A carpalis alagút-szindróma okai

Az alagút tartalmának térfogatát az ízületek folyadékfelszaporodása, friss és gyógyult törések, daganatok és néha fejlődési rendellenességek is növelhetik. A tünetek jelentkezhetnek olyan egyénekben, akik kezüket, alkarjukat intenzíven használják. A carpalis alagút-szindróma számos betegség tünete is lehet. Ilyenek például: reumás megbetegedések, cukorbetegség, leukémia.

A carpalis alagút-szindróma tünetei

A nervus medianus mentén jelentkező fájdalom az első tünet, mely égő vagy bizsergő érzés lehet. Az erősödő, hasogató fájdalom az alkarba, néha a vállba és a nyakba sugározhat. A tüneteket a csukló vagy az alkar mozgatása súlyosbítja. A tünetek gyakran éjjel okoznak kifejezett panaszt. A sokáig fennálló szindróma súlyosabb tünete a később kialakuló érzészavar, illetve az ideg atrófiája, vagyis sorvadása.

A carpalis alagút-szindróma diagnózisa

A beteg kórtörténetének megismerése után a legegyszerűbb a carpalis kompressziós teszt elvégzése, mely során direkt nyomást gyakorol az orvos a csukló területén lévő carpalis alagútra. Speciális módszer az úgynevezett elektromiográfia, mely az izom ingere adott ingerületvezetését vizsgálja.

A carpalis alagút-szindróma kezelése

A kezelés célja a nervus mediánus-ra gyakorolt nyomás megszüntetésére irányul. Ha a kiváltó ok ismert, akkor annak a megszüntetésére kell törekedni (például a folyadék leengedése, tumor eltávolítása vagy a túlterhelés megszüntetése). A lágyrészduzzanat tüneteit enyhíti az alkar megemelése, a folyadékfelszaporodást az ízületbe adott szteroid injekció csökkentheti. Egyes esetekben a tünetek enyhítése sebészi beavatkozást kíván, mely során a carpalis szalagot szétválasztják. Evvel tartós fájdalommentességet lehet elérni. A nyomás alól felszabadult csuklóba napok alatt visszatér az izomerő.

Forrás:

Korszerű orvosi diagnosztika és terápia – Melánia Kiadó