A demencia meghatározása: a memória és a kognitív funkciók olyan mértékű romlása, amely megnehezíti, vagy ellehetetleníti a mindennapi feladatok ellátását és a döntéshozatalt. Az állapot hátterében az esetek nagy százalékában az Alzheimer-kór áll.
Sajnos mai ismereteink szerint az Alheimer-kór nem megelőzhető. A táplálékkiegészítők, gyógynövény készítmények, az egészséges étrend, a társadalmi gazdasági környezet és az Alzheimer-kór viszonyát vizsgálva egyiknél sem sikerült kimutatni, hogy csökkentené a betegség kialakulásának esélyét.
Jó hír: a szellemi leépülés lassítható!
A szellemi frissesség megőrzése, az időskori leépülés lassítására tehát jobbak az esélyek, mint az Alzheimer-kór kezelésére. Ez esetben sem valamilyen táplálékkiegészítő, speciális diéta, esetleg a gyógyszeres kezelés lehet a megoldás kulcsa, hanem a testmozgás és a szellemi kihívások keresése.
Mi okozza a különbséget? Egyrészről az Alzheimer-kórban szenvedőknél, mire a betegség diagnosztizálásra kerül, az állapot már igen előrehaladott, és az agykárosodás olyan jelentős, hogy bármilyen beavatkozás hatékonysága csekély.
Néhány vizsgálat pedig a depressziót hozta összefüggésbe az enyhe kognitív hanyatlással. A depresszió sikeres kezelése - ha az Alzheimer-kórt nem is gyógyítja - a beteg gondolkodásának javulását is eredményezheti.
A gyors gondolkodás megőrzésének kulcsa: az egészség megtartása
Szellemünk akkor maradhat egészséges, ha a testünk is az. A magas vérnyomás és vérzsír-értékek, a cukorbetegség, a túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód, mind hozzájárulnak a kognitív funkciók romlásához. Ha lépéseket teszünk az egészségesebb életforma felé, az a szellemi frissesség megőrzéséhez is nagyban hozzájárul.
Szokjunk le a dohányzásról. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kimutatásai szerint a dohányzók körében 41%-kal magasabb a kognitív zavarokat mutatók száma, mint azoknál, akik már leszoktak, vagy egyáltalán nem dohányoztak.
Tornáztassuk meg az agyunkat. Az elme fitten tartására kiválóan alkalmas a társasjáték, a keresztrejtvény és egyéb fejtörők, az olvasás, a zenélés, de tanulhatunk új dolgokat is. Ezen tevékenységek segítségével úgy tűnik megtarthatók az idegsejtek közötti kapcsolatok, ami a szellemi frissesség megőrzésének kulcsa.
Tornáztassuk meg a testünket. Az idegsejtek oxigénigénye óriási. Azoknál, akik fizikailag aktívak, csökken a szellemi leépülés kockázata, és tovább maradnak frissek.
Pihenjünk. A túl kevés alvás hatással lehet a memóriára. A minimális alvásszükséglet napi 6 óra, de amerikai kutatók főiskolásokat vizsgálva azt találták, hogy akik 8 órát pihentek, jobbnak bizonyultak az új ismeretek elsajátításában. (Idősebb korban csökken az alvásigény).
Ügyeljünk a súlyunkra. A normális értékek között tartott testsúly csökkenti az olyan betegségek kockázatát - cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke – melyek kisebb – nagyobb mértékben agyunkra is hatással lehetnek.
