Hirdetés

Megtalálták a szuperbaktériumok Achilles-sarkát

Évente félmillió tonna antibiotikumot fogyaszt az emberiség, és ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több veszélyes, a gyógyszereknek ellenálló baktérium jelenik meg. A szuperbaktériumoknak is nevezett kórokozók elleni küzdelemben hozhatnak áttörést a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak úttörő eredményei, amelyekről Pál Csaba Bolyai-díjas biológus tart ismeretterjesztő előadást a Magyar Tudományos Akadémia Székházában november 17-én.

A bőrünkön és a testünkben elképesztő sokféleségben élnek baktériumok. Bélrendszerünk valóságos „dzsungel”, amelyben hol békésen megférnek egymással, hol rivalizálnak a mikroorganizmusok. Ennek sokféle kedvező és kedvezőtlen hatása van ránk. A baktériumok által kiválasztott vegyületek a véráramba kerülve befolyásolják az anyagcserénket, az immunrendszerünk működését, sőt a legújabb kutatások szerint a mikroorganizmusok szerepet játszanak különböző idegrendszeri kórképek és számos egyéb betegség kialakulásában is.

„Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le” – mondja Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusa. A baktériumok igen agyafúrt túlélési praktikákat fejlesztettek ki, hiszen nemcsak önmagukban változékonyak, hanem képesek egymás között is „csereberélni” a géneket. Emellett úgynevezett SOS-génekkel is rendelkeznek, amelyekkel szükség esetén nagyobb sebességre tudják „kapcsolni” a mutációs rátájukat. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. Ennek következtében szaporodik az ellenálló (rezisztens) törzsek, az úgynevezett szuperbaktériumok száma.

Pál Csaba kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a baktériumok elleni küzdelmet. Kimutatták, hogy a kórokozó, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. Emellett azonban azt is bizonyították, hogy gyakorlatilag minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. A szegedi kutatócsoport felfedezésének szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.

MTA