A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Jogos félelmeink egyike: az autoimmun betegség (2)

#autoimmun betegség #diagnózis #immunrendszeri betegségek #terápia
2011.12.17. Módosítva: 2016.02.19.

Lássuk tehát, hogy lehet osztályozni a betegségeket, milyen elvek mentén, hogyan lehet diagnosztizálni (nem egyszerű), és még kevésbé egyszerű ezen betegségek kezelése, menedzselése, gondozása napi szinten, orvosnak, betegnek egyaránt.

Hirdetés

Egy táblázatba foglaljuk össze néhány fontosabb autoimmun betegség esetén melyik hová sorolható. A beosztás alapja, hogy "szisztémás" tehát a szervezet egészére kiterjedő, vagy "lokális" tehát egy-egy szervet, szövetet (inkább) érintő betegségről van szó.

Természetesen nem minden autoimmun betegséget lehet ilyen "mechanikusan" besorolni. Újabban más megközelítések is vannak, beszélnek az immunbetegségekről általában, ahol az egyik véglet a veleszületett immunzavar, a másik pedig a klasszikus autoimmun betegség.

Diagnosztikai lehetőségek

A beteg egyéni kórtörténetén (anamnézis), családi elemzésen és a betegvizsgálaton túl általában a laboratóriumi diagnosztika ad segítséget: rutinnak tartott labortesztek, pl. a CRP (C-reaktív protein, gyulladás) magasabb szintje. Számos szisztémás autoimmun betegségben ún. szerológiai vizsgálat történik, az auto-antitestek kimutatására. A lokális betegségben pedig az ún. immun-fluoreszcens eljárás, amivel mintavételi, biopsziás anyagokat lehet vizsgálni.

Hogyan és mivel kezelhető az autoimmun betegség?

Alapjában:

Immunszuppresszív terápia (immunműködést elnyomó szerek adása)

Gyulladásgátlók (nagyhatású szteroidok)

Palliatív (csak tüneti) kezelés. Ez esetben magára a gyulladás lényegére, okára nem ható, csak a tüneteket mérséklő gyógyszerek adhatóak.

Egyéb lehetőségek:

Általános megjegyzés: a felsorolt erős hatású szerek, akár a szteroidok, akár a kemoterápiás szerek, a biológiai terápia gyógyszerei mind-mind nem kevés, tartós adás esetén súlyos mellékhatásokkal is bírnak.

forrás: wikipedia, MSD Orvosi Kézikönyv, Farmakoterápia

  • Itt csak a citosztatikus, tehát a dagant-kemoterápiában is alkalmazott szereket említjük, ezek gátolják a T- és B-immunsejtek szaporodását. Néhány alkalmazott hatóanyag: metotrexát, ciklofoszfamid, platina, azatioprin, merkaptopurin.
  • Glukokortikoidok, a szervezet legerőteljesebb gyulladásgátló szerei, gyakorlatilag bármilyen okú és eredetű gyulladást gátolnak. Hatásuk lényege, hogy a sejtes immunitást gátolják.
  • Az újabbkeletű biológiai terápiák (TNF-alfa-gátlók: reumatoid artritisz, Crohn-betegség)
  • Ciklosporin (szervátültetést követően, a kilökődés meggátlására)
  • Baktérium-eredetű gyógyszerek: tacrolimus és sirolimus (főként szervátültetés után, ill. egyes tumorokban is)
  • Interferon (a béta-IFN lassítja a szintén autoimmun eredetűnek tartott szklerózis multiplex romlását)
  • Parazitákat tartalmazó oltás (kísérleti stádiumban)
  • T-sejteket tartalmazó oltások (kísérleti stádiumban)
Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.