrendszer elsődleges feladata a szervezet részeinek és az idegen testeknek az elkülönítése. Úgy tűnik, agyunk aszerint gyakorol befolyást az egyes testrészeinkre, hogy mennyire érezzük a részünknek azokat" - tette hozzá a professzor.

A kutatás részletes leírása a Current Biology című szaklapban olvasható.