2014. április 23. szerda, Béla napja van
Nyitólap  >  Keresők  >  Orvosi szótár
Továbbküldés
Tartalom címe: Orvosi szótár

A találatok száma meghaladja az ezret, kérem szűkítse a keresést!

Orvosi szótár találatok

Orvosi szótár
A 1. adenin; alanin 2. Indexként használva alveoláris gázra utal. 3. az abszorbencia szimbóluma 4. A polinukleotidokban az denozinnak, vagy az adenilsavnak a jelzése, a polipeptidekben az alanint jelöli, a multiszubsztrát enzim által katalizált reakciókban az első szubsztrátot jelzi.
A abszorbencia
a 1. Ante, area, asszimmetrikus, auris fogalmak rövítése 2. atto szimbóluma (10-18) 3. Indexként használva a szisztémás artériás vérre utal.
A - anion
a-, an- (gör) Nem, nélkül jelentésű; fosztóképző. Megegyezik a latin in-, un-nal.
A-mód A diagnosztikai ultrahangban egy dimenziós megjelenítése a visszavert hanghullámoknak, amelyben a visszhang amplitúdója (A) a vertikális tengelyen, míg a visszaverődés ideje (mélység) a horizontális tengelyen képződik le. Vagyis az echo információk a felületek sorrendjét mutatják egy vonal mentén, amerre a hangot irányítjuk.
A.S. auris sinistra, bal fül
AA, aa aminosav; aminoacil
AASH (ang) adrenal androgen-stimulating hormone = mellékvese eredetű androgén stimuláló hormon
Ab (ang) antibody = antitest
ab-, abs- 1. (lat) -tól, -től, eltérő 2. Név elé tett képző a CGS elektromágneses rendszerben az elektromos egységek előtt, megkülönböztetve ezeket a CGS elektrosztatikus rendszer egységeitől (ahol a prefixum stat), valamint a metrikus, vagy SI rendszer egységeitől (ahol nincsen prefixum).
abamper Elektromágneses egység, amelyben az áram 10 abszolút amperrel azonos; olyan áram, amely 2gx10-5 newton erőt fejt ki egységnyi mágneses póluson 1 cm-es sugarú vezeték körének központjában.
abapicalis apextől távol eső
abarognosis Súlyérzékelés, illetve a különböző súlyú tárgyak közötti különbségtétel képességének hiánya. Ha a primer érzékek megtartottak, az abarognosis-t az ellenoldali parietalis lebenyben lévő laesio okozza. (gör: a-, fosztóképző + baros, súly, + gnosis, ismeret)
abasia ld. járásképtelenség (gör: a-, fosztóképző + basis, lépés)
Találatok Magyarázat
abasia atactica járásnehézség a lábak ataxiája következtében
abasia choreica a lábak choreiform mozgása miatti járási nehézség
abasia spastica Az izmok spasticus kontrakciója következtében a járás megkísérlése nehezített.
abasia trepidans lábszár remegése miatt nehezített járás
abasia astasia hisztériás járási és állási képtelenség; ld. astasia abasia
abasicus abasiában szenvedő, abasiával kapcsolatos.
abaxialis 1. Tengelyen kívül fekvő, vonatkozhat a testre, vagy annak bármely részére. 2. egy rész tengelyének végpontjával ellentétes irányban lévő
abdomen A törzs azon része, amely a thorax (mellkas) és a pelvis (medence) között található. Az abdomen több anatómus szerint magában foglalja a pelvist is (abdominopelvis). Maga az abdomen a cavum abdominis nagyobb részét jelenti, és önkényesen kilenc régióra osztható. Ld. abdominalis régiók. Szinonima: venter (Latin abdomen, etimológiája bizonytalan).
Találatok Magyarázat
akut abdomen Súlyos intraabdominalis állapot kialakulása (pl. appendicitis), amelyet jellemez a fájdalom, az érzékenység, az izomrigiditás, és amely esetén sürgősségi műtét végzendő. Szinonima: sebészi has, akut has.
abdomen carinatus Olyan csónak alakú has, amely a középvonalban kiemelkedik és oldalra lejt.
navicularis abdomen szinonima: scaphoid, sajka alakú
protuberant abdomen Szokatlan, vagy erős mértékű konvexitás, amelyet hatalmas mennyiségben felgyűlt subcutan zsírszövet, az izomtónus gyengesége, vagy az intraabdominalis tartalom megnövekedése okoz.
scaphoid abdomen Olyan has, amelyben az elülső hasfal besüppedt és inkább konkáv kontúrt mutat. Szinonima: navicularis abdomen
abdominalis hasi, hasra vonatkozó
abdomino-, abdomin- has-, hasi (lat. abdomen, abdominis)
abdominocentesis has paracentesise, szúrcsapolása
abdominocyesis 1. szinonima: abdominalis terhesség 2. szinonima: szekunder abdominalis terhesség (abdomino+gör: cyesis, terhesség)
abdominocysticus szinonima: abdominovesicalis (abdomino+gör: cystis, hólyag)
abdominogenitalis hasat és a genitalis szerveket illető
abdominohysterectomia szinonima: abdominalis hysterectomia, hasi behatolással végzett méhkivétel
abdominohysterotomia szinonima: abdominalis hysterotomia, a méh hasi metszéssel történő megnyitása
abdominopelvicus hasat és medencét illető, főként a has- és medenceüregre vonatkozó
abdominoperinealis mind a hasüregre, mind a gátra vonatkozó
abdominoplastica Műtét, amelyet a hasfalon esztétikai ok miatt végeznek (abdomino + gör: plastos, alakított)
abdominoscrotalis hasat és herezacskót illető
abdominoszkópia szinonima: peritoneoszkópia, laparoszkópia (abdomino +gör: skopeo= megvizsgálni)
abdominothoracicus mind a hasra, mind a mellkasra vonatkozó
abdominovaginalis mind a hasra, mind a hüvelyre vonatkozó
abdominovesicalis mind a hasra, mind pedig a húgyhólyagra vonatkozó, vagy a hasra és az epehólyagra vonatkozó, szinonima: abdominocysticus
abducens test, vagy valamely testrész középvonalától lateralis irányba elmozdító (lat: eltávolító)
Találatok Magyarázat
abducens oculi szinonima: musculus rectus lateralis szemizom (ld. függelék)
nervus abducens szinonima: VI. agyideg (ld. függelék)
abductio 1. a test valamely részének elmozdítása kifelé a medián síktól, de ez érvényes a lábra, a kézre, az ujjakra is. 2. a szem monocularis rotatioja a halánték irányába. 3. Ezen mozgás(ok) eredménye; ellentéte az adductio. (lat: távolítás)
abductor Annak az izomnak az elnevezése, amely a test, vagy valamely testrész középvonalától oldalra, a kéz esetében a középső ujj által képzett tengelytől lateral felé történő, vagy a lábon a második lábujj alkotta tengelytől eltávolító mozgást végez.
