A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Alzheimer-kór: van, aki védett ellene?

#Alzheimer-kór #idegrendszeri betegség
2018.01.10. Módosítva: 2018.01.10.

Az Alzheimer-kór magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó betegség. Kik tartoznak a rizikócsoportba és miért, illetve léteznek-e védőhatások az Alzheimer-kór ellen?

Hirdetés

A betegség kutatása során világszerte az életkort és a családi kórtörténetet találták a két legjelentősebb rizikótényezőnek.

Életkor: Úgy tűnk, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye 65 éves kor felett 5 évente megduplázódik. 65 éves korban körülbelül minden 100. ember szenved Alzheimer-kórban, ez az arány 25%-ra nő a 85 év felettieknél.

Korai Alzheimer-kór családi kórtörténete: familiáris Alzheimer-kór (FAD): Nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór azoknál az embereknél, akiknek kettő, vagy több generációba tartozó egyenesági rokonaik (szülő vagy testvér) is korai Alzheimer-kórban szenvednek, mint azoknál, akiknek nincs ilyen betegség a családi kórtörténetükben.

Fontos megjegyezni, hogy a betegség ezen ritka formája (familiáris Alzheimer-kór, FAD) csak az összes eset 1%-ért felelős, és csak örökölhető. Öröklődése direkt úton, dominánsan történik. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik szülő beteg, akkor minden gyermeknek 50% esélye van az öröklésre.

Genetikai rizikótényezők a késői Alzheimer kórban: a késői (65 éves kor felett kezdődő) Alzheimer kórban bizonyos gének befolyásolják a betegség kialakulására való hajlamot. A jelenleg ismert legfontosabb gén, az "Apolipoprotein E" gén, amely a 19-es kromoszómán található. Ez a gén három formában fordul elő az emberekben: 2-es, 3-as és 4-es típus. Minden emberben két "Apolipoprotein E" gén van, amely lehet azonos típusú (2,2; 3,3; vagy 4,4), vagy két típus keveréke (2,3; 2,4; 3,4).

Azt tapasztalták, hogy azok az emberek, akiknek legalább egy 4-es típusú (de különösen ha kettő, azaz 4,4) "Apolipoprotein E" génje van, veszélyeztetettebbek az Alzheimer-kór kialakulása szempontjából, mint a többiek. Úgy tűnik, hogy azok az emberek pedig, akiknek pedig 2-es típusú (különösen ha 2,2) "Apolipoprotein E" génje van, egészen idős korukig védettek az Alzheimer-kór kialakulásával szemben. A tudósoknak még nem sikerült megérteni ezen jelenség okát, és még igen sok kutatást igényel a kérdés teljeskörű feltárása.

A familiáris Alzheimer-kórra jellemzőkromoszómamutációval szemben az apolipoprotein típusa NEM határozza meg a betegség kialakulását. Bizonyított, hogy a4-es típusú apolipoproteinnel rendelkező emberekközül egyesek megérik a 90 éves kort, és nem alakul ki náluk demencia, míg másoknál a 2-es típusúapolipoproteinellenére sokkal hamarabb jelentkezik a demencia. Ez azt jelenti, hogy önmagában az apolipoprotein típusa nem határozza meg, hogy kialakul-e a betegség, hanem más rizikótényezők jelenléte is szükséges az Alzheimer-kór kialakulásához.

Az Alzheimer-kórban nő a vérszegénység kockázata. 

Mik azok a rizikótényezők?

Számos betegségnél, különösen a fertőzőeknél, egyértelműen ki lehet mutatni a betegség okát. Például a kanyarót egy vírus okozza. Azonban a krónikus (hosszantartó) betegségeknél még mindig keveset tudunk a kiváltó okokról. Úgy vélik, hogy több tényező együttes hatása nagyobb valószínűséggel okoz olyan betegségeket, mint például a szívroham.

A kutatók úgy próbálják megtalálni a választ, hogy megfigyelik, melyek azok a tényezők, amelyek gyakrabban fordulnak elő az adott betegségben megbetegedő embereknél. Ezen "rizikótényezők" jelenléte valószínűsíti, hogy a betegség nagyobb eséllyel alakul ki.

