2014. augusztus 22. péntek, Menyhért, Mirjam napja van
Nyitólap  >  Betegségek - tünetek  >  Diagnosztika
Továbbküldés
Tartalom címe: Mit tudunk az autoimmun betegségekről? (2. rész)

    Mit tudunk az autoimmun betegségekről? (2. rész)

    A rejtélyes nevekkel bíró, rettegettnek tűnő és sokak által nem ismert autoimmun betegségekről most kisszótár formájában adunk közre ismertetőt, ahol összegyűjtöttük a gyakoribb kórképeket, és azok főbb jellemzőit, ez fontos tudnivaló lehet mindenkinek! (2. rész)

    Mit tudunk az autoimmun betegségekről? (2. rész)

    Reiter-szindróma

    Másnéven reaktív artritisz, mivel az ízületek gyulladása általában máshonnan induló fetőzésből ered. A lényeg az ízület-ín tapadási helyének gyulladása. Kísérheti szem-, száj-, húgyúti- és nemiszervi gyulladás is. Kialakulhat fiatal férfiakon szexuális úton szerzett fertőzés után, esetleg szalmonellózis után. Jellemzően a nemi szervi gyulladással indul, majd a szem és az ízületek gyulladása következik. Ez utóbbi marad tartós, akár évekig is fennállhat. Laborral, biopsziával azonosítható. Kezelés: a fertőzésre antibiotikum, emellett szteroid, és/vagy immunműködést gátló szer. (A szem és bőrtüneteket is kezelni kell).

    Reumatoid artritisz

    Lényege: általában a kezek és lábak ízületeit érintő krónikus gyulladás, amely szimmetrikus is. Degeneratív hatású, tehát az ízületek pusztulnak. Nőkben 2-3-szor gyakoribb, bármely életkorban előfordulhat. Jellemző a lappangó megjelenés, a kisízületek gyulladása, mint kezdet. A gyulladt ízületek deformálódnak, láz, érgyulladás is jelentkezhet. Előfordulhat a tüdő, mellhártya, szívburok gyulladása, nyirokcsomó-duzzanat, szemgyulladás stb. Mivel számos autoimmun betegség mutat hasonló tüneteket, néhány fontos kritérium: reggeli ízületi merevség, hat héten át legalább három ízület gyulladása, kéz, csukló, ujjak ízületi gyulladása hosszabb ideig, vérben reumatoid faktor, rtg-n jellemző elváltozások. Kezelés: a pihentetéstől a műtétig… (nem szteroidok, bázisterápiás szerek, szteroidok, immunműködést gátlók, biológiai terápia, fizikoterápiák).

    Sjögren-szindróma

    A Sjögren-szindróma idült gyulladás, jellemzően a szem- és száj nyálkahártyájának fokozott kiszáradásával jár. A nyál- és könnymirigyekbe behatoló fehérvérsejtek károsító hatása miatt történik a kiszáradással járó jelenség. Esetleg távolabbi szervekre (gyomor-bél, légcső, hüvely stb.) is kiterjedhet. Vezető tünet a szem és száj kiszáradása, a beteg fogékonyabb lehet a fertőzésekre. Ízületi gyulladás is lehet, és e betegségben gyakoribb a limfóma (rosszindulatú nyirokdaganat) későbbi előfordulása is.

    SLE (szisztémás lupusz eritematózus)

    Az SLE krónikus gyulladás, az ízületek, inak és egyéb kötőszövetek, szervek gyulladása. A betegek kb. 90%-a nő, és fiatal (18-30 év közötti), a többi életkorban ritkább: kislányokon, idősebb férfiakon. A kép igen változatos, sokféle antitest jelenik meg, ezért egészen enyhétől a teljesen megnyomorító betegségig maga a lefolyás is változó. Jellemző pl: arcon a „pillangóeritéma”, bőrkiütések, fényérzékenység, szájsebek, ízületi gyulladások, veseműködési zavar, alacsony fehérvérsejt- és vérlemezkeszám. Jellemző a hullámzó lefolyás, fellobbanások. Fizikális vizsgálatok, labot azonosíthatja. A betegség szinte kiszámíthatatlan, sok epizód, tünetmentes időszakok, súlyosbodás stb. Az enyhe válfaja nem, esetleg tünetileg, a súlyos viszont azonnal kezelendő (szteroidok, immunműködést gátlók.)

    Spondilitisz ankilopoetika

    Szintén kötöszőveti betegség, a gerinc és nagyízületek krónikus gyulladása, merevség, fájdalom kíséri. Férfiakban gyakoribb, 20-40 éves kor között kezdődik. Periodikusan ismétlődik, hullámzik, leggyakoribb tünet a hátfájás. Jellemző a reggeli ízületi merevség. Kiújuló szemgyulladás (iritisz) is kísérheti. A gerinc merevségét a csigolyák között képződő ún. csonthidak okozzák. A kezelés fájdalomcsillapítókkal, szteroidokkal, esetleg műtét révén történik.