Abell-Kendall módszer ld.: módszer címszó
aberráns 1. normálistól eltérő lefutású, alakú, vagy szokatlan helyen lévő vezetékek, erek, vagy idegek jelzője 2. botanikában, vagy zoológiában: megszokottól különböző, atípusos individuum, vagy species 3. szinonima: ektópiás (lat: aberrans)
aberratio 1. normál lefolyástól, vagy jellegtől való eltérés 2. fejlődés eltérő lefolyása Ld.: kromoszóma
Találatok Magyarázat
aberratio chromatica Egy kép fókuszában, vagy nagyságában lévő különbség, amely úgy jön létre, hogy a fehér fényt összetevő különböző hullámhosszak refrakciójában különbségek adódnak. Szinonima: chromatismus
kromoszóma aberratio a normális számtól, vagy morfológiától való eltérés a kromoszómákban, ill. az ebből eredő phenotypiás eltérés
coma aberratio Kép torzulása, amelyet az optikai rendszerbe belépő, az optikai tengellyel nem párhuzamos fényköteg okoz. (gör: komé, haj, lombozat)
aberratio dioptrica szinonima: aberratio sphaerica, szférikus aberráció
disztorziós aberratio Valamely kép lencsén keresztüli torz megjelenése, melynek oka a tárgy perifériás részének a centrálisétól különböző nagyítása.
lateralis aberratio Szférikus aberrációban a centrális sugarak paraxialis fókusza közötti távolság az optikai tengelyen.
longitudinalis aberratio Szférikus aberrációban az a távolság, amely a paraxialis fókusz és a perifériás sugarak között található az optikai tengelyen.
meridionalis aberratio Olyan eltérés, amely a lencse egyszerű meridiánjának síkjától keletkezik
monochromaticus aberratio Az optikai képben azért keletkezik hiba, mert a lencse anyaga nem felel meg a követelménynek. Fő típusai: szférikus aberratio, coma aberratio, meridionalis aberratio, disztorziós aberratio, valamint ferde sugárkéve astigmatizmusa
aberratio optica A beérkező fénysugarak nem képesek tökéletes képet alkotni, miután valamely optikai rendszeren áthaladtak.
aberratio sphaerica Monochrom aberratio, amely szférikus felületen megtörve keletkezik, mivel a tengelyben és a szélen futó sugarak a tengely mentén különböző pontokban fókuszálódnak. Szinonima: aberratio dioptrica
abetalipoproteinaemia Ritka, autoszomális recesszív öröklődésű kórkép, amelynél a plazma azon alacsony denzitású lipoproteinjei (LDL) hiányzanak, amelyek elektroforetikusan béta globulinokkal együtt vándorolnak. A vérben acanthocytákkal találkozunk, a retinában degeneratio pigmentosa retinae-t látunk. A zsírfelszívódás jelentős mértékű csökkenése miatt malabsorptio, steatorrhoea jelentkezik, valamint neuromuscularis eltérések, ataxia, mentalis retardatio is észlelhetők. (gör: a- fosztóképző,+ a + lipoprotein + aemia, vér)
ABG (air bone gap) ld. vérgázok
abioticus 1. élettel összeegyeztethetetlen 2. élettelen
abiotrophia A sejtek életképességének idő előtti elvesztésével járó folyamat. (gör: a- fosztóképző+ bios, élet + trophé, táplálás)
abl Egy oncogén, amelyet az egér leukaemia Abelson törzsében találtak, és a Philadelphia kromoszóma translocatiojában is szerepel a krónikus granulocytás leukaemiában.
ablaktatio 1. az emlő tejelválasztásának (gyógyszerrel történő) megelőzése, ill. felfüggesztése 2. csecsemő elválasztása
ablatio A test valamely részének eltávolítása, leválása, vagy működésének kikapcsolása műtéti eljárás, betegség, vagy károsító anyag révén.
Találatok Magyarázat
ablatio placentae méhlepényleválás
ablatio retinae ideghártya leválása
elektród katéter ablatio Az arrhythmiák megszüntetésének egy speciális módszere; a ritmuszavar kiváltó helyén magas energiájú elektrosokkot adnak le intravascularis katéteren át.
ablepharia szemhéj veleszületett hiánya
ablepsia vakság
abneuralis 1. idegtől távoli 2. specifikusan olyan elektromos áramot jelez, amely az izomrostokon át a beidegzés helyétől távol halad (lat: ab-, távol+gör: neuron, ideg)
abnormalitás 1. normálistól való eltérés 2. anomália, deformitás, malformatio, károsodás vagy diszfunkció
aboralis A szájtól távol eső irányt jelöli; ellentétes az oralissal. (lat: ab, -tól, os, oro száj)
abortifaciens 1. abortust előidéző hatás, ill. hatóanyag 2. szinonima: abortívum (lat: abortus+ facio, csinálni)
abortív 1. nem teljes; valami nem jut el a tökéletességig, a kifejletig (pl. egy betegség gyógyulással végződik, mielőtt még teljesen kialakult volna) 2. szinonima: abortifaciens, abortust előidéző (lat: abortivus)
abortus 1. Vetélés, terhesség megszakadása/megszakítása a magzat életképessé válása (gestatio 28. hete) előtt. Az abortus lehet spontán, természetes okból eredő, vagy indukált (művi=arteficialis, esetleg terápiás). 2. életképtelen terméke a szülésnek 3. valamely folyamatnak, vagy tevékenységnek a természetes befejezés előtti megszakítása
Találatok Magyarázat
abortus arteficialis művi vetélés, terhesség-megszakítás
abortus completus befejezett vetélés; szinonima: abortus perfectus
abortus criminalis törvénytelenül végzett terhesség-megszakítás
abortus habitualis Egymást követően fellépő 3, vagy több spontán abortus esetén nevezzük az abortus-t habitualisnak, avagy szokványos vetélésnek.
abortus imminens fenyegető vetélés
abortus incipiens kezdődő vetélés
abortus incompletus Befejezetlen vetélés, amely során fogamzás termékének egy része távozik a méhből, de egy része (általában a placenta) bennmarad.
abortus infectiosus fertőző vetélés
abortus perfectus ld. abortus completus
abortus septicus Fertőző vetélés, amelyet láz, endometritis és parametritis komplikál.
abortus spontaneus spontán, nem mesterségesen megindított vetélés
abortus therapeuticus A terápiás vetélés során az abortust az anya fizikai, vagy mentális egészségének megmentése, vagy megőrzése érdekében indítják meg, vagy azért, hogy megakadályozzák a fejlődési rendellenességben szenvedő, vagy nemi erőszak következtében fogant gyerek megszületését.
elektív abortus orvosi indoklás nélkül, de legálisan végzett abortus
indukált abortus Szándékosan gyógyszerrel, vagy mechanikus eszközzel előidézett abortus.
missed abortus A magzat elhal, de a méhben marad több mint 4 héten át.
ABP (ang: androgen binding protein) androgént kötő fehérje
ABR (ang: auditory brainstem response) hallási agytörzsi válasz
abrachia karok veleszületett hiánya ld. amelia (gör: a- fosztóképző + brachion, kar)
abrachiocephalia fej és kar veleszületett hiánya (gör: a- fosztóképző+ brachion, kar + kephale, fej)
abrasio 1. excoriatio, horzsolás, lekaparás, körülírt felületen rendszerint mechanikus ok miatt kialakult bőr, vagy nyálkahártya folytonossági hiány 2. méh műszeres kiürítése 3. fogászatban: fogak kóros kopása, mely helytelen fogkefélési módszer, vagy egyéb külső behatás, esetleg fogcsikorgatás következtében jön létre; szinonima: grinding, őrölés
abrasív 1. abrasiot okozó 2. bármely anyag, amely abrasiot képes előidézni 3. fogászatban: olyan anyag, amelyet eltávolításra, dörzsölés, fúrás, vagy csiszolás céljára használnak
abreaction freudi pszichoanalízisben: emocionális kisülés, vagy katarzis, amely a múltban elnyomott kellemetlen tapasztalatok felidézésével történik
abruptio placentae normális helyzetű méhlepény idő előtti leválása
abscessus 1. tályog; purulens exsudatum körülírt gyüleme, amely akut, vagy krónikus lokalizált fertőzéses gyulladás terméke; gyakran szövetpusztulással és a gyulladás egyéb jeleivel, pl. oedemával jár együtt 2. elfolyósodó necrosis következtében kialakult üreg a szolid szövetekben (lat: abscessus, eltávozás)
Találatok Magyarázat
abscessus alveolaris Az állkapocs processus alveolarisában elhelyezkedő tályog, mely leginkább a közelben lévő devitalizált fog fertőzésének tovaterjedéséből ered. Szinonima: abscessus dentalis, abscessus dentoalveolaris
abscessus dentoalveolaris szinonima: abscessus alveolaris
abscessus fecalis a. szinonima: abscessusstercoralis
abscessus frigidus hidegtályog. A gyulladás egyes jelei, így a meleg (calor) hiányoznak, rendszerint gümőkór talaján jön létre. Szinoníma: tuberculoticus a.
abscessus gingivalis gingiva lágy szövetére kiterjedő tályog
abscessus hypostaticus A genny áttörve a tályogfalat a gravitációs erőnek megfelelően a szövetrésekben tovaterjed, ily módon újabb abscessus keletkezik. Szinomima: abscessus migrans, perforáló abscessus
abscessus metastaticus Secunder abscessus, amely a primer góctól távolabb található; a pyogén baktérium nyirokutakon, vagy véren át való terjedése során jön létre.
