Hirdetés

Megtalálták a szuperbaktériumok Achilles-sarkát

Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség, és ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelenik meg. A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozók elleni küzdelemben hozhatnak áttörést a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak úttörő eredményei, amelyekről Pál Csaba Bolyai-díjas biológus tart ismeretterjesztő előadást a Magyar Tudományos Akadémia Székházában november 17-én.

A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel”, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. Ennek sokféle kedvező és kedvezőtlen hatása van ránk. A baktériumok által kiválasztott vegyületek a véráramba kerülve befolyásolják az anyagcserénket, az immunrendszerünk működését, sőt a legújabb kutatások szerint a mikroorganizmusok szerepet játszanak különböző idegrendszeri kórképek és számos egyéb betegség kialakulásában is.

„Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le” – mondja Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni” a géneket. Emellett úgynevezett SOS-génekkel is rendelkeznek, amelyekkel szükség esetén nagyobb sebességre tudják „kapcsolni” a mutációs rátájukat. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. Ennek következtében szaporodik az ellenálló (rezisztens) törzsek, az úgynevezett szuperbaktériumok száma.

Pál Csaba kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. Kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. Emellett azonban azt is bizonyították, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. A szegedi kutatócsoport felfedezésének szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.

MTA

 

Aktuális hírek

Várandósvitamin: értelmetlen pénzkidobás vagy valós segítség?

Sokszor futhatunk bele azokba a fejtegetésekbe, amik a vitaminkészítmények haszontalanságáról értekeznek. Valóban csak kipisiljük a pluszban bevitt anyagokat? Van egyáltalán értelme a várandós...

Magas a gyerek pulzusa! Mitől lehet?

A gyerekek pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, ennek ellenére, ha a határértéken túli az érték, úgy érdemes szakemberhez fordulni, mivel betegséget jelezhet. Mi állhat a szapora pulzus...

Ótvar, orbánc, tályog: tünetek és kezelésük

Hogyan ismerjük fel a baktériumok okozta bőr- és lágyrész fertőzéseket, annak érdekében, hogy megelőzzük a vérmérgezést vagy a további szövődményeket?

Nátha vagy arcüreggyulladás: ezek a különbségek!

Az arc- és homloküregek gyulladása meglehetősen gyakori betegség az őszi-téli hónapokban, és gyakran az „egyszerűbb” náthával egy időben, esetleg annak szövődményeként alakul ki. Azonban a...

Így mérjük meg a pulzusunkat

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Most megtudhat többet az erős szívdobogás vélhető okairól és a pulzus...

Fájó, zsibbadó kéz: ez a neuropátia tünete

A neuropátia a perifériás idegrendszer idegeinek működési zavarát jelenti. A működési zavar jelentkezhet fájdalom, zsibbadás, érzéketlenség vagy görcsök formájában is. Milyen problémák, betegségek...

további cikkek >>