Jelenlegi hely

Hirdetés

Ismerje fel az arcidegbénulást!

Az arcunkban található izmoknak, illetve az azokat irányító idegeknek sok létfontosságú feladata van: a segítségükkel rágunk, beszélünk, fejezzük ki az érzelmeinket. Ha ezek az idegek begyulladnak vagy roncsolódnak, az izmok mozgatása nehézkessé válik, vagy akár teljesen el is lehetetlenül.

Hirdetés

Az arc izmait irányító idegek sérülését, károsodását okozhatja például fertőzés (pl. középfülgyulladás vagy Lyme-kór), az ideg gyulladása (melynek hátterében akár krónikus betegségek is állhatnak), a fejet közvetlenül érő trauma, agyvérzés vagy daganat is. Az arcidegbénulás leggyakoribb típusának, a Bell-féle arcidegbénulásnak a pontos oka azonban ismeretlen.

Autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex is növelheti az arcidegbénulás kialakulásának rizikóját. Az idegbénulás érintheti csak az arc egyik felét, de mindkettőt is. Előfordulhat, hogy a betegség okozta izomgyengeség vagy bénulás rövid idő alatt alakul ki, de akár hónapok is eltelhetnek, míg az alig észrevehető tünetek akár elviselhetetlenné fokozódnak.

Az arcidegbénulás tünetei

Az arc idegei részben az arcot érő ingerületek továbbításáért, részben az izmok mozgatásáért felelősek, ezért a lehetséges tünetek ezt a két nagy területet érinthetik. Az arcidegbénulás tünete lehet például a zsibbadás, az érzéketlenség, a viszketés, a szurkáló vagy égető érzés, illetve a fájdalom.

Az érzékelési zavarok nemcsak az arc „külső” részén jelentkezhetnek: az ízérzékelés is megváltozhat, sőt az érintett oldalon a hangokra való túlérzékenység is jellemző lehet. 

arcidegbénulás
Előtte - utána: az arcidegbénulás jellegzetes tünetei 

Mivel az izmok mozgatása, mozgása is nehézségbe ütközhet (sőt akár a teljes mozgásképtelenség is jellemző lehet), az arcidegbénulás jellegzetes tünete az arc „lefittyedése”, a száj sarkának lefelé görbülése, a félig zárt szemhéj vagy a pislogás feletti kontroll elvesztése, a beszéd zavarossá, nehezen érthetővé válása – hiszen a beteg nem képes megfelelően artikulálni –, a rágás-, illetve a nyelésképtelenség.

A beteg olyan egyszerű „műveleteket” sem tud elvégezni, mint a fütyülés vagy a gyertya elfújása, a mosolygás vagy a homlokráncolás. Emellett fokozott nyáladzás, csökkent könnytermelődés, a fülbe irányába kisugárzó erős fájdalom is jelentkezhet.

A legtöbb bénulás okozója a stroke. Olvasson róla!

Kezelhető az arcidegbénulás?

Az arcidegbénulásban szenvedő betegek gyógyulási esélyei természetesen attól is függnek, hogy milyen zavarok okozzák a bénulást. Bizonyos esetekben a bénulás különösebb beavatkozás nélkül elmúlik, máskor gyógyszeres kezelésre vagy éppen műtétre lehet is szükség lehet (pl. hogy az idegeket károsító, nyomó daganatot eltávolítsák).

Amennyiben az idegkárosodás izomgörcsökkel, akaratlan idegrángásokkal jár együtt, úgynevezett botoxinjekciókkal is kezelhetőek a tünetek. 



Hirdetés