abscessus migrans vándortályog ld. abscessus hypostaticus
abscessus miliaris apró, kölesnyi gennygyülemek egyike, amely nagy területen, esetleg az egész szervezetben disszeminált
abscessus periappendicularis Rendszerint akut appendicitises infekció terjedésének következménye, gyakran az appendix perforatioját követve alakul ki a jobb fossa iliacában.
abscessus periarticularis ízület menti abscessus, mely nem feltétlenül hatol az ízületi üregbe
abscessus peritonsillaris tonsilla fertőzés kiterjedése a kapszulán áttörve, mely általában a tonsilla mögött képez tályogot
abscessus phlegmonosus Körülírt gennyedés, amelyet igen intenzív környezeti gyulladás kísér, induratiot és az érintett terület duzzadását okozza.
abscessus residualis Ez egy korábbi abscessus helyén ismét megjelenő abscessus, mivel mikroba, vagy genny maradt vissza az eredeti tályogból.
abscessus stellatus Csillag alakú necroticus terület, amelyet histiocyták vesznek körül, lymphogranuloma venereumban látjuk a duzzadt inguinalis nyirokcsomón belül.
abscessus stercoralis genny és faeces gyüleme
abscessus tuberculoticus tuberculosis bacillus okozta abscessus; szinonima: hidegtályog ld. abscessus frigidus
amoebás abscessus elfolyósodó necrosis a májban, vagy más szervben, amely amoebiasis során alakulhat ki
collar-button abscessus inggomb-tályog. Két tályogüreg van, amelyeket szűk csatorna kapcsol össze, rendszerint a felette lévő fascia rupturájának következménye.
cryptaabscessus Lieberkühn-cryptában kialakuló, colitis ulcerosára jellemző abscessus
Dubois abscessus Thymusban kialakult apró cysták, amelyek polymorphonuclearis leukocytákat tartalmaznak, szarusodó hámmal béleltek. Congenitalis syphilisben írták le, de syphilis nélkül is megtalálhatók. Szinonima: Dubois betegség
hematogén abscessus Eredete pyaemia, septicaemia, vagy bacteraemia.
psoasabscessus általában tuberculoticus abscessus, amely tuberculoticus spondylitisből ered, túlterjed az iliopsoas izomzaton egészen az inguinalis régióba
szatellita abscessus olyan másodlagos tályog, amely az elsődlegessel összeköttetésben áll.
száraz abscessus a genny felszívódása után megmaradó üreget jelzi
abscopalis Az irradiatio hatását jelzi egy, a besugárzástól távol fekvő, nem besugárzott szövetre (ab + gör: skopos, céltábla + al)
absence Rohamokban fellépő, rendszerint gyermekkorban jelentkező tudatzavar, amelyhez izomgörcs, vagy a fejizmok rángása társulhat, gyakran hyperventillatio váltja ki. Egyszerű formájakor rövid ideig (10-30 sec-ig) ködössé való tudat együtt jár az EEG-n hirtelen kezdődő 3/sec tüskék megjelenésével. (lat: absentia) Szinonima: petit mal
Absidia gomba genus, amely a természetben gyakori; thermophil speciesei túlélik a komposztban a 450C-ot és emberen zygomycosist okozhatnak.
absolutus (röv.: abs.) teljes, feltétlen, más anyagot nem tartalmazó
abszorbeál 1. abszorpció révén felvesz 2. átmenő fény intenzitását csökkenti (lat: absorbeo, pp: -sorptus , felszívni)
abszorbencia (A, A) A spektrofotometriában használatos fogalom, mely egy közegbe hatoló sugárzás intenzitásának (I0) és a közegen áthaladt sugárzás (I) hányadosának (I0/ I) tízes alapú logaritmusával fejezhető ki. Szinonima: extinkció, optikai denzitás (OD)
abszorbens 1. felszívó képesség; telítő képesség; egy anyag/közeg képessége arra, hogy felvegyen/elnyeljen gázt, folyadékot, fény-, vagy hősugarat 2. bármely anyag, amely ilyen tulajdonsággal, képességgel rendelkezik 3. altatógépeknél: olyan anyag, leginkább lúg, amely a széndioxidot képes a recirkuláló rendszerből kivonni, amelybe a beteg kilégzik
abszorpció 1. gázoknak, folyadékoknak, fénynek, vagy hőnek a felvétele, elnyelése 2. radiológia: a sugárzási energia felvétele a szövetek, vagy azon közeg részéről, amelyen a sugárzás áthalad 3. orvosi fizika: radioaktivitás, egységnyi időre jutó elbomló radioaktív részecskék száma (SI mértékegysége: Bq, becquerel) (lat: absorptio, nyelés)
absztinencia önmegtartóztatás; bizonyos ételektől magát távol tartja, vagy nem fogyaszt szeszes italokat, nem használ illegális drogokat, vagy nem él nemi életet (lat: abstineo, visszatartani magát)
absztrakció 1. elvonatkoztatás; egy koncepció bizonyos aspektusainak meghatározott gondolatmenet alapján történő kiemelése; lényeges dolgok elkülönítése a lényegtelentől 2. volatilis (illékony) alkotórészek desztillációval való kivonása egy anyagból 3. nyers drogból kivonat készítése 4. fogak rossz záródása (malocclusio), vagy a foggal kapcsolódó struktúrák alacsonyabban helyezkednek el, mint a normális occlusiós sík (lat: abstraho pp. tractus, kivonni)
abulia 1. akarathiány; az akaratlagos cselekedetek kivitelezésének, vagy a döntéshozatalnak a képtelensége, vagy sérülése 2. a beszéd, a mozgás, a gondolat és az érzelmi reakciók csökkenése, kétoldali frontális betegség következtében (gör: a-fosztóképző + boulé, akarat)
abusus 1. visszaélés; helytelen, mértéktelen, túlzott használat, 2. testi, vagy pszichés károsodást okozó, offenzív bánásmód gyerekkel szemben, vagy szexuális magatartásban
Találatok Magyarázat
drogabusus Rendszeres, orvosi előírás nélkül történő, társadalmilag nem elfogadott használata, önkezű adagolása valamely szernek a hangulat, a magatartás, a tudatállapot megváltoztatása céljából. Az alkalmazott gyógyszer feleslegesen és szükségtelenül hat a szervezet működésére (pl. hashajtóval történő visszaélés). Az adott gyógyszerrel, kábítószerrel, vagy alkohollal történő tartós visszaélés szociális, foglalkozásbeli, pszichés, vagy fizikális problémákat okoz.
AC váltóáram (ang: alternating current)
Ac 1. aktínium 2. acetil-
ac. akut, heveny (lat: acutus)
AC/A alkalmazkodási convergencia/akkomodáció hányados (ang: accomodative covergence-accomodation ratio)
acalculia számolási képtelenség; az aphasia egyik alakja, a beteg nem képes a legegyszerűbb matematikai problémákat megoldani, gyakran a dementia első jele
acanth(o)- tüske, tövis-, fog (gör: akantha, tövis)
acanthaesthesia paraesthesia egy formája, amelyben a beteg tűszurkálásokat érez (gör: akantha, tövis+ aisthésis, érzés)
acanthocyta vörösvérsejt, amelyet tüskés plazma kinövések jellemeznek (gör: acantho+kystos, sejt)
acanthocytosis Ritka állapot, amelyben az erythrocyták többsége acanthocyta; abetalipoproteinaemiában jellegzetes.
