A megaloblasztos anémia előfordulása
A megaloblasztos vérszegénység bármely életkorban előfordulhat. Sajátos formája a „vészes vérszegénység” (anaemia perniciosa), mely többnyire 60 év felett jelentkezik, időskori, autoimmun eredetű gyomornyálkahártya-sorvadás következménye. Más esetekben a megaloblasztos vérszegénység inkább hiánybetegség szokott lenni.
A megaloblasztos vérszegénység gyakoriságáról pontos információkkal nem rendelkezünk. A vegetáriánus táplálkozás divatba jöttével gyakorisága minden bizonnyal nő.
A megaloblasztos anémia okai
A megaloblasztos vérszegénység B12-vitamin vagy folsav hiányára vezethető vissza. A vitainhiányt folsavat közömbösítő gyógyszerek (pl. metotrexát, azathioprin, trimethoprim, stb.) is előidézhetik.
Mind a B12-vitamin, mind a folsav a sejtosztódás létfontosságú vitaminjai, hiányukban a vérsejtképzés lelassul a csontvelőben.
Fiatalabbaknál főként szigorúan vegetáriánus („vegán”) életmódot folytatóknál fordul elő a megaloblasztos vérszegénység, mert a B12-vitamin kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg.
Ritkán a B12-vitamin hiány előfordulhat felszívódási zavar folytán is, sőt, létezik olyan parazitás bélbetegség, mely B12-vitamin hiány formájában mutatkozik meg.
A megaloblasztos anémia tünetei
A megaloblasztos vérszegénység tünetszegény, csak nagyon súlyos esetben okoz fáradtságot, gyengeséget, fertőzésekkel szemben fokozott érzékenységet, stb. Így a megaloblasztos vérszegénység legtöbbször egyéb ok miatt végzett vérvizsgálat melléklelete.
A megaloblasztos anémia lefolyása
A megaloblasztos vérszegénység nem súlyos betegség, a vitaminhiány pótlásával könnyen gyógyítható. Az időskori, autoimmun eredetű formájára alkalmazott „vészes vérszegénység” elnevezés is a 19. században született. Az időskori formának gyakoriak az idegrendszeri szövődményei, ezekről külön is szólunk.
A megaloblasztos anémia diagnózisa
A diagnózis egyszerű vérvétellel, a vérsejtek számának, térfogatának, hemoglobin tartalmának meghatározásával könnyű feladat.
Az autoimmun eredetű gyomorsorvadásra visszavezethető formák kizárására minden esetben gyomortükrözés végzendő. Mivel a vészes vérszegénység rákot megelőző állapot (az esetek 10%-ában okoz gyomorrákot), a diagnózis megerősítésére és a rosszindulatú folyamat kizárására minden esetben gyomortükrözés végzendő. Amennyiben a vészes vérszegénység diagnózisa beigazolódik, évente ellenőrző vizsgálat indokolt gyomortükrözés módszerével. Hiánybetegség által okozott megaloblasztos vérszegénység esetén az ismételt gyomortükrözésekre nincs szükség.
A megaloblasztos anémia terápiája
Vészes vérszegénység okozta B12-vitamin hiány esetén napi 1 µg („gamma” B12-vitamin injekciót adunk egy hónapon át (telítő dózis), majd havonta (fenntartó dózis). A folsav szájon keresztül is jól pótolható. Elégtelen táplálkozás okozta B12- hiány szájon át is rendezhető., hiszen egészséges gyomor esetén a B12-vitamin felszívódása akadálytalan.
A vitaminkezelést minden esetben ki kell egészíteni vas- és rézkezeléssel, mert a vörösvérsejtek képzéséhez ezek is elengedhetetlenek.
A gyógyulást az érett vörösvérsejtek előfutárainak, a retikulociták tömeges megjelenése jelzi a vérben („retikulocita krízis”)
Egyéb tudnivalók a megaloblasztos anémiáról
Kb. 3 évtizede felismerték, hogy a kisdózisú folsav a központi idegrendszeri fejlődési rendellenességek (pl. nyitott gerinc) 72%-át kivédi, amennyiben a gyermeket vállalni készülő asszony a folsav napi 0,4 mg-os dózisát a tervezett fogamzás előtt legalább 3 hónappal elkezdi szedni.
Az régóta ismert, hogy anaemia perniciosa esetén az elégtelen B12-vitamin bevitel nélkül alkalmazott folsav súlyos idegrendszeri szövődményeket okoz („funicularis myelosis”). A napi 2x4 mg folsav (és vas) adása) évtizedeken át a rutin terhesgondozás részét képezte a vérszegénység megelőzésére. Szövődményről nem tudunk.
A központi idegrendszeri károsodás ui. a 60 év felett jelentkező vészes vérszegénységre jellemző. Minden más korosztályban a magzatvédő vitaminok részét képező B12-vitamin bevitel tökéletesen elegendő a szervezet igényeinek kielégítésére. Gyermeket vállaló nőknél tehát a folsav túladagolása a gyakorlatban nem fordul elő.
