A DHA (dokozahexaénsav) természetes formában előfordul a sejtmembránban, legnagyobb mennyiségben az agysejtekben található. A DHA szintjét lehet emelni étrendi változtatásokkal, különösen olajos halak fogyasztásával, illetve táplálék-kiegészítőkkel. A magzat az anyaméhben az anya szervezetéből kapja a DHA-t, születése után pedig az anyatejből, de ennek mennyisége függ az anya DHA-szintjétől. "Az Egyesült Államokban a nők jellemzően sokkal kevesebb DHA-t vesznek magukhoz, mint a többi fejlett országban" – jegyezte meg Carlson.
350 édesanya gyermekeit követik majd nyomon, akik terhességük alatt csatlakoztak a kutatáshoz. Véletlenszerűen osztották őket két csoportra. Az egyik csoport 600 mg DHA-t kapott, a másik 600 mg placebot a gyermekvárás második felében. Az első öt évben az összes gyermek fejlődését felmérték több ízben is, 18 hónapos korukig. Az elkövetkező szakaszban évente kétszer fogják vizsgálni őket, míg betöltik a 6 éves kort. Megfigyelik a fejlődési mérföldkövek alakulását, melyek összefüggésben állnak azzal, milyen egészségi és mentális állapotnak örvend majd élete során.
Ez lesz az első kísérlet, mely megvizsgálja a terhesség alatt szedett DHA-pótlás hatásait a gyermekek fejlődésmenetének gyakori ellenőrzésével. "Korábbi kutatások már megállapították, hogy a csecsemők DHA pótlása milyen hatással van a kognitív és intellektuális fejlődésre, de ez az anyag leggyorsabban a magzati élet során gyűlik fel az agyban. Ezért érdekel bennünket annyira a terhesség alatt szedett DHA hatása" – mondta el a pszichológus professzorként tevékenykedő Colombo. "Most valóban megláthatjuk, hogy ez a tápanyag miként érinti a hosszú távú fejlődést."
A kísérlet másik egyedülálló vonása, hogy kiértékeli azon gének variációinak hatását, melyek összefüggésben állnak a zsírsav-anyagcserével és a DHA mennyiségével. "A résztvevő anyák és gyermekeik esetében a genetikai különbségek is okozhatják a kezelésre adott eltérő reakciókat" – magyarázta Carlson.
