Az ázsiai étkezési szokásokat – szemben a nyugati országokkal - az állati fehérjék kifejezetten kismértékű fogyasztása jellemzi. Étrendük különösen gazdag azonban szójafélékben, tengeri növényekben, alga- és halfélékben. Kutatók éppen ezért kiemelt figyelmet szenteltek az étkezés területének, s vizsgálataik valóban számunkra is tanulságos eredménnyel zárultak.
Nagy horderejű és igen ígéretes kutatási eredményeik egyike a szója fontosságára hívja fel figyelmünket. E szerint ugyanis napi megközelítőleg 50 g mennyiségű szója rendszeres fogyasztásával, 50 százalékkal csökkenthetjük a rák kialakulásának esélyét.
A szója rendkívül gazdag növényi színezékanyagokban (izoflavonoidok), melyek közül is jelen esetben a genistin érdemel különös figyelmet. A környezetünkben található vegyi anyagokhoz hasonlóan az izoflavonoidok is fitoösztrogének, vagyis a szervezetünkben képesek ösztogénszerű hatások kifejtésére. A különbség azonban, hogy míg a vegyi anyagok elősegítik a daganat kialakulását, addig a szója épp gátolja azt. A szójában található ösztrogén ugyanis képes blokkolni a természetes, a szervezetünkben található és a vegyi anyagok által bejutott ösztrogén működését oly módon, hogy az ne tudjon kapcsolatba lépni a sejtekkel. Ellenkező esetben megkezdődne a sejt osztódása, s az ösztrogén segítségével a rákos sejtek növekedése.
A szója másik óriási előnye, hogy képes a már kialakult tumor vér- és tápanyag ellátásának akadályozására, íly módon gátolja további növekedését. Fontos megjegyeznünk, hogy kutatók jelen esetben csupán a szója egyik hatóanyagának, a genistin működésének vizsgálatára irányították figyelmüket. Így nagy a valószínűsége, hogy a kombinált izoflavonoidok együttese sokkal hatásosabb, mint a jelen esetben kizárólag megfigyelt genistin.
A másik étrendbeli eltérés az ázsiai kultúrákban jelentős tengeri növények fogyasztásának terén tapasztalható. Sem az amerikai lakosok, sem pedig más nyugati országban élők nem fogyasztanak annyi algát életük során, mint az ázsiaiak. Az ő étkezésük szerves része ugyanis az algák fogyasztása, különösen a Laminaria. Pontos vizsgálati eredményekkel nem rendelkeznek még kutatók az alga egészségvédő mechanizmusának működéséről. Feltételezik azonban, hogy a szója és az algák együttes és rendszeres fogyasztása erősíti a szervezet rák elleni védekező képességét.
A tengeri növények, s köztük is kiemelten a Laminaria más táplálékhoz nem hasonlítható, egyedülálló gazdag nyomelem és ásványi anyag forrás. Az algák közül a Laminaria jódtartalma a legmagasabb. A benne található rostok segítségével elősegíti a belekben felhalmozódott méreganyagok eltávolítását, s ezzel együtt csökkenti azon idő hosszát, amit ezek a toxinok a szervezetünkben töltenek. Kutatások bizonyítják, hogy a Laminaria hozzájárul a bélszakasz egészséges flórájának fenntartásához. Egészségfenntartó szerepén túl képes a betegségek és toxinok elleni küzdelemben a szervezet segítségére lenni, s a rákos sejteket elpusztítani. Az immunrendszer működésében résztvevő T-sejtek előállítását is képes fokozni. Mindezen kedvező hatások ismeretében érthető, hogy a japán lakosok épp oly fontosnak tartják a Laminaria eredetének és minőségének vizsgálatát, mint magát a növény elfogyasztását. Éppen azért törekednek kizárólag jó minőségű növény vásárlására.
