A kezelés elsősorban sebészi beavatkozás (műtét), sugárterápia (röntgen besugárzás) és kemoterápia (infúziós kezelés) lehet. Néha 2, esetleg mindhárom kezelési mód kombinációja is használatos.
Műtét
Sugárterápia
A sugárkezelés nagy energiájú röntgen sugarakkal pusztítja a daganatsejteket. Kis méretű, korai rákot, ami még nem terjedt szét a szervezetben, meg is lehet gyógyítani vele, a nagy daganatok méretét csökkentheti, és az előrehaladott, gyógyíthatatlan esetekben is hatékonyan csökkenti a fájdalmat és egyéb tüneteket. A röntgensugarat pontosan a daganatra irányítják, így elkerülhető az ép szövetek károsodása. A terápiát sok részletben adják, így az hetekig eltarthat. A radioterapeuta – így nevezzük a beavatkozást végző szakembert – egy vízálló tollal megjelölheti a beteg bőrét, így a sugár mindig ugyanarra a megfelelő területre irányítható.
A sugárterápia nem fájdalmas és utána nem sugároz a beteg, azonban fáradtság és napégéshez hasonló bőrtünetekk előfordulnak.
Kemoterápia
A tüdőrák kezelése sok tényezőtől függ, elsősorban magának a daganatnak a típusától.
Lássuk a részleteket:
• a daganat típusa,
• honnan indult a daganat (tehát hol volt a primer daganat – ha nem magában a tüdőben),
• milyen sejttípusokat mutat a mikroszkópos vizsgálat,
• melyik stádiumba sorolható a tüdőrák – tehát az elsődleges daganaton mennyire terjedt már túl (és hová),
• milyen a beteg általános állapota.
Lézeres kezelés
Nem gyógyító típusú és erejű beavatkozás, főként arra alkalmas, hogy kontrollálja a ráksejtek növekedését, és a tumor által elzárt légutakat megnyissa. A tüneteket hatásosan javíthatja.
Milyen kérdések merülhetnek fel a kezelés megkezdése előtt?
A tüdőrák kezelésének megkezdése előtt tisztázni kell, hogy maga a kezelés a gyógyításra, vagy pedig a tünetek mérséklésére irányul. A szakemberek döntésének alapja a kimutatott sejttípus (kissejtes/nem kissejtes), a tüdőn belül hol található a daganat, és mennyire terjedt túl a tüdő szövetén. Mérlegelni kell mindegyik kezelési típus kockázatait, és ezután lehet meghozni a korrekt terápiás döntést.
Mi várható, milyen prognózisú a betegség?

Előrehaladottabb, de a mellkasra lokalizálódó, nem-kissejtes tüdőrák esetében a műtéti eljárás, sugárterápia és kemoterápia kombinációja mintegy 50%-os arányú 5 éves túlélést eredményezhet.
Ha a tüdőrák már túlterjedt, tehát áttétet adott más szervekbe, a betegség kimenetele kedvezőtlen. A kissejtes tüdőrák is rossz prognózissal bír. Ha a kissejtes tüdőrák lokalizált, tehát elhatárolt, a betegek kb. negyede javulhat
a kemoterápia és sugárterápia kombinációjától. Sajnos, mivel a legtöbb kissejtes tüdőrák már a diagnózis idején áttétet adott, a javulási, gyógyulási arány csekély mértékű.
A legtöbb rákbetegség már a diagnózis idején áttétet adott, tüdőrákra viszonyítva az összes eset mintegy 15%-a gyógyítható. A kezelés célja a nem gyógyítható esetekben a tünetek mérséklése, az életminőség fenntartása, végstádiumú betegek esetén az emberi méltóság megőrzésével való utolsó időszak biztosítása a hospice-okban, vagy az otthonápolás körülményei között.
A legjobb eredmények akkor adódnak, ha a tüdőrák minél korábban felismerésre kerül – ez minden daganatos betegségre igaz. A korai stádiumban elvégzett műtét is javítja a gyógyulás esélyeit.
















