Ezeket látta már?

Ezektől a tényezőktől is függ, hogy kinél alakul ki Parkinson-kór

Parkinson-kór környezeti hatások alvászavar bélflóra

Mutatjuk a főbb rizikófaktorokat a genetikán kívül.

A Parkinson-kór a központi idegrendszerre ható, jelenleg gyógyíthatatlan betegség. Kialakulásában szerepe van a géneknek, de néhány olyan tényezőnek is, melyeket befolyásolhatunk.

Évről-évre egyre több embernél diagnosztizálnak Parkinson-kórt, de sajnos még mindig nem értjük pontosan, milyen folyamatok vezetnek a központi idegrendszert érintő, egyre súlyosbodó tünetekhez. Ugyanakkor egyre több kutatás foglalkozik a lehetséges rizikófaktorokkal. Ezek között találhatjuk a nemet és az életkort: a betegség gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket, és az idősebb, 60 év feletti korosztályt. Emellett genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában, az érintett 15-20 százalékának családjában már előfordult Parkinson-kór.

A Parkinson-kór kialakulását növelő tényezők

A környezeti hatások közül a gyom- és rovarirtók lehetnek legveszélyesebbek, akár kétszeresére növelhetik a Parkinson-kór rizikóját. Egy kutatás szerint meglepő módon a vidéki életmód, melyet sok szempontból az egészséges életmód egyik kulcsának tekinthetünk (például azért, mert alacsonyabb a légszennyezettség) is növelheti a Parkinson-kór rizikóját, éppen a gyomirtószerekkel való szorosabb kapcsolat miatt.

Kanadai kutatók nemrég megállapították, hogy egy, az alvás REM-szakaszát érintő rendellenesség (RBD) előrejelezheti, kinél magasabb a Parkinson-kór rizikója. A REM-szakaszra a mozgásképtelenség a jellemző, a szervezetünk így előzi meg, hogy a valóságban is úgy tegyünk, mint az álmainkban és így veszélybe sodorjuk magunkat. Akiknél azonban kialakul ez a rendellenesség, a mozgásképtelenség elmarad. A Brain: A Journal of Neurology című szaklapban megjelent kutatás szerint az RBD-ben szenvedők mintegy 73,5 százalékánál alakult ki Parkinson-kór a 12 éves követési időszak alatt.

Nemcsak az alvással, de a bélflórával is összefügghet a Parkinson-kór, legalábbis a betegek egy részénél. Kutatók szerint az emésztőszervi zavarok már évekkel az első, a mozgást érintő problémák előtt jelentkezhetnek, vagyis, ha jobban megértjük a bélflóra és a Parkinson-kór közötti kapcsolatot, könnyebben és gyorsabban diagnosztizálhatjuk a betegséget, és a kezelést is hamarabb megkezdhetjük. Bár még további vizsgálatokra is szükség van, a szakemberek úgy vélik, hogy a bélben felgyülemlő proteinek, illetve a helyi gyulladások, és ezek bélflórára gyakorolt hatása lehet a kulcsa az összefüggésnek.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ennél a betegségnél gyakran hiszik azt, hogy az érintett csak szimulál

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

Parkinson-kór

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához