Az eddigi legnagyobb szabású ilyen jellegű tanulmány során Franciaország 33 bejegyzett klinikáján az összes mesterséges megtermékenyítéssel történt szülést megvizsgálták 2003 és 2007 között, ami összesen 15 ezer gyermeket jelentett.
„A gyermekek 4,24 százalékában találtunk súlyos születési rendellenességet” – számolt be a kutatást vezető Geraldine Viot, a párizsi Port Royal szülészeti kórház klinikai genetikusa. Az általános népesség esetében ez az arány 2-3 százalék. „Ez a magasabb arány részben a szívbetegség és a húgyivarszervi rendszer rendellenes fejlődésének tudható be. Ez utóbbi a fiúk esetében sokkal gyakoribb” – írta a kutató közleményében.
A kisebb fejlődési rendellenességek közül ötszörös emelkedés volt megfigyelhető angióma (a bőrfelszínen vagy közelében kialakuló jóindulatú daganat) esetében. Ez lányok esetében kétszer olyan gyakran fordult elő, mint fiúkban.
„Becsléseink szerint Franciaországban körülbelül 200 ezer gyermek született mesterséges megtermékenyítés útján. A fejlődési rendellenesség ilyen magas aránya már közegészségügyi kérdés” – állítja Viot. „Nagyon fontos, hogy minden orvos – és politikus is – tájékozódjon erről.”
A fejlődési rendellenességekkel született gyermekek szülei átlagosan nem voltak idősebbek az ART csoportba tartozó többi szülőnél, tehát az életkor vélhetően nem számít befolyásoló tényezőnek. A kutatók azt is elmondták, egyelőre nem világos, milyen mértékben köszönhetők a rendellenességek a szülők által átörökített génvariánsoknak, illetve maguknak a mesterséges megtermékenyítési technikáknak.
„A fejlődési rendellenességek eredete valószínűleg többtényezős. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak megértésére, mely lejátszódó folyamatok játszanak szerepet a probléma kialakulásában” – tette hozzá Viot.
A leggyakoribb technikák az in vitro fertilizáció (IVF) és az intracitoplazmatikus spermium injekciós (ICSI) eljárás. A nők emellett hormonterápiában is részesülhetnek a peteérés helyreállítására illetve serkentésére.
Az IVF során a nő petesejtjét a testen kívül termékenyítik meg, majd visszaültetik a méhbe, az ICSI során viszont egyetlen spermiumot injektálnak közvetlenül egy petesejtbe.
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy az in vitro fertilizáció kudarcának leggyakoribb oka a petesejt rendellenes kromoszómaszáma. Ezek az ún. genetikai imprinting rendellenességek játszhatnak szerepet a fejlődési rendellenességek magasabb arányú kialakulásában is.
„Egy olyan időszakban, amikor egyre gyakoribb a terméketlenség, és egyre több pár szorul mesterséges megtermékenyítésre a fogamzáshoz, nagyon lényeges minél többet kideríteni arról, mi okozza a fejlődési rendellenességeket ezekben a gyermekekben” – mondta Viot.
Egy februárban publikált dán tanulmány rámutatott, hogy az IVF eljáráson átesett nők esetében négyszer nagyobb a halva szülés valószínűsége, mint azokban, akik természetes úton, vagy más megtermékenyítési technikával fogantak.
