2012. május 22. kedd, Júlia, Rita napja van
Nyitólap  >  Egészségtár  >  Gyógynövények
Továbbküldés
Tartalom címe: Együnk brokkolit? Még egyszer a jótékony hatásokról

    Együnk brokkolit? Még egyszer a jótékony hatásokról

    Ha a brokkoli és az egyéb, úgynevezett keresztes virágú zöldség egészségügyi előnyeit akarjuk élvezni, nem elég azokat táplálék-kiegészítő formájában szedni, hanem magukat a zöldségeket kell fogyasztani. Ennek oka az Oregon Állami Egyetem Linus Pauling Intézetének tudósai által kiadott tanulmány szerint - amely a Journal of Agricultural and Food Chemistry című lapban jelent meg - az, hogy a bennük található kulcsfontosságú fitokemikáliák csak így tudnak teljes mértékben felszívódni.
    Együnk brokkolit? Még egyszer a jótékony hatásokról
    Emily Ho, az egyetem tanársegédje arról számolt be, hogy sosem egyszerű meghatározni, vajon a fontos tápanyagok az eredeti élelmiszereken, vagy a különféle étrend-kiegészítőkön keresztül szívódnak-e fel hatékonyabban.

    Bizonyos vitaminok és tápanyagok, például a folsav, amit főleg várandósoknak ajánlanak, étrend-kiegészítő formájában hatékonyabban fejti ki hatását, ám a kutatók szerint, azok az összetevők, amik a brokkoliban és a hozzá hasonló zöldségekben találhatóak, nem így működnek.

    Az ok, ami miatt erre a következtetésre jutottak a szakemberek, a mirozináz nevű enzimben rejlik, mivel ez hiányzik a glükozinolátok – azaz a keresztes virágúakban található egyik értékes fitokemikália - legtöbb mesterséges változatából. Márpedig e nélkül az enzim nélkül a testünk ötször, vagy akár nyolcszor kevesebb mennyiséget képes felszívni az értékes összetevőkből.

    Mi hat a brokkoliban?

    A cikkben említett glükozinolátok több hasznos tulajdonsággal is rendelkeznek. Egyrészt ún. természetes peszticidek, azaz kártevőirtók, másrészt - és számunkra ez a fontosabb: daganatellenes hatással is bírnak. Erre legjobb példa a sulphoraphan (szulforafán) hatóanyag a brokkoliban. A nagyobb mennyiségű brokkolit, karfiolt és kelbimbót fogyasztók táborában kevesebb egyes daganattípusok előfordulás aránya.

    A tények tudományos alátámasztása még várat magára. Az bizonyos, hogy a bél mikroflórájában a brokkoli mirozináz nevű enzime a cikkben említett glükozinolátokat olyan vegyületekké alakítja, amelyek védő hatással bírnak a daganatkialakulással szemben. Ezek persze ún., "in vitro" tehát laboratóriumi eredmények, de alapot teremtenek majd klinikai vizsgálatokra is, pl. a brokkolikivonat hatásának tanulmányozása emlőrák-kockázat esetén.
    De önmagában még nem elég, ha átállunk a zöldségek fogyasztására, hiszen azok elkészítési módja sem mindegy. Ha teljesen puhára főzzük a brokkolit, igen sokat veszít értékéből, ezért elég csupán két-három percig párolni, hogy ropogós maradjon és a fontos enzimeket is megtartsa, mivel ezek segítenek átalakítani a glükozinolátokat két értékes összetevővé: szulforafánná és erucinná.

    Noha a brokkoliban található meg legnagyobb mennyiségben a glükozinolát, a karfiolban, a fejes és a kelkáposztában is előfordul, de ezek esetében is fontos, hogy ne főzzük túl őket, mert csak így őrzik meg az értékes tápanyagokat.
     
    Megjelent: 2011. október 17.
    Legutóbb frissítve: 2012. január 17.