A kongresszus helyszínéül szolgáló Christian Doppler Klinika orvosigazgatója, Gunther Ladurner szerint a zenének és a ritmusnak fontosabb szerepet kellene betöltenie a terápiás ideggyógyászati rehabilitációban - közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
Az igazgató megemlítette, hogy azok az eszméletüket vesztett betegek, akiknek gyerekkori bölcsődalokat játszottak le, kedvezően reagáltak rá. A zeneterápia segíthet a gyógyszeradagok csökkentésében is.
A kutatók abból indulnak ki, hogy a zene tovább marad meg az emlékezetben, mint a nyelv. A beteg a környezetéből származó népdalokat és énekeket kellemesnek ítéli meg. Az ismerős dallamok közösségi- és biztonságérzetet adnak, ezzel pedig kedvező hatással vannak a terápiára - magyarázta Klaus von Wild, a Müncheni Egyetem idegsebész és neurorehabilitációs professzora. -
A zene az emberi agy biológiailag rögzített nyelve. Olyan agyterületekre hat, amelyek a motorikus kontroll, az emlékezet, a figyelem és a beszéd feldolgozásáért és irányításáért felelnek. A dallamminták hathatnak az agy idegi hálózatainak felépítésére, és meg is változtathatják azokat.
A Lipcsei Egyetem kutatói például egy kis kenyai törzsnek játszottak le dúr, illetve moll hangzású, mesterségesen előállított zenét. Míg az előbbi örömet, az utóbbi búskomorságot idézett elő.
Ladurner szerint a közeljövő feladata, hogy a jelenlegi kutatási modelleket nagyobb csoportra vetítsék ki.