acanthoid tüskés alakú
acantholysis Pemphigus vulgarisban és Darier-kórban az egyes epidermális keratinocyták elválása szomszédjaiktól. (gör: acantho+lysis, lazulás)
acanthoma tumor, amely az epithelium elszarusodó sejtjeiből ered, ld. keratoacanthoma (gör: acantho+ -oma, tumor)
acanthorrhexis epidermis tüskés sejtjei között az intercelluláris hidak kontakt dermatitisben észlelt szétszakadása; ld. spongiosis (gör: acantho + rhexis, szakadás)
acanthosis epidermis stratum spinosumának megvastagodása (gör: acanth- + -osis, állapot)
Találatok Magyarázat
acanthosis nigricans Bársonyos, szemölcsös benignus növedék és hyperpigmentatio, mely az axillák bőrén, a nyakon, az anogenitalis területen és a lágyékban észlelhető. Felnőtteken belszervi malignitás, endokrin betegség, vagy elhízás gyakran kíséri. Gyerekeken benignus, juvenilis típusát találhatjuk. (lat: niger, fekete)
acapnia szén-dioxid hiány a vérben, gyakran tévesen hypocapnia helyett használják (gör: a- fosztóképző + kapnos, füst)
acardia congenitalis szívhiány; ez az állapot gyakran monozygota ikrekben mutatkozik, vagy sziámi ikrek kisebb tagjában, ha a nagyobbik testvér kisajátítja a placentaris vérellátást (gör: a- fosztóképző + kardia, szív)
acariasis atkás bőrfertőzés ld. rühesség, scabies, szinonima: acaridiasis
acaricid atkákat, ill. kullancsokat pusztító hatóanyag (lat: acarus, atka + caedo, ölök)
Acaridae Az atkák rendjének egyik családja (készletatkafélék); rendkívül apró (<0,5 mm), szárított gyümölcsökben, gabonában, lisztben található atkák tartoznak ide. Gyakran súlyos dermatitist okoznak a fertőzött élelmiszerrel érintkezőkön, akik irántuk hiperszenzitizálódtak.
acaridiasis szinonima: acariasis
acarodermatitis bőrgyulladás, vagy kiütés, amelyet atka okozott (gör: akari, atka + derma-,(dermat) bőr)
acarophobia beteges félelem apró parazitáktól, rühességtől, vagy viszketéstől (gör: akari, atka + phobos, félelem)
Acarus atka; atkák nemzetsége az Acaridae családból (gör: akari, atka)
Találatok Magyarázat
Acarus siro (Sarcoptes scabiei) emberi rühatka, scabies (rühesség) kórokozója
acaryocyta ld. akaryocyta
acatalasia veleszületett kataláz enzimhiány
accelerans serkentő szinonima: accelerator
accelerator ld. akcelerátor
accentuator Olyan anyag (pl. anilin), amelynek jelenlétében egyes hisztológiai elemek festődése kifejezettebbé válik. (lat: accentus, hangsúly)
acceptor ld. akceptor
accessoricus 1. kiegészítő, járulékos 2. anat: izmok, idegek, mirigyek stb. jelölése, amelyek segédfunkciót végeznek, vagy számfölöttiek a meglévő, hasonló célú, de nagyobb fontosságú szervhez képest (lat: accessorium, tovább mozogni) szinonima: accessorius ld. nervus accessorius (XI. agyideg)
accidentalis nem várt, de gyakran megjósolható esemény, amely károsodást okoz, pl. a közlekedésben, az ipari tevékenységben, a háztartásban, de ilyen váratlan esemény bekövetkezhet betegség lefolyása kapcsán is (lat: accido, történni)
accretio 1. összenövés, letapadás 2. fogászat: idegen anyag (plakk, vagy kő) fogak felületére vagy üregekbe történő lerakódása (lat: ad- hozzá + crescere, nőni)
Találatok Magyarázat
accretio cordis felrakódás a pericardiumon, mely révén a szívburok hozzánő a környező extracardialis struktúrákhoz (pl. mellkasfalhoz, mellhártyához)
accuracy Valamely mérés pontossági fokát fejezi ki, vagyis a mért érték mennyire közelíti meg a valódi értéket. A laboratóriumi accuracy teszt annyit jelent, hogy a meghatározott referencia teszt eredményével hasonlítjuk össze a saját mérésünk eredményét.
acellularis 1. sejtmentes 2. egysejtű lényekre alkalmazzuk, amelyek nem válnak többsejtűekké és egyetlen sejtegységgel teljesek (gör: a- fosztóképző +lat: cellula, kis kamra)
acentricus 1. centrum nélküli 2. cytogenetika: olyan kromoszóma fragmentum, amelyben nincsen centroméra (gör: a- fosztóképző + centron, központ)
acephalia fej congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző + cephale, fej)
acephalocardia fej és szív hiánya parazita ikerben (gör: a- fosztóképző +cephale, fej + cardia, szív)
acephalocheiria, acephalochiria fej és kezek congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző +cephale, fej + cheir, kéz)
acephalogastria fej, és gyomor congenitalis hiánya parazita
acephalopodia fej és a lábak congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző + cephale, fej, + pous, láb)
acephalostomia congenitalis hiánya a fej nagyobb részének, de egy szájszerű nyílás található (gör: a- fosztóképző + cephale, fej + stoma, száj)
acephalosus fej nélküli
acephalothoracia congenitalis fej és thorax hiány (gör: a- fosztóképző + cephale, fej + thorax, mellkas)
acephalus fej nélküli magzat (gör: a- fosztóképző + cephale, fej)
acet-, aceto- két szénatomos ecetsav gyököt jelöli
acetabulectomia az acetabulum műtét során történő eltávolítása (gör: acetabulum + ektomé, kimetszés)
acetabuloplastica műtéti eljárás, amelynek célja az acetabulum közel normálissá történő helyreállítása (acetabulum + gör: plastos, alakított)
acetabulum csésze alakú ízvápa a medencecsont külső felszínén, amellyel a femur feje ízesül (lat: csésze, lapos ecetes csésze)
acetát CH3COO- az ecetsav sója, vagy észtere
Találatok Magyarázat
acetát thiokináz szinonima: acetil-KoA ligáz
acetát-KoA ligáz szinonima: acetil-KoA ligáz
acetecetsav CH3COCH2COOH ketontestek egyike, amelyek túlzott mértékben képződve a vizeletben is megjelennek éhezés, diabeteses ketoacidosis esetén;
acetil- (Ac) CH3CO- ecetsav molekulából egy hidroxil-csoport eltávolítása után keletkező egy vegyértékű gyök
acetil-KoA (acetil-koenzim A) nagy energiatartalmú ecetsav észter, mely a Krebs-ciklus és a zsírsavszintézis közti terméke
acetil-KoA A koenzim A-nak és az ecetsavnak kondenzációs terméke; képlete: KoAS-COCH3. Az acetil-KoA intermedier a két szénatomot tartalmazó fragmentumok szállításában, részt vesz a Krebs-ciklusban és a zsírsavak szintézisében.
Találatok Magyarázat
acetil-KoA acetiltranszferáz Az acetil-KoA egy acetiltransferáz, amely acetoacetil-KoA-t képez két molekula acetil-KoA-ból, miközben egy KoA felszabadul. A katalizált reakció kulcslépés a ketogenezisben és a szterol szintézisben. Szinonima: acetoacetil-KoA thioláz, acetil-KoA thioláz.
acetil-KoA ligáz Az acetil-KoA olyan ligáz, amely az acetát és a KoA, valamint az ATP közötti reakciót katalizálja, a reakció végén AMP, pirofoszfát és acetil-KoA keletkezik. Kulcslépés az acetát aktivációja. Szinonima: acetát thiokináz, acetát-KoA ligáz, acetil aktiváló enzim, acetil-KoA szintetáz.
acetil-KoA szintetáz szinonima: acetil-KoA ligáz
acetil-KoA thioláz szinonima: acetil-KoA acetiltranszferáz
acetil-kolin (Ach) (2-acetoxietil) trimetil ammónium ion; a központi és vegetatív idegrendszer kolinerg szinapsisaiban lévő, valamint a neuromuscularis junctioknál felszabaduló fontos ingerületátvivő anyag
acetil-szalicilsav (acidum acetylsalicilicum) nem-szteroid gyulladás gátló vegyület
acetiláció acetil származék képzése
acetiláz bármely enzim, amely acetilációt, vagy dezacetilációt katalizál (pl. glutamátból acetil-KoA jelenlétében N-acetil-glutamátot képez, vagy ennek fordítottja megy végbe. Az acetiláz-t gyakran acetil-transzferáznak is nevezik.
acetiltranszferáz bármely olyan enzim elnevezése, amely acetil csoportot visz át egyik vegyületről egy másikra. Ld.: kolin acetiltranszferáz; szinonima: transzacetiláz
acetoacetát acetecetsav ionja, vagy sója; ketontest, amelyet a ketogenezis kapcsán termel a szervezet
acetoacetil-KoA Az acetoacetil-KoA a zsírsavak oxidációjában szereplő intermedier termék, amely két molekula acetil-KoA-ból keletkezhet. Az acetoacetil-KoA-nak szerepe van a ketontestek képzésében, ill. nagy jelentőségű az acetil-KoA-val történő kondenzációja, amikor -hidroxi---metilglutaril-KoA képződik.
