A kutatók továbbá felvetettek bizonyos elméleti területeket, ahol a további vizsgálatok segíthetnék a megelőzést és a betegség visszaszorítását.
A szakértők szerint a legfontosabb felmérni, mennyi az a kritikus hordozó-mennyiség, amellyel fenntartható a B. burgdorferi állatok közti transzmissziója. Továbbá fontos lenne megérteni, hogy a lakóhelyi sokszínűség és a korábban erdős területen épült lakóhelyek mennyire növelik a B. burgdorferivel való fertőződés esélyét és milyen megelőző intézkedéseket lehetne tenni a fertőződés esélyének csökkentésére.
A kutatók szerint mennyiségileg fel kell mérni a kullancsokra és más élősködőkre fókuszáló megelőző programok járványügyi hatásait, valamint több vizsgálatot kell végezni az emberi viselkedés a Lyme-kór kialakulásai esélyeire gyakorolt befolyásáról. A szakértők szerint sokat segíthetne az is, ha az élősködők elleni megfelelő védekezést akadályozó, tudásbeli vagy gyakorlati tényezőket is fel lehetne tárni.
A cikkben nagyjából összefoglalásra kerülnek a már létező megelőzési és betegségkezelési módszerek és eszközök, amelyekkel elkerülhető és/vagy szakszerűen kezelhető a B. burgdorferi-fertőzés. A szakértők szerint a különböző kutatási területek hiányosságainak pótlásával hatékonyabb megelőző módszereket lehetne kifejleszteni a Lyme-kór ellen.
Mivel a kullancsfertőzés esélye nagyban függ az emberi viselkedéstől, a kutatók a vizsgálatok végzése közben nem csak a fertőzött kullancsok denzitására összpontosítottak (hiszen ez az alapvető veszélyfaktor a B. burgdorferi esetében az emberekre nézve), hanem az emberi megelőzési viselkedésformákra is.
