"Bizonyos esetekben sokkal nehezebb lett meggyőzni a közvéleményt a védőoltás beadatásáról, mint a világjárvány idején" – mondta az igazgató a tanács éves találkozójának nyitányaként.
A H1N1 vírust jelenleg a szezonális influenza részeként tartják számon, és a védelmet belefoglalják a szabványos szezonális influenza elleni védőoltásokba. A sertésinfluenza 2009-es megjelenésétől 14 hónapig tartó világjárvány alatt azonban óriási, felhasználatlan készletek halmozódtak fel a speciális vakcinából a nyugati országokban, miközben a bírálók kérdéseket fogalmaztak meg a vakcina értékéről és lehetséges mellékhatásairól.
Az ENSZ egészségügyi szervének vezetője azt is hozzátette, hogy az általános bizalmatlanság problémája jóval túlmutat az influenza elleni védőoltáson.
"El kell fogadnunk, hogy a vakcina biztonságosságával kapcsolatos közvélekedést tartósan befolyásolhatják az alaptalan félelmek, olyan mértékben, hogy semmiféle bizonyíték nem képes megváltoztatni a köz véleményét. Ez egy új, aggasztó irányvonal, amivel foglalkoznunk kell."
Egy 2009-es WHO tanulmány becslései szerint a hiányos gyermekkori oltások aránya jelenleg 44 százalékon áll. "A szülők hozzáállása és ismeretei határozzák meg elsősorban azt, hogy egy gyermek teljes védőoltásban részesül, vagy sem" – írják a védőoltásról szóló tanulmány szerzői.
Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a kanyaróval kapcsolatban is, miután a súlyos gyermekbetegség az utóbbi néhány évben újból felütötte a fejét Európában, a rutin gyermekkori védőoltás értékének megkérdőjelezésével párhuzamosan.
Ezzel szemben a szegény országok alig tudnak elegendő mennyiségű gyermekvédőoltáshoz jutni, és kénytelenek a nemzetközi szervezetek által biztosított tömeges oltási programokra hagyatkozni.
A járványos gyermekbénulás elleni nemzetközi erőfeszítéseket 2003-ban visszavetette az egy évig tartó szünet a védőoltási kampányban Nigériában, ahol a radikális muzulmán papok és néhány orvos alaptalan aggályokat vetettek fel az oltóanyag biztonságosságát illetően. Az ideiglenes leállás lehetővé tette a betegség terjedését.