Találatok Magyarázat
acetoacetil-KoA- thioláz szinonima: acetil-KoA acetiltranszferáz
aceton CH3COCH3 Az aceton színtelen, illékony, gyúlékony folyadék, mely a legegyszerűbb szerkezetű ketontest, csekély mennyiségben a vizeletben is megtalálható. Diabetesesek vérében és vizeletében nagyobb mennyisége is kimutatható, gyakran a vizeletnek és a lélegzetnek éteres szagát adva. Oldószerként használják gyógyszereknél.
acetonaemia acetonnak, és egyéb ketontesteknek relatíve nagy koncentrációban való jelenléte a vérben (aceton + gör: haima, vér)
acetonuria nagy mennyiségű aceton kiválasztása a vizeletben (aceton + gör: ouron, vizelet)
AcG, acg akcelerátor globulin
ACH, Ach ld. acetil-kolin
achalasia 1. leggyakrabban: cardiaspasmus, alsó nyelőcső sphincter relaxációs elégtelensége az autonóm beidegzés zavara miatt 2. egyéb visceralis nyílások sphincter izomzatának ellazulási képtelensége (pylorus, cardia stb.) (gör: a- fosztóképző + chalasis, elernyedés)
acheilia congenitalis ajak hiány
acheiria fejlődési rendellenesség következtében kialakuló kéz hiány
acheiropodia kezek és lábak congenitalis hiánya, autoszomális recesszív örökletességet mutató elváltozás (gör: a- fosztóképző + cheir, kéz + podos, láb)
Achilles-ín felületes lábszárhajlító izmok közös ina; szinonima: tendo calcaneus
achillobursitis Achilles-ín bursájában fellépő gyulladás
achillodynia Az achillodynia a calcaneus közeli bursa és a calcaneus ina közti területen kialakuló gyulladás (achillobursitis) okozta fájdalom. (Achilles, (ín) +gör: odyné, fájdalom)
achillorrhaphia a calcaneus inának suturája (Achilles (ín) + gör: rhaphé, varrni)
achillotenotomia szinonima: achillotomia (Achilles (ín) + gör: tenon, ín+ tomé, bevágás)
achillotomia calcaneus inának műtéti metszése, szétválasztása; szinonima: achillotenotomia. (Achilles .íní + tomé, vágni)
achlorhydria sósavszekréció hiánya a gyomorban, pl. anaemia perniciosában (gör: a- fosztóképző + lat: (acidum) chlorhydricum, sósav)
achlorophillosus klorofilmentes (pl. gombák)
acholia epeszekréció hiánya, vagy epeelfolyás zavara (gör: a- fosztóképző + cholé, epe)
acholiás epe nélküli, mint a halvány színű széklet
acholuria vizeletben az epepigment hiánya sárgaság egyes eseteiben (gör: a- fosztóképző+cholé, epe+ ouron, vizelet
achondrogenesis Az achondrogenesis öröklött csontfejlődési rendellenesség miatt kialakuló törpeség, amely esetében a négy végtag és a törzs rövidebb, normális, vagy megnagyobbodott koponya mellett. (gör: a- fosztóképző + chondros, porc +genesis, eredet)
achondroplasia Az achondroplasia a chondrodystrophia egyik típusa, amelyben nem szabályosan zajlik a porc csontosodása. Főleg a hosszú csöves csontokon észlelhető; a végtagokban az epiphysealis növekedés retardált és korán megszűnik, ennek következménye a törpeség, amely már a születéskor is látható, a végtagok rövidek, a törzs normális. (gör: a- fosztóképző+ chondros, porc + plasis, mintázás) Szinonima: chondrodystrophia fetalis
achromacyta szinonima: achromocyta
achromaticus 1. színtelen 2. nehezen festődő 3. fényt chromaticus aberratio mentesen törő (gör: a- fosztóképző + chroma, szín)
achromatismus 1. színtelenség 2. chromaticus aberratio megszüntetése üvegek kombinálásával, amelyeknek különböző a törési indexük és a fényszórásuk
achromatocyta szinonima: achromocyta
achromatophil szövettani, vagy mikrobiológiai festési módszerekkel nem festődő sejt, vagy szövet; szinonima: achromophil (gör: a- fosztóképző+ chroma, szín + philos, szeret)
achromatopsia Az achromatopsia teljes színvakság, súlyos congenitalis színfelismerési rendellenesség, amely gyakran társul nystagmussal és csökkent látásélességgel. Szinonima: monochromatismus (gör: a- fosztóképző + chroma, szín+ opsis, látás)
achromatosis színtelenség (pl. szivárványhártya, bőr achromatosis-a)
achromaturia igen halvány, színtelen vizelet ürítése (gör: a- fosztóképző+ chroma, szín + ouron, vizelet)
achromia 1. természetes pigmentáció hiánya, vagy elvesztése (bőr, iris, vörösvértestek esetében) ld. depigmentatio 2. sejtek, vagy szövetek festékfelvevő kapacitásának hiánya (gör: a- fosztóképző + chroma, szín)
achromocyta hypochrom, félhold alakú erythrocyta; valószínűleg a vörösvérsejt arteficiálisan létrejött rupturája során jön létre; szinonima: achromacyta, achromatocyta (gör: a- fosztóképző + chroma, szín + kytos, üreges (sejt))
achromophil szinonima: achromatophil
achylia gyomornedvnek, vagy más emésztőnedvnek a hiánya (gör: a- fosztóképző + chylos, nedv)
acidaemia hidrogénion koncentrációjának emelkedése a vérben, más szóval a normális pH esése még akkor is, ha a bikarbonát koncentráció is eltolódik. (acid + gör: haima, vér)
Találatok Magyarázat
aminoacidaemia aminosavak vérben való felszaporodása miatt kialakuló acidaemia
aciditás 1. savasság, savanyúság 2. valamely folyadék savtartalma
acidophil 1. savkedvelő 2. olyan sejt, vagy szöveti elem, amely savanyú festékkel (pl. eosinnal) festődik; pl. hypophysis elülső lebenyében lévő acidophil sejtek 3. mikroorganizmus, amely erősen savi vegyhatású miliőben növekedésre képes (acid-, sav + gör: philos, szeret)
acidosis savbőség, alkáli tartalom csökkenés a testfolyadékokban; gyakran savanyú metabolitok felhalmozódása mutatható ki (acid+ gör: -osis, állapot)
Találatok Magyarázat
diabeteses ketoacidosis diabetes mellitusban kialakuló pH és bikarbonát koncentráció csökkenés, a szervezetben ketontestek halmozódnak fel
kompenzált acidosis a testfolyadékok pH-ja normális; a kompenzáció részben respiratorikus, részben renalis mechanizmusok révén következnek be
laktátacidosis jobbra forgató tejsav felszaporodása okozta acidosis
metabolikus acidosis csökken a pH és a testnedvek bikarbonát tartaléka, mert vagy sav (tejsav, aminosav stb.) halmozódik fel, vagy a szervezet fix bázis tartaléka vész el (pl. hasmenésben, vagy vesebetegségben)
renalis tubularis acidosis klinikai szindróma, amelyet a vese csökkent vizelet savanyító képessége jellemez, a plazmában alacsony a bikarbonát szint, magas a hidrogén-, és klorid-ion koncentráció, gyakori eltérés a hypokalaemia, nephrocalcinosis, osteomalacia
respiratorikus acidosis hypoventillatio miatt kialakuló széndioxid retenció okozta acidosis; kompenzált formájában a vesék bikarbonát visszatartásával ellensúlyozzák a létrejött acidosis-t
acidum (acid.) sav; olyan vegyület, amely poláris oldószerben hidrogén iont ad le (pl. vízben). A savak sót képeznek, amennyiben az ionizálható hidrogénjüket elektropozitív elemmel, vagy gyökkel helyettesítjük. (lat: acidus, savanyú)
Találatok Magyarázat
acidum (acid.) aceticum ecetsav
acidum (acid.) acetylsalicilicum acetilszalicilsav
acidum (acid.) boracicum bórsav
acidum (acid.) carbonicum anhydricum szénsav
acidum (acid.) citricum citromsav
acidum (acid.) formicum hangyasav
acidum (acid.) hydrochloricum sósav
acidum (acid.) lacticum tejsav
acidum (acid.) nitricum salétromsav
acidum (acid.) nitrosum salétromosssav
acidum (acid.) oleinicum olajsav
acidum (acid.) palmitinicum palmitinsav
acidum (acid.) phosphoricum foszforsav
acidum (acid.) salicylicum szalicilsav
acidum (acid.) succinicum borostyánkősav
acidum (acid.) sulfuricum kénsav
acidum (acid.) tartaricum borkősav
acidum (acid.) trichloraceticum triklórecetsav
aciduria 1. savanyú vizelet kiválasztása 2. Az aciduria abnormális mennyiségben történő ürítése valamely savnak a vizeletben. Az egyes savféléket prefix-szel jelölhetjük: aminoaciduria, ketoaciduria. (acid, sav +gör: ouron, vizelet)
acil- szerves gyök, amely szerves savból ered a karboxil-csoport hidroxil-csoportjának eltávolítása után
acil-KoA (RCH2CO-SKoA) A karboxilsav és a koenzim A kondenzációs terméke; fontos intermedier anyagcseretermék a zsírok oxidációjában és szintézisében.
