Jelenlegi hely

Hirdetés!

Álmatlanságot okozó gyógyszerek

Az alvászavarok gyakori panasznak számítanak a gyógyszertárba betérő betegek körében. Vannak olyan gyógyszerek, melyek álmatlanságot okoznak, mutatjuk, melyek ezek!

Hirdetés

Mivel az éjszaka elrabolt nyugalma egyrészt másnapra is átnyúló kialvatlansághoz és a koncentrációs képesség romlásához vezet, illetve hosszú távon különféle betegségek (pl. magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség) kialakulásának kedvez, az alvási panaszok orvoslása elsőrendű fontosságú. Az alvási problémákat tehát kezelni kell. Leszögezendő azonban, hogy mindez csak a kiváltó okot megismerve lehetséges! 

Nem biztos, hogy egyből altatókhoz, nyugtatókhoz kell nyúlni!

Hibás a betegek azon elképzelése, miszerint a vényköteles altatószerek mindenre megoldást nyújtanak, és azokat bevéve úgy alszanak reggelig, mint a bunda, történjen bármi! Hibás az az okfejtés is, miszerint minden baj forrása a stressz, amit szintetikus vagy növényi eredetű szorongásoldókkal, nyugtatókkal oldani kell. 

Nagyon gyakran az összevissza napirend (váltott műszakos munkavégzés, alkalmanként éjszakába nyúló tanulás) áll a panaszok hátterében, ami életmódbeli tényezőkkel vagy melatonin adásával orvosolható. Gondolni kell arra is, hogy sok esetben kezeletlen alapbetegség áll a panaszok hátterében, azaz például a fájdalom, a köhögés, a légszomj vagy a vizeletürítési inger nem hagy aludni. 

Tudni kell arról is, hogy számos gyógyszer mellékhatásként okozhat álmatlanságot. Cikkünkben bemutatjuk az érintett hatóanyagokat, és keressük a megoldást. Egy biztos, ebben az esetben nem altatószerekre van szükség!

Gyógyszerek, amik ellophatják az álmokat

Különösen gyakori az alvászavar – mint mellékhatás – megjelenése az antidepresszáns hatóanyagok között. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”. A vízhajtók a gyakori éjjeli felébredés és vizelési inger miatt zavarják az alvást. 

A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú béta-blokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú levotiroxin (túladagolás) válthat ki alvászavarokat. A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése is vezethet álmatlansághoz. Sok fiatal internetről szerez be bizonytalan eredetű fogyasztószert, amik ilyen mellékhatású szintetikus anyagokkal szennyezettek lehetnek. A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyaggal) szintén okolhatók az alvászavarokért. A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be. 

A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság sajnos nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. 

Nem kell egyből a gyógyszerszedés abbahagyására gondolni!

A mellékhatásként kialakult alvászavarok nem teszik feltétlenül szükségessé azt, hogy a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését vagy másik gyógyszer szedésére térjen át. 

Számos esetben a gyógyszer bevételi időpontjára való odafigyelés, vagy a dózis emelése vagy csökkentése elegendő lehet ahhoz, hogy az éjszakák újból pihentető alvással teljenek.

A szív állapota befolyásolja az alvásminőséget? Kattintson tovább, és kiderül!

• Példaként említhetők a napi 1x1 adagolási séma szerint szedett vízhajtók vagy antidepresszánsok, amik bevételi időpontjának estéről reggelre való áthelyezése sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemid-tartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!

• A pajzsmirigyhormon-pótlásra szorulóknál, illetve a lítiumot kapó mániás betegeknél a szervezeten belüli hatóanyagszintek laboratóriumi (pl. vér- és vizeletvizsgálattal történő) monitorozása a megfelelő dózis megtalálásának, a mellékhatások minimalizálásának a kulcsa.

Jót tesz a délutáni szunyókálás? Nézze meg videónkat!

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész



Hirdetés