Jelenlegi hely

Hirdetés

Bélflórán keresztül gyógyítható a depresszió

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra állapota a viselkedési mintázatra, a stressztűrő-képességre és a hangulatra is rányomja a bélyegét. Megoldást jelenthetnek a pszichobiotikumok, nem hallott még róluk? Nem csoda!

Hirdetés

Minden emberben legalább annyi baktérium él, mint ahány sejtből felépül a szervezete. Az, hogy a bélcsatornában milyen baktériumok találhatók és mekkora számban, az annyira egyéni dolog, mint az ujjlenyomat.

Ismert, hogy a bélcsatornát benépesítő baktériumok az élelmiszer-összetevők hasítása révén az emésztési folyamat kulcsfontosságú összetevői. A bélben élő baktériumok szerepe azonban ezen a feladaton messzemenően túlmutat. Bár elsőre megdöbbentő, de egyre több tudományos eredmény világít rá arra, hogy a bélflóra a pszichére is hatással van, azaz a bélcsatornában található „bakteriális állatkert” képes akár a „tulajdonosa” hangulatát és viselkedését is befolyásolni.

A bél és az agy kommunikálnak

A bélben élő mikroorganizmusok és a psziché kapcsolatának a szorosságát jól szemlélteti az, hogy a központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú anyagának, a szerotoninnak az előállítását a bélben élő baktériumok is szabályozzák. Amennyiben nem képződik kellő mennyiségű szerotonin, annak a hangulat, a szexualitás, az étvágy és az alvás tekintetében is tapasztalhatóak lesznek a nem kívánatos következményei.

A bélflórával a viselkedés is átvihető 

Az „egészséges”, optimális bélflóra összetétele egyelőre nem definiált. Nem tudjuk, hogy melyik baktériumból mennyi kell a szervezet egészséges működéséhez. Igazolt azonban, hogy egy adott egyénnél a megszokott egyensúly felborulása számos megbetegedéssel, köztük idegrendszeri kórképekkel hozható kapcsolatba. A bélflóra összetételének megváltozása, annak a korábban megszokottól való eltérése, a viselkedésben is változásokat idéz elő.

Bebizonyosodott, hogy a mesterségesen baktériummentessé tett bélflórájú egerek stresszre adott válaszreakciója sokkal kifejezettebb, mint a normál, baktériumokkal egészséges módon benépesített bélcsatornájú egyedeké.

Egy másik, már-már sci-fi-szerű állatkísérletben arra jöttek rá, hogy ha az egyik egér bélflóráját áttelepítik egy másik egérbe, akkor az első állat bélbaktériumain túl annak több viselkedési jellemzője is átvihető a második egyedre. Azaz a genetikailag passzív és visszahúzódó egerek ily módon a társaikkal aktív, kapcsolatot kereső, érdeklődő egerekké tehetők; illetve fordítva, a merész egerek félénkek lesznek, ha visszahúzódó egerek bélbaktériumait telepítik a bélcsatornájukba. 

A bélflóra áttelepítése, avagy a széklet-transzplantáció ötlete ma már nem csak a laboratóriumok világában jellemző. A bélflóra összetétele hatással van a bélfal áteresztőképességére, azaz arra, hogy milyen toxinokat vagy egyéb molekulákat enged át a bélnyálkahártya, és teszi lehetővé azok vérkörbe való eljutását, és potenciálisan azoknak az agyba való bekerülését.

Bélbaktériumokkal való gyógyítás

Ha a bélflóra egyensúlyának a felborulása pszichés panaszokkal hozható kapcsolatba, akkor logikusnak tűnik a feltételezés, hogy bizonyos baktériumok bélcsatornába való bejuttatása képes ezeket a tüneteket orvosolni. 

Ez a teóriát bizonyítandó kimutatták azt, hogy bizonyos Bifidobaktérium-ok adagolása mérsékli a szorongást, és hatásosabban enyhíti a kísérleti állatok depressziószerű tüneteit, mint azt a depresszió kezelésében használt egyik szintetikus hatóanyag teszi. 

Egy másik egérkísérletből pedig az derült ki, hogy a Bacteroides fragilis baktériumok számottevően mérséklik az autizmussal együtt járó viselkedésbeli zavarokat.

Ez a 6 probiotikum törzs teszi rendbe az emésztést - kattintson tovább!

A pszichobiotikumok mint a jövő gyógyszerei

A bélflóra baktériumokkal való, gyógyítási célzatú befolyásolása, vagyis az úgynevezett pszichobiotikum alapú terápia a jövőben számos pszichés kórkép kezelésében szerephez juthat. Legfőbb ideje annak, hogy meginduljanak a nagyszámú önkéntes bevonásával végzett humán vizsgálatok, amiknek köszönhetően lehetségessé válhat, hogy a jövőben speciális összetételű probiotikumokkal a depresszió vagy az agresszív viselkedés is „gyógyítható” legyen.

forrás:

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész



Hirdetés