A rizikótényezők közé tartoznak azok az adottságok (pl. vércsoport), illetve környezeti hatások (pl. napsütés), amelyek kapcsolatban állhatnak a betegség kifejlődésével. További példák: egyes anyagok behatása, családi kórtörténet, bizonyos munkahelyek. Tehát például egy dohányos embernél nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint egy nem dohányzónál.

Hogyan határozzák meg a rizikótényezőket?

Kétfajta vizsgálati típust használnak a rizikótényezők meghatározására. Az egyik megközelítés szerint hosszú időn keresztül megfigyelnek egy csoport egészséges embert, majd összehasonlítják a megbetegedetteket az egészségesekkel. Megvizsgálják és elemzik az életmódot (étrend, dohányzás, stb.), a családi kórtörténetet és a munkahelyeket az egészséges és a beteg csoportnál is.

A másik megközelítés szerint összehasonlítják azokat az embereket, akiknél már fennáll egy bizonyos betegség, mint például az Alzheimer-kór, azokkal, akik nem betegek, de egyébként hasonló csoportba tartoznak. Információt gyűjtenek a személyes és a családi kórtörténetről, jellemzőkről, valamint az esetleges behatásokról, amelyek a munkája vagy az életmódja miatt érhették a beteget. A rizikótényezők az a jellegzetességek és behatások, amelyek jelentősen gyakrabban fordulnak elő a beteg csoportban, mint az egészséges csoportban.

Arizikótényező nem egyenlő az okkal. Egyetlen vizsgálattal nem lehet bizonyítani a betegség és a specifikus tényező kapcsolatát. Számos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani ezt a kapcsolatot.

Tudta? Ezek lehetnek az Alzheimer-kór tünetei! Kattintson!

Mi védhet meg az Alzheimer-kór ellen?

Az Alzheimer-kór kapcsán számos rizikótényezőt vizsgálnak, köztük az egyének kórtörténetét, alkohol fogyasztását és dohányzását, foglalkozási- és környezeti ártalmaknak való kitettségét. Számos olyan tényezőt is vizsgálnak, amely védő hatásúnak bizonyulhat. Néhány specifikus vizsgálati terület:

Oktatás (lehetséges védő tényező): Számos tanulmány szerint a magasabb szintű oktatásban részesült egyéneknél kisebb az Alzheimer-kór kifejlődésének veszélye, mint a kevésbé művelteknél. Ez vonatkozhat azokra is, akik igyekeznek szellemileg frissek maradni. Ez a terület még további vizsgálatokat igényel, mivel a kutatóknak ki kell deríteniük, hogy maga a műveltség véd a betegséggel szemben, vagy a hozzá kapcsolódó egyéb tényezők (pl.: intelligencia, jövedelmi szint, tesztelhetőség képessége). Ki kell hangsúlyozni, hogy számos olyan ember van, akik alacsony szintű műveltségük ellenére nem betegszenek meg Alzheimer-kórban.

Gyulladásgátló gyógyszerek (lehetséges védő tényező): Az ízületi gyulladásban (arthritis) szenvedő betegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége. A kutatók vizsgálják, hogy mi lehet ennek a magyarázata, van-e az arthritis kezelésére használt gyulladásgátló gyógyszereknek ebben szerepe.

Fejsérülés (rizikótényező): Azoknál a személyeknél, akik életük során elszenvedtek fejsérülést (meghatározás szerint legalább 15 perces eszméletvesztéssel járó fejsérülést) némileg nagyobb - de statisztikailag jelentős mértékűen megnövekedett - eséllyel alakul ki Alzheimer-kór, mint azoknál, akik sosem szenvedtek fejsérülést.

Női nem (enyhe rizikótényező): A nők némileg gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban, még akkor is, ha figyelembe veszik a hosszabb várható élettartamukat. Kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy a hormonpótló kezelés csökkenti-e a betegség kialakulásának veszélyét.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.