Az Alzheimer-kóros betegek harmadának valamely közeli hozzátartozója (szülője vagy testvére) demenciában (elbutulás) szenved. A maradék kétharmadnak viszont valószínűleg nincs ilyen megbetegedés a családi kórtörténetében. Ezekben az esetekben a betegséget „szórványosnak” tartják.
Az Alzheimer-kór viszonylag gyakori megbetegedés az idősek körében, függetlenül a családi kórtörténetüktől. Ha valakinek Alzheimeres egyenesági rokona (szülő vagy testvér), akkor a megbetegedés valószínűsége az illető életkorától függ; például 1% 60-64 éves kor között, 5% 70-74 éves kor között és több mint 20% 80 éves kor fölött.

Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van 20 olyan rokona, akik megérték a 65 éves kort, akkor valószínű, hogy egyikük demenciában szenvedett. Ha van 5 olyan rokon, aki megérte a 85 éves kort, akkor valószínű, hogy egyikük demenciában szenvedett. A demencia előfordulása egyik esetben sem az öröklődés bizonyítéka, hanem csak puszta véletlen. Jelenleg úgy vélik, hogy ennek oka inkább a balszerencse lehet, mintsem a hajlamosító gének jelenléte.

Mik a rizikótényezők?
Az Alzheimer-kór rizikótényezők közé tartoznak bizonyos vegyi anyagok és termékek behatása, családi kórtörténet, bizonyos munkahelyek. Pont úgy, mint ahogy például egy dohányos embernél nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint egy nem dohányzónál.
A rizikótényezők önmagukban nem azonosak az oki tényezővel, csak hajlamosabbá teszi az egyént a megbetegedésre, ha más tényezők is fennállnak. Például a világos bőrű egyének túlzott napsugárzástól bőrrákot kaphatnak. A napsugárzás nélkül azonban a világos bőr önmagában nem okoz bőrrákot.

A családi kórtörténet mint rizikótényező
A családi kórtörténet csak az egyike az Alzheimer-kór rizikótényezőinek. A legtöbb Alzheimeres megbetegedés esetében egyáltalán nincs ismert rizikótényező. Nem feltétlenül jelent fokozott veszélyt, ha:
• csak az egyik nagyszülő szenvedett Alzheimer-kórban
• csak az egyik szülő betegedett meg Alzheimer-kórban 65 éves kora után, vagy
• csak az egyik szülő betegedett meg Alzheimer-kórban 65 éves kora előtt, de Ön már elmúlt 65.

Fontos azt is megjegyezni, hogy:
• öröklődési tényezők figyelembe vétele során csak a közvetlen vérrokonok számítanak. Nem számít azonos családba tartozónak például egy rokon az anyai oldalról és egy másik az apai oldalról. Nem számítanak a mostoha-, féltestvérek (illetve a nem vér szerinti rokonok, valamint az örökbefogadottak).
Fokozottabb lehet a betegség öröklésének veszélye, ha valamelyik szülő vagy testvér Alzheimer-kórban szenved. Ezt azonban nehéz bizonyítani, ha más vérrokon nem szenved a betegségben, ezért fokozottnak tekintik az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét, ha az alábbiak közül mindkét állítás igaz Önre:
• Családi előfordulás
Két- vagy több generációs egyenesági rokon szenved(ett) Alzheimer-kórban (szülők, testvérek, vagy azonos ági nagyszülő és szülő) – más demenciát okozó betegség nem számít.
• A betegség kezdete
Mindkét rokonnál a 65 éves kor betöltése előtt jelentkezett a betegség.

1. 1. Örökölhető-e az Alzheimer-kór? (1. oldal)
2. 2. (2. oldal)