acilamidáz szinonima: amidáz
aciltranszferáz (EC osztály 2.3) acil-csoport acil-KoA-ról egy másik akceptorra való szállítását katalizáló enzim szinonima: transzaciláz
acini acinus szó többes száma
aciniformis szinonima: acinosus (lat: acinus, szőlőfürt + form, alak)
acinitis acinus gyulladása
acinosus acinusra emlékeztető, szőlőfürtszerű struktúra; szinonima: aciniform
acinus (gen., plur.: acini) 1. mirigyek végkamrája, szőlőfürtre emlékeztető, piciny szekretoros egységei (lat: szőlőfürt) 2. májacinus máj legkisebb funkcionális egysége, a máj parenchymát, valamint az azt ellátó portalis véna és hepaticus artéria végágakat tartalmazza 3. tüdőacinus a tüdő legkisebb működési egysége, amelybe a bronchiolus respiratoricus és annak elágazódásai, valamint az ehhez kapcsolódó alvelousok tartoznak; szinonima: pulmonaris lobulus (tüdő lebenyke)
aclasis normális és patológiás szövet közötti átmenet állapota (gör: a- fosztóképző, klasis eltörni)
acmaesthesia 1. tűszúrás iránti érzékenység 2. éles ponttal szembeni bőr érzékenység (gör: acmé, pont + aisthésis, érzés)
acne pilosebaceus egység gyakori, rendszerint pubertáskorban kezdődő gyulladásos betegsége, amelyet comedo, papula, pustula, abscessus, ill. extrém esetben sipoly képződése jellemezhet. (gör: acme, a kiütés pontja)
Találatok Magyarázat
acne conglobata súlyos cysticus acne, tályogok, kommunikáló sinusok, fistulák, vastag csomós, torzító hegek kialakulása jellemzi; főként a háton, elülső mellkasfalon, glutealis tájékon figyelhető meg, rendszerint az arcot megkíméli
acne cosmetica enyhe gyulladásossal járó acne, mely rendszerint nőknél, az arc két oldalán, zsíros krémek gyakori alkalmazása nyomán jön létre
acne cystica súlyos acne, amelyben follicularis cysták a domináns elváltozások, amelyek megrepednek és hegesednek
acne erythematosa szinonima: acne rosacea
acne fulminans akutan kialakuló, súlyos, kifekélyesedő, majd hegesedő nodulocysticus acne tizenéven fiúkon; társulhat lázzal, polyarthralgiával, fogyással, anaemiával, és leukocytosissal (lat: fulmen, villám)
acne indurata mélyen ülő acne nagy papulákkal és pustulákkal, valamint hypertrophiás heggel
acne keratosa rendszerint a hajfolliculusokat érintő gyulladásos papulákból álló eruptiok, amelyeket szarucsap zár
acne medicamentosa gyógyszer okozta, vagy gyógyszer által súlyosbított acne (pl. szteroid, ACTH, androgén, INH, lítium, egyes antiepileptikumok, B6 és B12 vitaminok)
acne papulosa acne vulgaris, amelyben papularis elváltozás uralkodik
acne punctata fekete comedokkal járó acne
acne pustulosa acne vulgaris, amelyen pustularis elváltozás uralkodik
acne rosacea fokozott faggyúmirigy aktivitás és kapilláristágulatok miatt az orron kialakuló, bőrfelszín egyenetlenséget okozó elváltozás; szinonima: rosacea
acne varioliformis himlőszerű pyogen infectio, amely a folliculusokat támadja meg, főként a homlokon és a halántékon mutatkozik, heggel gyógyul
acne vulgaris Főleg az arcon, a hát felső részén és a mellkason megjelenő gyulladásos eruptiok, melyek comedokból, cystákból, papulákból és pustulákból állnak. Leginkább a serdülőkorban mutatkozik a faggyúszekréció androgén stimulációjának következtében, a folliculusokat szarucsap zárja el, az elváltozásból kimutatható a Propionibacterium acnes.
chloracne klór okozta acne
colloid acne szinonima: colloid milium
jód acne az arc, a törzs, a végtagok follicularis eruptioja, amelyet jód injekciója, vagy oralis bejutása erre hypersensitiv egyéneken idéz elő; ld. iododerma
pomádé acne homlokon és halántékon alakul ki fekete férfiakon, akik ismételten hajkrémet használnak
szteroid acne acne vulgarishoz hasonlító folliculitis, amelyet lokalis, vagy oralis szteroid adása okoz; a comedok ritkák
tropikus acne az acne súlyos formája, az egész törzsön, vállakon, felkaron, glutealisan és a felső combon mutatkozik, kialakulásának feltétele a forró, nedves klíma
acneiformis acnéra hasonlító, pattanásszerű
aconuresis akaratlan vizeletürítés
acorea congenitalis pupilla hiány a szemben (gör: a- fosztóképző + koré, pupilla)
acquisitus szerzett, nem öröklött betegség, vagy abnormalitás (lat: acquiro , szerezni)
acr(o)- összetett szavakban előtag 1. csúcs, vég 2. végső, legfelső (gör: akron-, csúcs)
acra 1. perifériás, v. kiálló testrész (végtag, áll, orr stb.) 2. valaminek a legszélsőbb része (gör: akron, végtag)
acralis perifériás testrészre vonatkozó
Acrania Chordata törzs egyik csoportja, amelynek tagjai gerinchúrral, kopoltyú hasadékkal, és ideghúrral rendelkeznek, de gerincoszlopuk, bordájuk, vagy koponyájuk nincs. Az Acrania-khoz tartoznak pl. Amphioxus fajok, a zsákállatok és a makkos férgek (gör: a- fosztóképző + kranion, koponya)
acrania koponya teljes, vagy részleges hiánya, anencephaliával társulhat (gör: a- fosztóképző + kranion, koponya)
acroaesthesia egy, vagy több végtag hyperaesthesiája (acro- + aisthesis, érzés)
acroagnosis valamely végtag érzékelésének hiánya, vagy csökkenése; az acrognosis kiesése
acroanaesthesia egy, vagy több végtag érzéstelensége (gör: acro- + an- fosztóképző + aisthesis érzés) szinonima: acroagnosis
acroataxia végtagok distalis részét (vagyis a kezeket, lábfejet, ujjakat)érintő ataxia ld: proximoataxia (gör: acro- + ataxia)
acroblast fejlődő spermatida egyik, számos Golgi-elemből álló komponense, mely a proakroszomális granulumokat tartalmazza (gör: acro- + blastos, csíra)
acrobrachycephalia craniosynostosis rendellenességeinek egyik típusa, amelynél a koronavarrat idő előtti záródása észlelhető (gör: acro- + brachys, rövid + kephalé, fej)
acrocentricus Az acrocentricus kromoszóma esetében a centromera a kromoszóma végének közelében található. (gör: acro- + kentron, központ)
acrocephalia rendellenes, csúcsos fejforma (gör: acro- + kephalé, fej) szinonima: oxycephalia
acrocephalosyndactylia Az acrocephalosyndactylia congenitalis abnormalitások olyan csoportja, amelyet a hegyes koponya és az ujjak összenövése, illetve a közöttük lévő úszóhártya jellemez. (gör: acrocephalia + syn, össze + daktylos, ujj)
acrochordon bőrön lévő kis függelék (gör: acro- + chordé, zsinór)
acrocyanosis Az acrocyanosis kiálló testrészek (pl. ujjak, orr) szederjessége, hűvössége rendszerint oxigénhiány, alacsony külső hőmérséklet, keringési zavar stb. következtében. Egyes esetei a Raynaud jelenséggel kapcsolatosak. (gör: acro- + kyanos, kék, -osis, állapot)
acrodermatitis végtagok, vagy egyéb acralis testrészek bőrének gyulladása (gör: acro- + derma, bőr, + -itis, gyulladás)
Találatok Magyarázat
acrodermatitis chronica atrophicans Lyme-kór késői bőrtünete, amely elsősorban a kezeken, lábakon, könyökön és térden mutatkozik indurált erythemás plakkok formájában, amelyek később atrophiássá válnak.
