Hirdetés

Sok formája van a fejfájásnak

A fejfájásnak több formája van. Elsődleges fejfájásnak azt nevezzük, amikor maga a fejfájás a betegség. Másodlagos fejfájás, ha egyéb betegség okozza azt, mint pl. magas vérnyomás, arcüreggyulladás, daganat, agyvérzés, gyulladásos idegrendszeri betegségek… Ebben az  esetben a fejfájás csupán az alapbetegség tünete, s a fájdalom csillapítása mellett a kiváltó ok megszüntetése a cél.

Elsődleges fejfájások

Az elsődleges fejfájások egyik gyakori formája a tenziós fejfájás, amely név az izmok feszülésére utal. Többségében a nőket érinti, különösen az idegességre hajlamosakat, depressziósokat. A fájdalom nem túl erős, és nem egy helyre összpontosul. Sokszor a beteg úgy érzi, mintha abroncs szorítaná a fejét – mondta dr. Oláh László a Neurológiai Klinika egyetemi docense. – A migrén a lakosság tizedét érinti. A hölgyek között  kétszer-háromszor gyakoribb, mint a férfiak között. Általában meglehetősen erős fájdalom jellemzi. A beteget zavarja a fény, vagy a hangok, hányingere van, olykor hány is. A panaszok 4–96 órán át tarthatnak. Ritkább és általában a férfiaknál jelentkezik a cluster (nyaláb) nevet viselő fejfájás típus, mely 4–12 héten át is jelentkezhet  nap mint nap. Naponta kétszer-háromszor jön, majd fél-másfél évig szünetel. Fiatal és középkorú férfiaknál mutatkozik leggyakrab ban. Az erős fájdalom sokszor éjszaka jön. A fej egyik oldalát támadja meg, szem körüli és szem mögötti fájdalmat okozva. A  fájdalomhoz a fejfájás oldalán jelentkező alábbi tünetek egyike társul: szemkönnyezés, orrdugulás, orrfolyás, az arc kipirosodása, féloldali arcizzadás. A rohamszerű tünetek tarthatnak 15 percig, vagy akár 3 óráig, naponta kétszer-háromszor.

Arcidegzsába

Az arcidegzsába különálló fájdalomforma. A rendkívül erős, nyilalló fájdalomroham főként az egyik arcfélen jelentkezik és másodpercekig tart. Hirtelen kezdődik és végződik, naponta akár százszor ismétlődik, sokszor rágás, beszéd, vagy mosolygás  provokálja. Kezelése többnyire gyógyszere terápia, de olykor idegsebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

Másodlagos (tüneti) fejfájások

A másodlagos fejfájások közül az egyik legfontosabb ok a koponyán belüli artériák egyikének a megrepedése. A lakosság 2 százalékában az agyalapi artériák egyikén lehet érkiboltosulás, melynek vékony fala az élet folyamán megrepedhet, koponyán belüli vérzést okozva. A betegség a fiatal és a középkorú lakosságot érinti leggyakrabban. Ütésszerű fajdalommal kezdődik, amit komolyan kell venni, különösen, ha testi erőfeszítés közben alakul ki. Elkülönítendő az agyállományban kialakuló agyvérzés, mely  majdnem mindig fejfájással és súlyos ideggyógyászati tünetekkel jár. Az agyvérzés ezen formájának hátterében leggyakrabban magas vérnyomás áll. Elég, ha az életben egyszer alakul ki igen magas vérnyomás ahhoz, hogy a beteg élete végéig beszéd- vagy mozgásképtelen legyen. Ezért ajánlott rendszeresen méretni a vérnyomást, és ha vérnyomáscsökkentőt írt ki az orvos, azt, ahogy javasolta, rendszeresen, egy életen át szedni.

Életmód

A panaszoktól függően laboratóriumi és műszeres vizsgálatra irányítjuk a beteget (pl. koponya-CT, MR). A leletek ismeretében rendeljük el a terápiát. Érdemes a betegnek átgondolni életmódját, vajon nem az okozza-e fejfájását? Pl. nem éhezik-e  napközben? Célszerű megmérni a vérnyomását, nem magas-e? Tanácsos elmenni szemészeti vizsgálatra, ugyanis a szemészeti betegségek fejfájást okozhatnak, mint ahogy a fogászati, fül-orrgégészeti betegségek is. Veszélyt jelezhetnek, ezért  mihamarabb orvoshoz kell fordulni a következők esetében: ha fejsérülés előzi meg a fejfájást, ha véralvadásgátlót szed a beteg és erős fejfájást tapasztal, ha lázas a beteg és zavartság is társul fejfájásához, ha egyre gyakoribb és egyre erősebb a fejfájása, vagy ha ez epilepsziás rosszulléttel jár.

DEOEC

További tartalmak fejfájás témában