Milyen betegség a colitis ulcerosa?

Két főbb gyulladásos bélbetegséget (IBD = inflammatory bowel disease) ismerünk, ezek közül az egyik a colitis ulcerosa. Jellemzője a vastagbél krónikusan fennálló gyulladt állapota. A másik betegség Crohn-kór néven ismeretes.

Az IBD teljesen más betegség, mint az IBS, az irritábilis bél-szindróma fogalma, ahol a bélműködés érintett, de a bél küllemét tekintve nem tér el a normális állapotától.

Mindkét IBD hosszú távú, krónikusan fennálló, és hullámzó lefolyást mutat, tehát fellángoló gyulladásos, tünetekkel járó időszakokat viszonylagos nyugalmi állapot követ és viszont.

Mi a különbség a colitis ulcerosa és a Crohn-kór között?

Korai stádiumban a két betegség közötti különbség csekély, a tünetek hasonlóak. Colitis ulcerosában a bélfalnak a csak a belső rétegét érinti a gyulladás, míg Crohn-kórban a teljes bélfal gyulladásba kerül.

A két betegség anatómiailag is elkülöníthető, ugyanis colitisban a vastag- és végbél érintett, míg Crohn-kór esetén a gyomor-béltraktus teljes egésze, a szájüregtől egészen a végbélnyílásig.

Crohn-betegségben az egészséges és beteg bélszakaszok váltakozhatnak. A colitis viszont térben folyamatos gyulladást jelent. A colitis ulcerosás betegek mintegy 15%-ában a betegség az ún. pancolitis, azaz a colon, a vastagbél teljes hosszában érintett, 85%-ban viszont csak a végbélre és fölötte lévő vastagbélszakaszra jellemző a colitises gyulladás.





Kinél alakulhat ki a colitis ulcerosa?

Bármely életkorban kialakulhat, de gyakoribb az első jelentkezés a 15-30. életév között. 50 és 70 év között is gyakoribb az előfordulás.
Bár gyermekkorban ritkábban fordul elő, ha mégis, akkor kezeletlen formája késleltetheti a normális növekedés és fejlődés folyamatát.

Melyek a tünetek?

A colitis ulcerosa leggyakoribb tünetei a következőek:

• hasi fájdalom, általában görcsös jellegű
• sürgető székelési inger
• véres, nyákos, gennyes széklet
• hasmenés
• fáradtság, gyengeségérzés
• súlyvesztés, súlycsökkenés
• az étvágy csökkenése.

A colitis ulcerosás betegeknek más, nem a beleket érintő tüneteik is lehetnek, pld.: szájüregi fekélyek, bőrtünetek, ízületi fájdalom, szem- ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is (malabsorptio).

A colitises betegek nagy részében inkább jellemző a tünetmentes állapot. Ekkor a betegség inaktív, vagy remisszióban van. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent.

Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező, sokan jelzik, hogy a stressz, a fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy ételek fogyasztása miatt is kiújulhat a betegség. Azt tudni kell, hogy önmagában egyik sem kiváltó oka a betegségnek.

Attól függően, hogy a bél melyik szakaszát érinti a colitis, többféle elnevezése létezik. A vastagbélben lehet: proctitis (ez csak a végbelet érinti), proctosigmoiditis vagy distalis colitis (ez a végbelet és a szigmabelet érinti), univerzális vagy pancolitis, amikor viszont a vastagbél teljes hosszát érinti a betegség.

Mi okozhatja a colitis ulcerosát?

Az intenzív kutatás ellenére ma sem ismert a betegség közvetlen kiváltó oka. Néhány oki tényező szerepe igazolható:

• genetikai, örökletes tényezők,
• fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),
• az immunműködés zavarai,
• és környezeti tényezők.

Egyes klinikusok véleménye szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a colitis ulcerosa létrejöttéért. A pszichés stressz és táplálékallergia nem oki tényező, de ronthatja a már meglévő tüneteket.

Hogyan diagnosztizálható?

A colitis ulcerosát azért nehéz diagnosztizálni, mert tünetei alapján összetéveszthető a bélfertőzésekkel, ill. az IBS-val (irritábilis bél szindróma). A betegek nagy részénél szükséges lehet a kolonoszkópia, szigmoidoszkópia, vagy báriumos beöntést követő bélröntgen vizsgálat elvégzése a diagnózis megerősítésére.

A kolonoszkópia és szigmoidoszkópia ún. endoszkópos, száloptikás eszközzel történő vizsgáló eljárások. Az eszközt végbélen keresztül bevezetik a bél megfelelő szakaszára, enyhe érzéstelenítés, nyugtatás mellett. A vizsgáló orvos szövetmintát is vehet a vizsgálat alkalmával, az elváltozás mikroszkópos megítélésére.

A báriumos beöntést követő röntgenvizsgálat is informatív lehet a diagnózis felállítása szempontjából. A röntgenárnyékot adó bárium a bélben úgy oszlik meg, hogy felfedi a bél esetleges elváltozásait. Ma már elterjedtebbek az endoszkópos vizsgáló eljárások.

A vérkép kimutatja, hogy fennáll-e vérszegénység, vitamin- vagy ásványi anyag hiány.

Okozhat-e a colitis ulcerosa daganatos elfajulást?

Az egész vastagbélre kiterjedt colitis esetén nagyobb a kockázata a rosszindulatú daganat kialakulásának a vastagbélben. Ez különösen igaz lehet a régóta fennálló colitis esetén.

Az orvos tanácsolhatja a rendszeres kolonoszkópiás vizsgálat elvégzését. A kolonoszkópia alkalmával vett szövettani mintavétellel nyomon követhető, hogy van-e a vastagbél érintett részén daganathoz vezető elváltozás. A kolonoszkópia végzésének gyakorisága függhet a colitis ulcerosa fennállásának időtartamától, tehát hogy hány éve alakult ki a betegség.