Hirdetés

Mi növeli a csontritkulás kockázatát?

Nem csak a menopauza növeli a csontritkulás kockázatát! A menopauza idején bekövetkező hormonális változások következtében a csontállomány csökkenése fokozódik, ilyenkor beszélünk csontritkulásról. A csontok azonban fiatalabb korban, helytelen életmód vagy bizonyos betegségek következtében is törékennyé válhatnak. Mire ügyeljünk és hogyan előzhetjük meg a csontok idő előtti leépülését?

Mi növeli a csontritkulás kockázatát?A csontritkulás következményei

A csont egy rendkívül aktív szövet, amelynek meghatározó szerepe van az élettartamban, az életminőségben egyaránt. A csontok képződését és lebomlását nagyon sok hormonális és immunológiai, genetikai és más életmódbeli tényező befolyásolja – magyarázza Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

A csontok építését az ún. "oszteoblasztok"végzik, a sejtek másik csoportja az ún. "oszteoklasztok" viszont a képződött csontok lebontásáért felelősek. Élettani körülmények között a csontképződés és lebomlás egyensúlyban van.

A csontritkulás, vagy másnéven oszteoporózis, a csont állományának csökkenése. Ilyenkor a csont állománya fellazult, "lukacsos" szerkezetű, ezért törékeny. A leggyakrabban érintettek a csigolyák és a combnyak csont. Ezek törése és fájdalmas elváltozásai a leggyakoribbak.

Pajzsmirigybetegség és egyéb rizikófaktorok

Az oszteoporózis kockázata egyértelműen nagyobb a változó kor idején, de bizonyos gyógyszerek (szteroidok, fájdalomcsillapítók) a dohányzás, a kevés mozgás és a bél-hasnyálmirigy- és májbetegségek is növelhetik kialakulásának veszélyét. A felsoroltak mellett szerepel még egy eddig kevéssé ismert rizikófaktor is, a pajzsmirigy betegség.

Kezeletlen hypothyreosisban – a pajzsmirigy csökkent működése esetén - ugyanis csökken a csontok újjáépülése, ezáltal több csont bomlik, mint képződik, ráadásul a képződött kevesebb csont minősége is rosszabb, ezáltal a törés kockázata is fokozott. A pajzsmirigyhormon adása kezdetén a csontátépülési folyamat, az oszteoklasztok tevékenysége átmenetileg megnövekszik, ezért kezdetben a törési kockázat még növekedhet is.

Hypothyreosisban gyakoriak az ízületi és vázizomzatot érintő panaszok. Az utóbbiak izomgyöngeségben, fájdalomban és görcskészségben mutatkoznak meg.

Pajzsmirigy túlműködésben a helyzet más, de nem jobb! Ilyenkor ugyan több csont képződik, de annál is több bomlik le, tehát a végeredmény a csontállományának csökkenése. Az is bebizonyosodott, hogy a jellegzetes elváltozások már az ún. szubklinikus csökkent, ill. fokozott pajzsmirigybetegség esetében is kimutathatóak. A szubklinikus (enyhe) forma csak részletes kivizsgálás útján diagnosztizálható, ezért különösen fontos, hogy a kezelőorvos és a beteg erre feltétlen gondoljon.

Szűrésekkel és életmódváltással a megelőzésért

  • A pajzsmirigy működésének legalább évenkénti kontrollja indokolt.
  • A csont sűrűségének mérése (DEXA) mellett a csontanyagcsere számos "markerének", többek között a D vitamin szintnek a meghatározása is fontos.
  • Lényeges a dohányzás abbahagyása és a megfelelő – kalcium tartalmú - ételek fogyasztása.
  • Gondoskodjunk a D3 vitamin kiegészítő pótlásáról, mely a csontritkulás megelőzése mellett javítja az izomerőt, csökkenti a görcskészséget, javítja az immunrendszer működését, csökkenti az emlő- és a prosztata daganatok kialakulásának valószínűségét.

A D3 napi dózisa életkortól függően eltérő, ezt célszerű figyelembe venni:

D3 vitamin napi szükséglet:
Gyermekeknek: 200-400 IU/nap
Terheseknek, szoptató anyáknak: 400-600 IU/nap
Pajzsmirigybetegeknek: 400-600 IU/nap
Felnőtteknek:

50-60 év között 400 IU/nap

60 év felett 800-1000 IU

www.endokrinkozpont.hu

További tartalmak csontritkulás témában

További tartalmak terápia témában

További tartalmak diagnózis témában

További tartalmak életmód témában

Aktuális hírek

Várandósvitamin: értelmetlen pénzkidobás vagy valós segítség?

Sokszor futhatunk bele azokba a fejtegetésekbe, amik a vitaminkészítmények haszontalanságáról értekeznek. Valóban csak kipisiljük a pluszban bevitt anyagokat? Van egyáltalán értelme a várandós...

Magas a gyerek pulzusa! Mitől lehet?

A gyerekek pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, ennek ellenére, ha a határértéken túli az érték, úgy érdemes szakemberhez fordulni, mivel betegséget jelezhet. Mi állhat a szapora pulzus...

Ótvar, orbánc, tályog: tünetek és kezelésük

Hogyan ismerjük fel a baktériumok okozta bőr- és lágyrész fertőzéseket, annak érdekében, hogy megelőzzük a vérmérgezést vagy a további szövődményeket?

Nátha vagy arcüreggyulladás: ezek a különbségek!

Az arc- és homloküregek gyulladása meglehetősen gyakori betegség az őszi-téli hónapokban, és gyakran az „egyszerűbb” náthával egy időben, esetleg annak szövődményeként alakul ki. Azonban a...

Így mérjük meg a pulzusunkat

A pulzus, mint fogalom mindenki számára ismert, az eltérései pedig egyre gyakrabban kerülnek a kardiológusok fókuszába. Most megtudhat többet az erős szívdobogás vélhető okairól és a pulzus...

Fájó, zsibbadó kéz: ez a neuropátia tünete

A neuropátia a perifériás idegrendszer idegeinek működési zavarát jelenti. A működési zavar jelentkezhet fájdalom, zsibbadás, érzéketlenség vagy görcsök formájában is. Milyen problémák, betegségek...

további cikkek >>