Mint kiemelték, 2011. január 1. és 2011. november 23. között az egészségügyi szervek összesen 30.200 kanyarós esetről szereztek tudomást az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországaiban. Mintegy ezer betegnél alakult ki súlyos szövődmény, nyolcan a kanyaró következtében meghaltak, közülük hatan Franciaországban, további egy-egy ember Németországban, illetve Romániában.
Közleményük szerint 2010-ben Bulgáriában, valamint Franciaországban fordult elő a legtöbb megbetegedés. Ebben az évben a legtöbb, csaknem 15 ezer megbetegedést Franciaországban regisztrálták, a megbetegedések száma alapján Olaszország, Románia, Spanyolország és Németország következik, de a betegség gyakorlatilag Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot - hangsúlyozta az ÁNTSZ.
Mint írták, a két szigetország a csökkenő turizmus következtében kevésbé veszélyeztetett. Magyarországon pedig immár tíz éve nem regisztráltak honi - nem behurcolt - esetet, amely az ÁNTSZ szerint "az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend következetes végrehajtásának köszönhető".
A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők fertőződhetnek meg, hanem azok is, akik kissé távolabb tartózkodnak, és nincsenek beoltva. A betegség szövődményeként agyvelőgyulladás vagy más idegrendszeri megbetegedés is kialakulhat.
A vírusfertőzés következtében kialakulhat többi között gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodást is okozhat - tették hozzá.
Az ÁNTSZ arra figyelmeztetett, hogy "a védőoltási fegyelem fellazulása" Magyarországon veszélyeztetné a járványügyi biztonságot. Mint kiemelték, Romániában a legtöbb megbetegedés éppen a Magyarországgal szomszédos területeken fordult elő; Ukrajnában - az "ingatag" védőoltási rend miatt - szintén gyakoriak a járványok - olvasható az ÁNTSZ közleményében.
