Ezzel egy időben az Egyesült Államok déli államaiban is megszaporodtak az ilyen, akkor sertésinfluenzának nevezett fertőzések. A Dél-Karolinából induló, Minnesota, Iowa és Texas államokból terjedő sertésinfluenza hibrid vírus tíz éve jelen van az Egyesült Államok sertéstelepein. Időnként az állomány 15 százalékos pusztulását is okozta. De nem terjedt emberről emberre, csak a sertésekkel foglalkozók fertőződtek meg időnként.
Most a vírus teljesen új burkot és módosult genetikai állományt szerzett magának, miáltal képessé vált az emberről emberre terjedésre is. A Mexikóban indult helyi járvány rövid idő alatt az egész világot behálózta. Az új influenza vírus szerkezete az amerikai hármas reasszortáns sertés influenza vírushoz hasonló, melyben sertés, madár- és humán influenza genetikai állománya ötvöződik. A most azonosított vírust eddig még sem, állatban sem emberben nem mutatták ki, ezért új vírus születéséről beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok alapján stabil szerkezetű vírusról van szó, mely további átalakulásra, egyesülésre jelenleg nem hajlamos, antigén szerkezetét tartja.
2009. márciusban és áprilisban Mexikóban több mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sertésinfluenzát és a vírus több mint nyolcvan emberéletet követelt. A sertésinfluenza elszigetelt eseteinek felbukkanásáról szóló első jelentések után a mexikói járványról szóló hivatalos bejelentés 2009. április 23-án született meg. Egyes esetekkel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet megerősítette, hogy a H1N1 egy új törzse okozta őket.
Az Amerikai Egyesült Államok az új pandémiás influenza első eseteiről 2009. április 21-én közleményt adott ki, április 25-én Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy nagyon súlyos fenyegetést jelent a Mexikóban terjedő sertésinfluenza betegség. A következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet belőle.
Május 29-én mutatták ki előszőr Magyarországon az új influenzavírust, egy 27 éves brazil állampolgárnál. Június 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 6. fokozatú világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát. A szezonális influenzajárványok általában 10–12 hét alatt zajlanak le. A járvány tetőzése 5–6. héten következik be. A pandémiás járványok akár hónapokig, sőt évekig is eltarthatnak.
A WHO influenza központjainak hálózata négy nemzetközi influenza központból (Atlanta, London, Melbourne és Szentpétervár) és 82 ország 110 nemzeti influenza központjából áll. A nemzeti influenza központok feladata, hogy a WHO központját hetente tájékoztassák az influenza helyzet alakulásáról, és az újonnan izolált törzsek közül mintákat kell küldeniük az illetékes nemzetközi influenza központnak. A szentinel orvosok által vett mintákból megállapítható, hogy a világon jelenleg a H1N1 influenzavírus okozza a legtöbb megbetegedést.
Az országok többségében a lakosság veszélyeztetett, mivel ez ellen az új típusú vírus ellen kevés személynek van (részleges) immunitása. A WHO jelentése szerint a legtöbb szövődményes és halálos eset az 50 év alattiakat érinti, míg a szezonális influenzában a 65 évesnél idősebb korcsoport a veszélyeztetett. A megbetegedettek közel 15%-a (Ausztráliában több mint 20%) kórházi kezelést igényel.
Fokozottan veszélyeztetettek a világjárványban a terhesek, a krónikus betegségben szenvedők (asztma, szív- és keringési problémákkal küzdők, cukorbetegek, immunhiányosok), valamint az elhízott személyek. A CDC közleménye szerint (2009. július 24-én) a laboratóriumilag megerősített esetek közül a megbetegedettek 50%-a az 5–24 éves korosztályból kerülnek ki, míg a 65 év felettieknek mindössze 1%-a érintett. Kórházi ápolást igénylő betegek 34%-a tartozik az 5–24 éves korosztályba, míg a 65 év felettieknek mindössze 4%-a. A pandémiás influenzavírusok miatt elhunyt személyek 41%-a a 25–49 éves korosztályba tartozik, míg 65 év felett ez az érték 9%.
