Hirdetés

Megtalálták a szuperbaktériumok Achilles-sarkát

Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség, és ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelenik meg. A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozók elleni küzdelemben hozhatnak áttörést a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak úttörő eredményei, amelyekről Pál Csaba Bolyai-díjas biológus tart ismeretterjesztő előadást a Magyar Tudományos Akadémia Székházában november 17-én.

Hirdetés

A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel”, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. Ennek sokféle kedvező és kedvezőtlen hatása van ránk. A baktériumok által kiválasztott vegyületek a véráramba kerülve befolyásolják az anyagcserénket, az immunrendszerünk működését, sőt a legújabb kutatások szerint a mikroorganizmusok szerepet játszanak különböző idegrendszeri kórképek és számos egyéb betegség kialakulásában is.

„Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le” – mondja Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni” a géneket. Emellett úgynevezett SOS-génekkel is rendelkeznek, amelyekkel szükség esetén nagyobb sebességre tudják „kapcsolni” a mutációs rátájukat. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. Ennek következtében szaporodik az ellenálló (rezisztens) törzsek, az úgynevezett szuperbaktériumok száma.

Pál Csaba kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. Kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. Emellett azonban azt is bizonyították, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. A szegedi kutatócsoport felfedezésének szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.

MTA

 

Aktuális hírek

Hasra hízik? Ez az oka!

A hason megjelenő zsírpárnák nemcsak esztétikai problémát okoznak, egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a hasi típusú elhízás jelentősen növeli néhány súlyos betegség rizikóját is....

Milyen gyógytorna jó fájó, sérült térdre?

Egy térdsérülés után, ha az alsó végtagot rögzítésbe teszik, legyen az gipsz, brace vagy csak fáslis támasztás, a rögzítési idő letelte után elengedhetetlenül fontos, hogy ne csak a hétköznapi...

A vesekő típusa mondja meg, mi a helyes étrend

Vesekő esetén az életmódra vonatkozóan vannak általános szabályok, például a bőséges vízfogyasztás, a helyes étrend azonban nagyban függ attól, mitől képződött a nemkívánt kő. Ezeket tekintjük...

Ez a fekély a bokáról indul

Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség,...

Ha eldugul a vese: az kávéfőzés filter nélkül

A vesék szerepe létfontosságú: a szervezet szűrőjeként kiválasztják a salakanyagokat és fontos szerepük van a szervezet só- és folyadékegyensúlyának fenntartásában. A vesebetegségek eleinte nagyon...

Lassan, biztosan gyilkolnak a vérrögök

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. A...

további cikkek >>