acrodermatitis continua szinonima: pustulosis palmaris et plantaris
acrodermatitis enteropathica gyomor-, bélrendszeri betegségekhez társuló, a száj, az analis régió, valamint a végtagok bőrén található psoriasiform bőrelváltozások
acrodermatosis bármely bőrelváltozás, amely a végtagok distalis részére terjed
acrodynia 1. acralis testrészeken érzett fájdalom 2. higanymérgezés okozta tünetcsoport: gyerekeken jellemzi a végtagok, mellkas, és orr erythemája, polyneuritis, száj kifekélyesedése és egyéb gasztrointesztinális tünetek; felnőtteken anorexia, photophobia, izzadás és tachycardia észlelhető; szinonima: dermatopolyneuritis, rózsaszín betegség (pink disease), Swift-kór (gör: acro- + odyné, fájdalom)
acrognosis végtagok normális érzékelése (gör: acro- + gnósis, ismeret)
acrohyperhydrosis kéz és láb fokozott verejtékezése
acrokeratosis szaruréteg nodularis túlnövekedése kéz- és lábujjakon, ritkábban fülön és orron (gör: acro- + keras, szaru, -osis, állapot)
acromegalia Az acromegalia olyan betegség, amelyet a fej, az arc, a kezek, és a lábfej fokozódó megnagyobbodása jellemez, mivel a növekedési hormon (somatotropin) túlzott mértékben termelődik. Szervek megnagyobbodása (organomegalia) és anyagcserezavarok is mutatkoznak, így pl. diabetes mellitus alakulhat ki. (gör: acro- + megas, nagy)
acromelalgia Az acromelalgia az alsó, ritkábban a felső végtagok rohamszerűen jelentkező, kipirosodással járó fájdalma. Szinonima: erythromelalgia (gör: acro- + melos, láb)
acromelicus láb terminális részét illető (gör: acro- + melos, láb)
acromesomelia törpeség egyik, autoszomális recesszív öröklődésű formája, amelyben a végtagok legdistalisabb szegmentuma érintett (gör: acro- + melos, láb, + -ia, állapot)
acrometagenesis végtagok abnormális növekedése, amely deformitást okoz (gör: acro- + meta, mögöttes, + genesis, eredet)
acromi(o)- acromionnal kapcsolatos
acromicria kéz, v. láb abnormálisan kis méretével járó eltérés
acromioclavicularis acromionnal és claviculával kapcsolatos; az ízesülést és a szalagokat jelzi a clavicula és a scapula között szinonima: scapuloclavicularis
acromiocoracoidealis szinonima: coracoacromialis
acromiohumeralis acromionnal és humerussal kapcsolatos
acromion vállcsúcs; a scapula csúcsának laterális vége, amely kiszélesedett, lelapult processusként a fossa gleoidalis fölé nyúlik; az acromion ízesül a claviculával és tapadást biztosít a musculus deltoideus és trapezius részére szinonima: processus acromialis (gör: akromion, akron, csúcs, + ómos, váll)
acromioscapularis mind az acromionnal, mind a scapulával kapcsolatos
acromiothoracicus szinonima: thoracoacromialis
acromyotonia csak a végtagokat érintő myotonia, amely a kéz és láb specifikus deformitását idézi elő szinonima: acromyotonus (gör: acro- + mys , izom + tonos, tenzió)
acromyotonus ld. acromyotonia
acroparaesthesia 1. egy, vagy több végtag paraesthesiája 2. éjszaka jelentkező paraesthesia a kezeken, főleg középkorú nőkön észlelhető; régebben a thoracalis kimenetben lévő elváltozásnak tulajdonították, ma viszont úgy tartjuk, hogy a csukló csatorna (carpal tunnel) szindróma része (acro- +paraesthesia)
acropetalis csúcs felé erősödő
acrophobia kóros iszonyodás, félelem a magaslatoktól (gör: acro- + phobos, félelem)
acroposthitis fitymagyulladás
acropustulosis pustulosus kiütések a kezeken, lábakon, gyakran a psoriasis egyik megjelenési formája
Találatok Magyarázat
infantilis acropustulosis recurrens papulopustulosus és varros viszkető kiütés, főleg fekete gyerekeken látható
acroscleroderma ld: acrosclerosis (gör: acro- + skleros, kemény + derma, bőr)
acrosclerosis Az acrosclerosis az ujjak bőrének megvastagodása és keményedése, a lágy szövetek atrophiájával, a distalis ujjpercek osteoporosisával. Körülhatárolt alakja a Raynaud jelenségnek, amelyben progressiv systemás sclerosis mutatkozhat. Ld.: CREST-szindróma szinonima: acroscleroderma, sclerodactylia
acrosin Az acrosin spermiumokban található szerin proteáz, mely a petesejt zona pellucidáját oldja fel a megtermékenyítés során; specificitását tekintve a tripszinhez hasonlít.
acrosoma spermidák Golgi-apparátusának módosulásából létrejövő, sapka alakú sejtorganellum, amely a spermium magjának elülső kétharmadát burkolja. Ezen sapkán belül olyan enzimek működnek, amelyek a spermium petesejtbe való hatolását segítik elő. (gör: acro- + soma, test)
acrotismus pulzus tapinthatatlansága, vagy hiánya (gör: a- fosztóképző + krotos, pulzáló)
ACTH Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő adrenocorticotrop hormon rövidítése, mely szerepet játszik egyes mellékvesekéreg hormonok elválasztásának szabályozásában. Szinonima: corticotropin
Találatok Magyarázat
big ACTH ACTH bizonyos daganatok által termelt nagy molekulájú alakja, amely immunohisztokémiailag nem különbözik a kis ACTH-tól, de nem gyakorolja az ACTH-ra jellemző biológiai hatást
little ACTH a konvencionális, biológiai hatással rendelkező ACTH molekulát jelölhetjük így, összehasonlítva a big ACTH-val
actin Az actin egyike azon fehérjéknek, amelyek az actomyosin komplexet alkotják, és az izmok működésében, a sejtmozgásban elengedhetetlen szerepet játszanak; fibrosus (F-actin) és globularis alakja (G-actin) van.
actin(o)- sugár-; összetételekben: sugárzási, sugárszerű ld.: radio- (gör: aktis, sugár, fény)
actiniformis sugár alakú (gör: aktis (aktin), sugár)
actinium (Ac) 89-es rendszámú elem, amelynek atomsúlya 227,05. Nincsen stabil izotópja, a természetben csak az uránium és a thorium bomlástermékeként létezik. (gör: aktis, sugár)
actinodermatitis sugárzás okozta bőrgyulladás, pl. rtg-sugárzás ld: photodermatitis
Actinomycetaceae Gram-pozitív, nem saválló, spórátlan, fakultatív anaerob baktériumok családja (actinomycetales rend), amelyek elágazódó, gombafonalra emlékeztető nyúlványokat képeznek. Ez a család az alábbi nemzetségeket foglalja magába: Actinomyces, Arachnia, Bacterionema, Bifidobacterium, Rothia genus.
