Ezeket látta már?

Fertőző betegségek: agy és gerincvelő (2. rész)

Előző cikkünkben a baktériumok okozta agyhártyagyulladást mutattuk be részletesebben. Amiről még beszélni kell: a krónikus meningitisz, a vírusok keltette agyvelőgyulladás és az agytályog. Súlyos betegségek, érdemes róluk tájékozódnunk alaposabban!

Krónikus meningitisz

Fertőző betegségek: agy és gerincvelő (2. rész)

Ha az agyhártyák gyulladása egy hónapnál tovább áll fenn, krónikus állapottal állunk szemben. Ilyen lehet pl.

AIDS, vagy egyéb csökkent immunműködés

Daganatos betegség

Egyéb súlyos betegség

Daganatellenes kemoterápia

Hosszútávú szteroid-kezelés

Okok és tünetek

Ezek nem az előző cikkben megismert kórokozók, hanem pl. az agyba bejutó Cryptococcus (gomba), a HIV-vírus, a citomegalovírus, a tbc-t, a szifiliszt ill. a Lyme-kórt okozó baktériumok. Lehet nem fertőző ok, ágens is a háttérben, pl. limfóma, leukémia az agyhártyák területén. (Érdekesség, hogy néhány gyógyszer, pl. az ibuprofen is okozhat krónikus gyulladást e régióban).

A tünetek hasonlóak az előző cikkben felsoroltakhoz, a betegség itt viszont kifejezetten lassan alakul ki. A láz kevésbé súlyos, jellemzőbb a zavartság, idegműködési zavarok, hátfájfdalom.

Diagnózis és kezelés

A tünetek alapján már gyanítható, nem jól kikezelt meningitisz is meghúzódhat a háttérben, daganat, tályog megléte. A biztos diagnózishoz CT, MRI és lumbálás és a folyadék vizsgálata szükséges. Ebből tenyésztés is készül.

Kezelés: aszerint eltérő, hogy mi az ok:

Nem fertőző esetben szteroidok

Gomba okozta: intravénás gombaellenes szerek

Vírus okozta: aciklovir, ganciklovir

Agyvelőgyulladás, vírusos agyi fertőzések

Az agyvelő gyulladása, az enkefalitisz, ezt általában vírusok okozzák. Létezik még az enkefalomielitisz (ez a közös agyhártya-agyvelőgyulladás) ill. aszeptikus meningitisz – ez pedig a vírusos agyhártyagyulladás.

Jellemző pl. a kullancs-enkefalitisz, de a herpesz- és a mumpszvírus is okozhatja. Több vírus nem közvetlenül az agyat támadja, hanem a kiváltott immunreakció alapján jön létre enkefalitisz, pl. a rubeola, bárányhimlő, kanyaró szövődményeként.

Tünetek, diagnózis

Típusonként lássuk a tüneteket:

Egyes fertőzésekben: láz, rossz közérzet, nincs egyéb jellegzetes tünet

Általában (vírusmeningitisz): láz, fejfájás, hányás, gyengeség, tarkókötöttség

Enkefalitisz: agyműködés károsodása, személyiségváltozás, görcsrohamok, zavartság, aluszékonyság, kóma kialakulása

A bakteriális és vírusos formák elkülönítése nem egyszerű, de a gerinccsapolás már jó tájékozódást nyújt, a CT vagy MRI annak tisztázására kell, hogy nem egyéb ok (pl. daganat, stroke vagy tályog) okozta a tüneteket.

Kezelési lehetőségek

Tüneteket nem okozó fertőzések: herpeszvírus ellen aciklovir, egyéb vírus ellen nem hat.

Kullancs-enkefalitisz: gyógyszer nincsen, védőoltás van.

A vírusos agyi fertőzés sok esetben magától gyógyul kellő idővel. A felépülés a vírus típusától is függ. Néhány gyógyszer (citarabin, vidarabin pl.) lassíthatja egyes kórképeknél a rosszabbodást.

Agytályog

Másnéven agyi abszcesszus, az agy területén lévő, jól körülhatárolt gennyes gyülem. Ritka jelenség, oka lehet pl. fogászati, vagy fül-orr-gégészeti fertőzés, agyba hatoló fejsérülés, esetleg a vér útján bejutó baktériumok.

Tünetei (helytől függően)

Fejfájás

Hányinger, hányás

Aluszékonyság

Görcsrohamok

Személyiségváltozás, agyműködési zavarok

Láz, hidegrázás

Diagnózis és kezelés

CT és MRI vizsgálat, bár hasonlíthat az agytumor, vagy stroke képére is. Ezeket kell kiegészítő vizsgálatokkal kizárni. Szükség lehet mintavételre, tenyésztésre.

Kezelése, mivel bakteriális eredetű, antibiotikumokkal történik, legalább 4-6 héten át. Ha az antibiotikus kezelés nem hatásos, műtéti úton le kell csapolni a tályogot. Ha fokozottabb az agynyomás a térfoglalás miatt, szteroid, mannitol adható ezek csökkentésére.

Egyéb kuriózumok

Parazitás agyfertőzések is előfordulhatnak főként a kevésbé fejlett országokban. Jellemző lehet a ciszticerkózis, schisztoszomiázis, echinokokkózis. Az első cisztás, a többi féregeredetű fertőzés, az utóbbiakat gyógyszeres úton, parazitaellenes szerekkel lehet kezelni, a cisztákat műtéti úton lehet eltávolítani.

Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, Herold Belgyógyászat

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához