Ezeket látta már?

Súlyos mellékhatások, akár vény nélkül is

gyogyszer_mellekhatas

Tévedés azt hinni, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerek a patikaszerek „light” kategóriáját jelentik. Elég példaként a vény nélküli forgalomban lévő fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket tekinteni, amik a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, és amik számos mellékhatás kockázatát hordozzák magukban.

Nem véletlen, hogy a betegtájékoztatóban, ami fölött sajnos a betegek jelentős része átsiklik, szerepel az, hogy a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerek egyhuzamban való alkalmazásának az időtartama limitált. Jellemzően 5-7 napos szedés javasolt, és amennyiben nem javulnak a panaszok, orvoshoz kell fordulni. Orvoshoz fordulni egyrészt a pontos diagnózis felállítása miatt lényeges, másrészt a mellékhatások egy része dózisfüggően jelentkezhet, azaz minél tovább szed valaki egy adott gyógyszert, és minél magasabb dózisokban teszi azt, annál nagyobb mellékhatás-kockázatnak van kitéve.

Mire számíthat az, aki (sok) paracetamolt szed?

A paracetamol láz- és fájdalomcsillapító hatóanyag, ami már három hónapos kortól kezdve alkalmazható. Felnőtteknél a napi 4000 mg-ot (= 4 g) meg nem haladó maximális napi dózisokban való alkalmazása biztonságosnak tekinthető. Az e fölötti adagok azonban a súlyos vagy életveszélyes májkárosodás kockázatát hordozzák magukban; májbetegek kezelésére emiatt nem alkalmazható a paracetamol. Magyarországon évente 30-50 paracetamol mérgezéses eset történik. A véletlen túladagolás tipikusan időseknél, illetve csecsemő- és kisgyermekkorban fordul elő.

Számos tényező fokozza a paracetamol májkárosító hatását, így például alultápláltaknál, alkoholistáknál, kevés folyadékot fogyasztó vagy hányás/hasmenés miatt dehidrált személyeknél, elhízottaknál és cukorbetegeknél nagyobb a májkárosodás kockázata.

Acetilszalicilsav, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen... A sok gyulladáscsökkentő is árthat!

A felsorolt, vény nélkül kapható hatóanyagok, az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), széles körben ismertek és használtak. Fejfájás, fogfájás, ízületi fájdalmak, menstruációs görcs és számos (gyulladással is járó) fájdalom enyhítése céljából nyúlnak értük a betegek.

Az NSAID-oknak a gyomor- és béltraktust érintő mellékhatásai a legismertebbek. A hatóanyagok fokozzák a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának a kockázatát, bélrendszeri vérzésekhez vezethetnek, súlyos esetben akár életet veszélyeztető perforációt (gyomor- vagy bélfalátfúródást) is okozhatnak. Ez a mellékhatás fokozottan, akár négyszer gyakrabban jelentkezhet időskorúaknál, valamint azoknál, akik egyidejűleg többféle NSAID-ot szednek (pl. diklofenák mellett alkalmanként ibuprofént is bekapnak), vagy azoknál a betegeknél, akiknél már korábban előfordult gyomor- és bélrendszeri fekélyes megbetegedés. A szív- és érrendszeri betegeket is óva kell inteni, mivel az NSAID-ok szedése átlagosan mintegy 5 Hgmm-rel emeli a vérnyomást, és növeli a szív- és érrendszeri katasztrófák (pl. szívinfarktus) esélyét. És a kockázatok sora tovább folytatható...

Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Számos szakmai szempont alapján megfontolandó tehát, hogy ki, milyen kórelőzményekkel, milyen egyéb szedett gyógyszerek mellett, milyen fájdalomcsillapítóval, mekkora dózisban és mennyi időn keresztül szedve próbálja a fájdalmát csillapítani. Előfordulhat, hogy valaki paracetamolt egyáltalán nem szedhet. Lehetséges, hogy mások csak a gyomor védelmét biztosító, savtermelést csökkentő gyógyszerek rendszeres szedése mellett szedhetnek NSAID-ot. Az sem mindegy, hogy bőrre kenve vagy szájon át alkalmaz valaki diklofenákot. Sok eset állhat elő, és mindegyik külön-külön megfontolást igényel. Ezért is lényeges, hogy konzultáljon a kezelőorvosával, gyógyszerészével!

Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához