A 2-es típusú cukorbetegek elsöprő többsége nincs tisztában a betegséggel járó legnagyobb veszélyekkel

A cukorbetegek ismerethiánya az esetek több, mint 40%-ban jelentős állapotromláshoz, szövődmények kialakulásához vezet, mutatott rá a Szonda Ipsos legújabb felmérése. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedők tájékozottságuk hiánya miatt komoly veszélyben vannak. Az érintettek nagy része nincs tisztában alapfogalmakkal, nem méri rendszeresen vércukor szintjét, így csökkennek az esélyeik arra, hogy a betegséggel járó súlyos szövődményeket elkerüljék -számolt be Dr. Vándorfi Győző, a Magyar Diabétesz Társaság vezetőségének tagja, az „Egészségesebben” az egészségeseknél-cukorbetegen? mozgalom sajtótájékoztatóján.  A tavaly életre hívott kezdeményezés ezért idén a 2-es típusú cukorbetegek tájékoztatására koncentrál. Az országos mozgalom szerepét Kincses János a MACOSZ elnöke és Hevesi Tamás zeneszerző, előadóművész továbbra is kiemelten fontosnak tartja, és aktív szerepet vállalnak a betegek ismereteinek bővítésében. A 2-es típusú diabéteszesek kezelésében a háziorvosnak is kiemelkedő szerepe van, ezért a mozgalom testülete is bővült  Dr. Mógor Márta személyével.

Megdöbbentő eredmények születtek abban a Szonda Ipsos felmérésben, melyet a 2- es típusú cukorbetegek körében végeztek. (A 2-es típusú cukorbetegség általában 40 év felett alakul ki, elsősorban a túlsúly, a helytelen táplálkozás és a testedzés hiánya áll a hátterében.) A kutatás a betegséggel kapcsolatos tájékozottságot mérte fel, arra vonatkozóan, hogy az érintettek mennyire ismerik és ellenőrzik, ellenőriztetik legfontosabb élettani (vércukor, HbA1c) értékeiket. Milyen ismeretekkel rendelkeznek a legújabb kezelési lehetőségekről és hogyan vélekednek az inzulinterápiáról.
A megkérdezettek többsége heti 1-2 alkalommal ellenőrzi mindössze a vércukorszintjét! Az inzulinterápiát alkalmazók már nagyobb kontroll alatt teszik ezt, ők naponta 2-5 alkalommal végzik el vércukorszintjük ellenőrzését. Arra, hogy mennyire fontos ennek folyamatos figyelése a válaszadók csekély százaléka érezte a jelentőségét és az állapotának biztonságos nyomon követését. A többségükben -rendkívül sajnálatos módon - ellenérzéseket vált ki a vércukorszintjük mérése.
Annak ellenére, hogy a betegek 70%-a rendelkezik otthonában saját vércukormérő készülékkel, mégis 40%-uk heti 1 mérésnél ritkábban, 23%-uk naponta egyszer. A megkérdezettek 26 %-a a diabetológus szakorvos utasításának megfelelően ellenőriz, 47% -uk a háziorvos javaslatát követi, 25%-uk saját döntése szerint mér.
Az érintettek 30%-a más módon kontrollálja vércukorszintjét: 5%-uk patikában, 10%-uk baráti összejöveteleken, klubokban, rendezvényeken ellenőrizteti értékeit, mindössze 15%-uk fordul háziorvoshoz vagy szakorvosi rendelőkbe!
 A felmérésből kiderült, hogy az érintettek csak 10%-a ismerte a HbA1c érték jelentését és tudta, hogy az utóbbi 3 hónap vércukorszintjének élettani átlagát mutatja meg. Értékének 7% alatt tartásával jelentősen csökkenthető a késői szövődmények kialakulásának kockázata.  A megkérdezettek közel 50 %-a nem érte el az ideális célértéket, pedig a mérföldkő értékű UKPDS vizsgálat rávilágított arra, hogy a HbA1c érték 0.9 %-nyi csökkentése a mikrovaszkuláris szövődmények kialakulását 25 %-kal, bármilyen diabétesszel összefüggő végpont elérését 12%-kal redukálta.
 A válaszadók 43%-a egyáltalán nem tudta, hogy mennyi volt az utolsó hemoglobin A1c értéke, 36%-uk 7 feletti értéket mondott, az ideális 7 % alatti tartományt csak a betegek 20 %-a érte el!
A megkérdezett betegek 40%-a szenved - már kialakult - szövődményektől, melyek közül a leggyakoribbak a látászavarok (48%), szív- és érrendszeri problémák (42%), diabéteszes láb (31%) és a vese károsodása (12%) voltak.

1. 1. Félelem a cukorbetegségtől = félelem az inzulintól (1. oldal)
2. 2. A felmérés szerint... (2. oldal)