2014. szeptember 2. kedd, Rebeka, Dorina napja van
Nyitólap  >  Betegségek - tünetek  >  Gyógyszerterápia
Továbbküldés
Tartalom címe: Harcban a fájdalom ellen: mit kell tudni a nem-szteroid gyulladásgátlókról?

    Harcban a fájdalom ellen: mit kell tudni a nem-szteroid gyulladásgátlókról?

    Bármilyen fájdalom kezelésének, gyógyításának igénye az emberiség történetének kezdete óta fennáll… A fűzfa kérgének, és az ópiátoknak a fájdalomcsillapító hatását már az ókorban ismerték. A 20. században gyors tempóban követték egymást a különféle fájdalom- és gyulladásgátló szerek, e cikkben az ún. NSAID-okat, azaz a nem-szteroid gyulladásgátlókat mutatjuk be röviden.

    Egy kis történelem…


    Az aszpirinnal a kémikusok a 19. század közepe óta foglalkoztak, míg 1899-ben e néven a Bayer gyógyszergyár forgalomba hozta, fájdalomcsillapítóként. Innentől vette kezdetét igazán a „modern” fájdalomcsillapító éra, mely természetesen napjainkig tart, és igen sokféle gyógyszert eredményezett. A címbeli NSAID-ok neve angol eredetű: non-steroidal antiinflammatory drugs, azaz nem-szteroid (típusú) gyulladásgátló gyógyszerek. Ezzel is elkülönítették őket a hagyományos, már korábban forgalmazott szteroidoktól, melyek a legnagyobb hatású gyulladáscsökkentők, bizonyos fájdalmakra azonban kevésbé hatnak.

    Kémia, hatásmód


    A NSAID-ok ma világszerte a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók közé tartoznak, számos előnyös tulajdonságok miatt. Diadalútjuk a múlt század hatvanas éveinek elején az ibuprofennel indult, majd 1973-ban került piacra a máig igen gyakran használt diclofenac, és sorban még legalább húszegynéhány vegyület, származék. Kémiailag több csoportból eredeztethetőek, melyek mutatnak egymással szerkezeti rokonságot. Hatásuk, hatásmódjuk leírásáért John Vane kutató Nobel-díjat is kapott. A hatás lényege egy enzim, az ún. COX, azaz ciklo-oxigenáz 1- és -2 izoenzim gátlása, melynek következtében gátlódik a gyulladás kialakulásában szerepet játszó prosztaglandinok és tromboxánok szintézise, azaz gyulladáskeltő hatásukat nem tudják kifejteni.

    Milyen betegségekben adhatóak?


    A NSAID-okat a klinikai gyakorlat igen kiterjedten alkalmazza, mondhatjuk a világ legnépszerűbb gyógyszerei közé tartoznak. A nagyhatású opiátokkal szemben előnyös, hogy nincsen kábító, álmosító, vagy légzészavart keltő hatásuk, tehát alkalmazásuk lényegesen kevesebb veszéllyel jár.
    Főbb javallataik: enyhe-közepes erősségű fájdalommal és gyulladással járó kórképek esetében adhatóak. (Súlyos, igen erős fájdalom kezelésére nem, és görcsökkel járó fájdalmak kezelésére nem vagy kevéssé alkalmasak.)
    Mozgásszervi betegségekkel járó fájdalom és gyulladás:
    • reumatoid artritisz
    • pszoriázissal társult artritisz, spondilitisz ankilopoetika
    • oszteoartritisz
    • akut köszvény
    • lágyrész-fájdalmak (izomfájdalom)

  • Egyéb fájdalmas állapotok:
    • csontfájdalmak,
    • műtéteket követő fájdalmas állapotok
    • menstruációt kísérő fájdalmak
    • fejfájás, migrén
    • fogászati fájdalmak
    • vesekövességgel járó fájdalom


    Mellékhatások, biztonságosság?


    A szerek nagyobb része vényköteles az NSAID-ok közül, tehát alkalmazásuk jól kontrollálható. Mellékhatásaik főleg a hosszú távú kezelésben érvényesülnek, hiszen a mozgásszervi betegségekben az esetek nagy részében hosszú távon kell csökkenteni a fájdalmat és a gyulladást. Főképpen a gyomor-bélrendszert, és a veseműködést érintő mellékhatásaik fontosak.
    Gyomor-bélrendszer: főleg a fent említett COX-1 gátlók erélyesen károsíthatják a gyomornyálkahártyát (éppen a védő hatású prosztaglandinok gátlása révén). Hányingert, emésztési zavarokat okozhatnak és fekélyesedést provokálhatnak, esetleg vérzést is. Ha hosszú távon kell alkalmazni NSAID-ot, általában felmerül, hogy mellé valamely fekélygátló szert is adni kell.
    Veseműködés: ronthatják a vesekeringést, és kis százalékban ugyan, de veseelégtelenséget okozhatnak.

    Terhes nő kaphat NSAID-kezelést?


    Célszerű terhesség esetén elkerülni alkalmazásukat. Mindkét COX-gátlóként említett csoport hat a vesére, így károsíthatja a magzatot is. Közvetlenül nem teratogének, de magzati érproblémákat okozhatnak, ezért a terhesség utolsó harmadában nem adhatóak. Egyes esetekben koraszüléssel is összefüggésbe hozhatóak voltak.


    Újabb NSAID-származékok


    A kutatás kiterjedt később az ún. COX-2 gátlókra, is, melyeknek tényleges előnye a korábban kifejlesztett szerekkel szemben, hogy kevésbé irritálják a gyomor-bélrendszert.

    Milyen gyógyszerformáik érhetőek el?


    Az NSAID-ok szinte minden formában „léteznek”. A gyors hatás elérésére egyes származékok injekcióban is, általában a legtöbb szer tabletta, bevont tabletta, kapszula formájában, de elérhetőek NSAID-tartalmú kúpok is, valamint számos krém, gél, kenőcs stb. a helyi kezelések számára. Létezik szemcseppben szemészeti alkalmazásuk is (egyes szemgyulladások kezelése).

    Megjelent: 2010. május 18.
    Legutóbb frissítve: 2014. március 20.
    Hirdetés

    Ígéretes lehet az agyi érkatasztrófa kezelésében az őssejtterápia

    A páciensek csontvelejéből nyert őssejtek alkalmazása ígéretes eredményekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa (stroke) esetén, az Imperial College London kutatói által alkalmazott kezelés jelentősen csökkentette a károsodás mértékét és javította a betegek életminőségét.

    Harc a rákkal: élet gyomor nélkül és ünnepek az onkológián...

    Harc a rákkal: élet gyomor nélkül és ünnepek az onkológián...

    Nagy György televíziós szerkesztő-műsorvezető gyomorrákkal való küzdéséről is vall a Rákgyógyítás Magazin nyári lapszámában, amelyben betegségükkel példamutató módon küzdő sorstársak avatják be az olvasókat történetükbe. Az ingyenes, s hirdetéseket sem közlő országos lap kiemelten foglalkozik az onkológia legújabb irányvonalaival és dilemmáival is.