    Szkleroderma

    Másnéven szisztémás szklerózis (nem összetévesztendő az ateroszklerózissal!). Krónikus betegség, a bőrben, ízületekben, belső szervekben, és erekben degeneratív elváltozások alakulnak ki. Kezdeti tünet a Raynaud-jelenség (hidegre az ujjak elfehéredése, érzéketlensége). Gyomorégés, légszomj, nyelési nehézség is lehet. A –derma utótag jelzi, hogy kiterjedt a bőrkárosodás: feszes, fénylő és sötétebb a bőr, visszér-rajzolatok jelennek meg. A gyulladt szövetek jellegzetes „reszelős” hangot adnak. A belek is károsodhatnak, rossz a felszívódás, fogyás észlelhető. Súlyos vesebetegség is kialakulhat. A diagnózis a fizikális vizsgálatokra alapul. A betegség lefolyása változó, kiszámíthatatlan, nem gyógyítható. Kezelése tüneti, gyulladásgátlás, szükség esetén savkötők, antibiotikum, vérnyomáscsökkentő adása.

    Szklerózis multiplex (SM)

    Az SM az egyik legösszetettebb idegrendszeri betegség, melynek hátterében autoimmunitási ok valószínűsíthető. Lényege: az idegeket (szem, agy, gerincvelő) borító ún. mielinhüvely fokozatos elvesztése. A betegség hosszú ideig, lassan rosszabbodik, hullámzó természetű. Sokszor fiatal felnőtteket támad meg. Örökletes és környezeti okok is lehetnek. Tünetei: korai tünetként a zsibbadás, bizsergés, az arc, karok, lábak területén. Az izomerő csökken. Lehetnek csak szemtünetek: kettőslátás, homályos látás, látásvesztés. A betegség változatos – és kiszámíthatatlan. Egy bizonyos, a rosszabbodások gyakoribbá válása. Diagnózis: alapos fizikális, neurológiai vizsgálat, labortesztek, gerinccsapolás. MRI kimutathatja a mielinhiányos területeket. Kezelés: béta-interferon, kopolimer, szteroidok, immungátlók. Gyakorlatilag a terápia nem megoldott jelenleg.

    Mit tudunk az autoimmun betegségekről? (2. rész)

    Vaszkulitisz

    Érgyulladás, nem önálló betegség, hanem számos autoimmun betegség kísérőfolyamata, pl. reumatoid artritiszben, SLE-ben. Az érgyulladás miatt az erek megrongálódnak, elzáródnak, a szöveti, szervi vérellátás romlik. Számos típusa van az érgyulladásoknak, függően pl. az erek típusaitól, anatómiai helyétől is. Fontosabbak: Henoch-Schönlein purpura: a kisebb vénák gyulladása. Eritéma nodózum: a bőr mélyebb rétegében lévő erek gyulladása. Poliatreritisz nodóza: közepes artériák gyulladádsa. Óriássejtes arteritisz: agy és fej artériáinak gyulladása. Takayasu-arteritisz: nagy artériák, aorta gyulladása, szűkülete.

    Vészes vérszegénység (anémia pernicióza)

    A B12-vitamin hiányához kapcsolódó felszívódási zavar, alapja a kóros immunreakció: a gyomornyálkahártya-sejtek károsodnak, ahol az ún. intrinzik-faktor található. Folsavhiánnyal is kapcsolódhat, pl. terhességben. Diagnózisa vérképből, szükség esetén csontvelői kenetből (is) történik. Kezelése: havonta adott B12-injekció, ha szükséges folsavpótlás.

    Wegener-féle granulomatózis

    Ritka gyulladásos betegség, az orrüreg, garat és tüdő nyálkahártya gyulladásával kezdődik, azután átterjed az erekre (vaszkulitisz ld. ott), és halálos kimenetelű vesebetegséggé alakul. Szintén férfiakban gyakoribb. Fertőzésre hasonlító allergiás jelenség, egyik lényeges sajátsága az érgyulladás. Mindig a felső légutakon indul. Fontos (lenne) a korai felismerés és kezelés, a diagnózis főként biopszia alapján lehetséges. Ha időben felismert, immunműködést gátlók és szteroidok tartós adásával kezelhető.

     
    Megjelent: 2012. június 20.
    Legutóbb frissítve: 2014. március 20.
    Hirdetés

    Ha megmondod az igazat – jobban érzed magad!

    Erről a témáról szóló előadásom hangzott el az APA (Amerikai Pszichológus Társaság) legutóbbi ülésén, ahol egy vizsgálat eredményeiről számoltunk be, amelyben összehasonlítottuk két csoport munkáját. Az egyik folyamatosan „igazat” mondott mindennel kapcsolatosan, a másik – a kontroll pedig úgy viselkedett, mint szokásos módon bármelyikünk. Lássuk milyen eredmények születtek!

    Ígéretes lehet az agyi érkatasztrófa kezelésében az őssejtterápia

    A páciensek csontvelejéből nyert őssejtek alkalmazása ígéretes eredményekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa (stroke) esetén, az Imperial College London kutatói által alkalmazott kezelés jelentősen csökkentette a károsodás mértékét és javította a betegek életminőségét.