Jelenlegi hely

Hirdetés

Kikapcsolható-e az autoimmun betegség?

Természetesen nem. Kutatási eredményről szól a cikk, nem szenzációról, viszont újszerűnek mondható az e megközelítés, ahogyan megpróbálnak küzdeni az autoimmun betegségekkel szemben. A megközelítés lényege a sejtek "konverziója" azaz a saját szervezetére támadó agresszív immunsejteket próbálják meg átalakíteni védő, protektív típusú sejtekké. A módszer a génexpresszión alapul, megváltoztathatóak a kezelés egyes stádiumai. Egy igen elegáns modellkép is jól mutatja mindezt. Lássuk a részleteket is.

Hirdetés

A tudományos kutatás új eredményei áttörést hozhatnak olyan súlyos autoimmun betegségek terápiás megközelítésében, mint pl az SM, a szklerózis multiplex. Valamilyen módon meg kell állítani az immunsejtek saját szervezet ellen történő támadását. A University of Bristol kutatói megtalálták, hogyan lehet az "agresszív" immunsejtek működését (pontosabban működésének zavarát) megfordítani, és olyan sejtműködést kialakítani, amely támadás helyett védelmet gyakorol.

Milyen betegségek merültek fel, amelyekre alkalmazható lenne az új terápiás módszer? Példának okáért a fent említett SM, az 1-es típusú cukorbetegség, a Graves-kór, vagy az SLE, a szisztémás lupusz. Csak szklerózis multiplexet illetően a világon mintegy 2,5 millió a betegek száma.

A kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amellyel célzottan elérhetőek voltak az autoimmun betegséget keltő immunsejtek, és ezeket lehetett "átállítani". A módszer korábban már ismert volt, hiszen allergiás betegeken a kezelés egyik formája az ún. deszenzitizáció, vagy deszenzibilizáció, tehát magával az allergén (átalakított formájának) beadásával történő érzéketlenné tétel.

A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet a támadó típusú immunsejtek fehérje-részleteinek, fragmenseinek beadásával hatást elérni. E hatás egyik jellemzője, hogy fokozatosan kell növelni (az injekció útján) beadott antigén-mennyiséget.

Meg kellett azt is találniuk, hogy az immunsejteken belül mely géneket és fehérjéket kell be- illetve kikapcsolni a kezelés hatásosságához.

Azt találták a kutatások során, hogy a génexpresszió változásai játszhatnak közre ebben a "megfordulásban", a támadó sejt védősejtté változásában. Az élő emberen, a betegen mindez abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszeri egyensúly helyreáll: az immunsejtek a szervezet saját szerveire, szöveteire már nem támadnak, viszont védenek a külső fertőző ágensek ellen.

Ha valóban, a klinikai gyakorlatban sikeres lesz ez a megközelítés, az immunterápia révén elkerülhetővé válik az immunszuppresszív, immunműködést elnyomó gyógyszerek alkalmazása. Ez azért is fontos lenne, mivel e gyógyszerek hatásuk mellett számos súlyos mellékhatást is okoznak, mint pl. fertőzések, tumor kialakulása, természetes szabályozó rendszerek károsodása.

David Wriath professzor, a kutatás vezetője ezt mondta: "az immunterápia biológiai alapjaiba való betekintéssel új lehetőségeink nyílnak, hatékony kezelések felé. Észleléseink azért fontosak, mert az autoimmun betegségek jelenlegi kezelése nem, vagy igen nehézkesen oldható meg, a betegség élethosszig tart. Minden új terápiás módszert, lehetőséget ki kell próbálni, ki kell aknázni a betegek érdekében."

Természetesen a kutatásba, ebben a fázisban a bristoli egyetem mellett már biotechnológiai fejlesztő cég is bekapcsolódott.

http://www.bris.ac.uk/news/2014/september/autoimmune-disease.html



Hirdetés