Rézhiány

A réz a periódusos rendszer 29. eleme, az elektromos áramot igen jól vezető fém. A vízben kiválóan oldódik, hatékony parazita-ellenes hatással bír. Egyúttal valamennyi növényi és állati szervezet számára létfontosságú nyomelem. A szervezet valamennyi sejtjében jelen van, legnagyobb koncentrációban a májban csontokban és izmokban. Számos enzim aktivátora („koenzimje”) és a szervezetben számos rézalapú pigment is ismeretes.

Az emberi szervezet réztartalma 1,4-2,1 mg/ttkg. A vérben szabadon keringő réz erősen mérgező, ezért transzportfehérjéhez (cöruloplazmin) kötődve kering. A májban albuminhoz kötötten raktározódik. A szervezetből szintén cöruloplazmin segítségével távozik – az epével választódik ki.

Számos létfontosságú enzim alkotóeleme. Így pl. a citokróm enzimek aktiválásával részt vesz a szervezet energianyerő és -raktározó, továbbá méregtelenítő működésében. A réz/cink szuperoxid dizmutáz részeként védi a szervezetet az oxidációs károsodásoktól ("oxidatív stressz"), ezáltal véd a rosszindulatú betegségekkel és érelmeszesedéssel szemben is.

A legfontosabb feladatai közé tartozik a vas beépítésének elősegítése a hemoglobinba (az oxigéntől megszabadított vérfesték a réz miatt lesz inkább kék).

Felnőttek napi rézszükséglete 0,9 mg, de egyes kutatások eredményei alapján ennél jóval többet, akár napi 3 mg-ot is javasolnak.

A rézhiány előfordulása és okai

A réz a talajból a növények közvetítésével kerül a magasabb rendű élőlények szervezetébe. Az ember rézfelvételében jelentős szerepet játszik az állati termékek (hús, máj, vér, stb.). Hiányállapota nem okoz rézhiányra specifikus tüneteket, agy a rézhiány gyakoriságáról hozzávetőleges adataink sincsenek. A világ egyes részein a rézhiány magasabb gyakoriságáért a termőtalaj szegényes rézkínálata a felelős (pl. Írország).

A rézhiány tünetei

A tartós rézhiány leggyakrabban zsíranyagcsere-zavarokat okoz: magas triglicerid vérszintet, nem alkoholos zsírmájat, elégtelen melanin- és dopaminszintézist, mely napégéshez, depresszióhoz vezethet. A rézhiányra jellemző tünetegyüttest a vérszegénység, a csontvelő-elégtelenség és degeneratív idegrendszeri betegségek alkotják. Kérődző állatokban rézhiány hatására mozgásszegénység (ataxia) és izomgörcsök következhetnek be.

Emberekben a rézhiány viszonylag ritkán okoz vérszegénységet, viszont újszülöttkorban súlyos idegrendszeri betegségekhez vezet (Menkes-kór esetén is gyakorta figyelhető meg rézhiány).

A rézhiány lefolyása

Az időben felismert rézhiány prognózisa jó, de a már kialakult központi idegrendszeri károsodások gyógyhajlama rossz.

A rézhiány diagnózisa

A vér és a szövetek réztartalmának meghatározásával a rézhiány viszonylag könnyen tettenérhető. Rézhiányra jellemző a rézmentes cöruloplazmin magas aránya. A réztartalom meghatározása májból pontosabb, mint vérből (pl. májbiopszia segítségével). A diagnózis legfontosabb előfeltétele, hogy "gondolni kell" a rézhiány lehetőségére különösen azokon a földrajzi területeken, ahol a talaj réztartalma alacsony.

A rézhiány terápiája

A réz, különösen természetes kelátképzőkkel (huminsav, aminosavak) szájon át is könnyen pótolható, de kerülni kell a tej és a tojás együttes fogyasztását – ezek a táplálékok ui. rontják a réz biológiai hasznosulását.

A rézhiány megelőzése

Fokozott rézigény, pl. terhesség, vérszegénység, stb. esetén hatékony megelőzést jelentenek a különböző vitamin- és nyomelempótló készítmények.