Számos tanácsot ajánlott fel, hogy segítsen a szülőknek megbírkózni a ezzel a fontos változással. Johnson szerint fontos a kapcsolatot tartani a gyerekkel, de nem tolakodó módon. Emlékezzenek, gyerekük egyetemi éveinek legfontosabb része a függetlenné válás, mely segít túlélni a világot. A kommunikációnak rengeteg módja van: telefon, e-mail, szöveges üzenetek vagy közösségi oldalak, használják ki ezeket.
Miközben önállóságot és magánéletet enged gyermekének, adja a tudtára, hogy számíthat önre ha segítség kell. Ha gyermekének valami problémája van az iskolában, hagyja meg a lehetőséget, hogy ő maga oldja meg. Például, ha egy szobatárssal adódnak problémák, a gyermeknek az egyetem ilyen dolgokkal foglalkozó emberek segítségével kell megoldania. "Adhat neki tanácsot, hogy hol keressen segítséget, de ne intézkedjen a gyerek helyett" – tanácsolja Johnson.
Azoknak a szülőknek, akiknek nehézségeik vannak gyermekük elengedésével, sok egyetem kínál speciális gyűléseket. A szülők kapcsolatban lehetnek a gyermekükkel, szerepet válallva a szülői tanácsban vagy részt véve a különböző eseményeken, például a Szülők Hétvégéjén.
Johnson kihangsúlyozta, hogy a szülőknek nem kell rendszeresen látogatniuk gyermeküket, vagy gyakori hazalátogatásokra ösztönözni őket. "Az egyetemi élet részévé kell válniuk, és meg kell tanulniuk az élet alapvető készségeit – hogyan gondoskodjanak magukról és szerezzenek új baráti kört" – mondta Johnson.
