A rák kialakulásáért 35 százalékban a táplálkozás felelős
Végiggondolva bármennyire is logikus, mégis megdöbbentő szembesülni azzal a ténnyel, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek jelentős hányadát mi magunk idézzük elő az életmódunkkal. Nemzetközi tudományos felmérések bizonyították, hogy a különböző ártalmak hosszú években mérhető egészség- és életveszteséget okoznak.
A dohányzás káros hatása széles körben közismert, zömmel maguk a cigarettázók is tisztában vannak a méreganyagok folyamatos adagolásának egészségi kockázataival, csak önmaguk megnyugtatásaként elbagatellizálják azokat. A májrákok, hasnyálmirigy daganatok, szájüregi tumorok jelentős részénél ugyancsak egyértelmű az ok-okozati kapcsolat az alkoholfogyasztás és a betegség között.
A rákkal összefüggésben ritkábban esik szó a túlsúlyról, pedig mára az is kiderült: a szív- és érrendszeri problémák mellett bizony a rosszindulatú daganatoknak egy részében is közrejátszik a súlyfelesleg. Az egyes kockázati tényezők pedig sok embernél összeadódnak.
– A daganatos betegségek kialakulásáért mintegy 35 százalékban tehető felelőssé a táplálkozás. Ezt az adatot úgy is lefordíthatjuk, hogy a rák ekkora arányban lenne megelőzhető, illetve kialakulása késleltethető – számszerűsíti az adatokat Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Nagy kihívás a berögzült hazai étkezési szokások megváltoztatása, ugyanis sokan ragaszkodnak a hagyományos magyar konyhához, amiben a vörös húsok, az állati zsiradékok használata, a nehéz, túlzottan sós és fűszeres ételek dominálnak.
A hosszú ideig élt nagyapák példájára hivatkozva sokan csak legyintenek erre, ám azóta megváltozott az életvitel, s nem igénylünk annyi kalóriát, ráadásul a sok zsír mellett sokkal több cukrot is fogyasztunk, elég csak a szénsavas üdítőkre vagy a "gyümölcs ízű" levekre gondolni. A szokások jelentőségére rávilágít, ha térségünket a mediterrán konyhával hasonlítjuk össze: ott is sok zsiradékot használnak, nem kevés alkoholt isznak és fő étkezésnek a vacsorát tekintik, arányaiban mégis kevesebb a daganatos megbetegedés. Hogy mi ennek az oka?
Hogyan segítenek az élelmiszerek?
A fenti ellentmondás titkát a tápanyagok összetételében találták meg: sertészsír helyett az olívaolaj használata, szalonna helyett a tengeri halak fogyasztása vagy a tömény italok, égetett szeszek helyett a jó minőségű vörösbor népszerűsége mind olyan tényezők, amelyek a mediterrán térségekben élők szervezetét ellenállóbbá teszik a daganatos megbetegedésekkel szemben. (Mindezt kiegészíti az életfelfogás, a stresszkezelés különbözősége.)
Antal Emese megjegyzi: tévhit az, hogy a növényi olajoknak kisebb a kalóriatartalmuk mint az állati zsíroknak. Tehát nem az energiatartalom különbözősége miatt ajánlottak, hanem mert más az összetételük. A bennük lévő kémiai kötések alapján különböztetik meg a telített, az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat, előbbiek rendszerint az állati, utóbbiak a növényi eredetű zsiradékokra jellemzőek. Ezek lebontása során más-más vegyületek keletkeznek a szervezetünkben, ezáltal fejthetnek ki bennünk kedvezőtlen vagy kedvező élettani hatásokat.
A zöldségek és a gyümölcsök fogyasztását sem véletlenül propagálja mindenki: ezek fontos ásványi anyag- és vitaminforrások, amelyek rosttartalmuk miatt az emésztőrendszerre is kedvezően hatnak. A rostok megfelelő folyadékfogyasztás mellett teltségérzetet okoznak, ezáltal is csökkentik az elhízás kockázatát. A bélrendszerre azzal fejtenek ki kedvező hatást, hogy megkötnek különböző káros anyagokat, növelik a béltartalom térfogatát, ezáltal csökken a széklet tranzitideje is.
A cikk folytatását ld. a Rákgyógyítás oldalon!