Actinomycetales A baktériumok egyik rendje, melyhez penészgombaszerű, pálcika, bot, vagy szalag alakú, elágazódásra hajlamos speciesek tartoznak. Ide sorolhatóak a Mycobacteriaceae, az Actinomycetaceae, a Streptomycetaceae és a Nocardiaceae családok.
actinomycoma Az actinomyceták okozta granulomatosus szövetszaporulat. Ld. mycetoma (gör: actino- + mykés, gomba +oma, tumor)
actinomycosis Elsődlegesen szarvasmarhák és emberek betegsége, amelyet az Actinomyces bovis okoz marhákban és az Actinomyces israelii valamint az Actinomyces propionica emberben. Mindezek az actinomyceták a száj és pharynx normális baktérium flóráját képezik, de képesek krónikus destruktív tályogokat, granulomákat előidézni, amelyekből viszkózus genny folyik, benne pici, sárgás szemcsékkel (kén granulumok) Emberben az actinomycosis leggyakrabban a cervicofacialis területen (actinomycosis cervicofacialis), hasban (actinomycosis abdominalis), ill. mellkasban keletkezik (actinomycosis pulmonalis). (gör: actino- + mykés, gomba + osis, állapot)
actinomycoticus actinomycosissal kapcsolatos
actinotherapia 1. sugaras gyógykezelés 2. dermatológia: ultraibolya fény terápia
actomyosin Protein komplex, amely actinból és myosinból áll; ez az izomrostok alapvető kontraktilis anyaga.
acuitas 1. élesség, világosság, félreérthetetlenség 2. súlyosság (lat: acuo pp acutus, élez)
aculeatus pontozott, éles csúcsokkal fedett (lat: aculeatus, pontozott)
acuminatus pontozott, hegyes, éles (lat: acomino pp atus élesít)
acusticus hallásra vonatkozó, hallást érintő (gör: akoustikos, hallásra vonatkozó)
Találatok Magyarázat
nervus acusticus hallóideg, VIII.agyideg
acyanopsia kék szín észlelésének hiánya
acyanoticus cyanosis hiányával jellemezhető
acystia congenitalis húgyhólyag hiány (gör: a- fosztóképző + kystis, hólyag)
ad libitum (ad lib.) szabadon, amint kívánatos, tetszés szerint
ad manus medici (ad m. m.) az orvos kezébe
ad sat. lat: ad saturatum, telítődésig
ad us . int. lat: ad usum internum, belső alkalmazásra
ad us. ext. lat: ad usum externum, külső alkalmazásra
ad us. propr. lat: ad usum proprium, saját használatra
ad- 1. hozzá, felé 2. Prefixum, amely összetételekben növekedést, hozzákapcsolódást jelent. (lat: ad- hoz, felé)
adactylia congenitalis ujj hiány (kézen, vagy lábon) (gör: a-, fosztóképző + daktylos, ujj)
adamantinocarcinoma fogzománchám rákos megbetegedése
adamantinoma zománchám jóindulatú szövetszaporulata
adamantoblast fogzománcsejt
ádámcsutka szinonima: prominentia laryngea
adaptáció 1. Egy species tagjainak túlélési előnye, mivel a fenotípusuk fokozott lehetőséget ad számukra a környezethez való alkalmazkodásra. 2. Egy szervnek, szövetnek, vagy ezek működésének kedvező változása, alkalmazkodása az új környezettel való találkozás nyomán. 3. retina alkalmazkodása a fény intenzitásához 4. Bizonyos receptorok megváltozott tulajdonsága, amellyel az állandó intenzitású ismételt ingerre módosítják a választ. 5. Egy helyreállító anyag pontos fedése, illeszkedése a hozzá kapcsolódó fog, csont stb. alakjának megfelelően. 6. Dinamikus folyamat, amelyben a gondolatok, érzések, és a magatartás folytonosan változnak az adott egyénben a változó környezetnek megfelelően. 7. homeosztatikus válasz (lat: adapto, alkalmazkodni)
Találatok Magyarázat
maladaptáció hiányos, vagy nem megfelelő adaptáció
photopicus adaptáció A látás fokozott megvilágításhoz történő alkalmazkodása, amely során a retina fény iránti érzékenysége mérséklődik. ? retinalis adaptáció megvilágításhoz történő alkalmazkodása az ideghártyának
scotopicus adaptáció A látás alkalmazkodása a csökkent világításhoz, amely során a retina érzékenysége fokozódik.
adapter 1. egy apparátus két elemét összekötő rész 2. elektromos áram átalakító
adaptométer szerkezet, amely alkalmas a retina sötéthez való adaptációjának meghatározására, a minimális fényküszöböt ki tudja mérni
adde (lat; röv: add.) adj hozzá; addantur adassék hozzá; addendus hozzáadandó; addendo hozzáadással
addendum kiegészítés, adalék
addíció 1. összegzés 2. kémiai reakció, mely két vegyület egyesülésével jár
addict szenvedélybeteg, kóros drogfüggőségben szenvedő egyén
addictio Gyógyszerhez, vagy kábítószerhez való pszichés és fizikai függőséggel járó állapot, amely már kicsúszott az akarat ellenőrzése alól. (lat: addico, addictus, beleegyezés) ld. abusus, dependentia
Addis-szám 12 óra alatt gyűjtött vizeletben található alakos elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek stb.) száma
Addison-kór bronzkór; mellékvesekéreg alulműködésével járó krónikus betegség
Addison-krízis mellékvesekéreg pusztulása miatt hirtelen kialakuló súlyos mellékvesekéreg elégtelenség
additív 1. járulékos, hozzáadott, kiegészítő 2. táplálék mesterségesen hozzáadott, járulékos, de a szervezet számára hasznos alkotórésze 3. genetikai, epidemiológiai, élettani, statisztikai, farmakológiai stb. vizsgálatokban: két, vagy több tényező összegzett, kombinált hatása megfelel az egyenkénti hatások összegének vö: szinergizmus
adducens (középvonal felé) közelítő
adductio 1. a test valamely részének a középvonal felé történő elmozdulása 2. a szem monocularis rotatioja az orr irányába 3. ilyen irányú elmozdulásból adódó helyzet vö: abductio (lat: adduco pp. ductus, közelíteni)
adductor Olyan izom, amely valamely testrészt a medián sík felé, vagy kéz esetén a középső ujj, lábon a második lábujj tengelyállásának irányába mozgatja.
aden-, adeno- összetett alakban mirigyet jelöl szinonima: glandularis (gör: aden, adenos, mirigy)
adendriticus dendrit mentes (gör: a-, fosztóképző + dendron, fa)
adenectomia 1. valamely mirigy sebészi kimetszése 2. garatmandula műtéti eltávolítása (gör: aden- + ektomé, excisio, kivágás)
adenectopia valamely mirigy szabályos anatómiai helyzettől eltérő elhelyezkedése (gör: aden- + ek, ki + topos, hely)
adeniformis mirigyszerű szinonima: adenoid
adenil adeninnek ionja, vagy gyöke
adenil-cikláz a ciklusos AMP (cAMP) ATP-ből való keletkezését katalizáló enzim
adenilát adenilsav (AMP) sója, vagy észtere
Találatok Magyarázat
adenilát cikláz ATP-re ható, plazma membránhoz kötött enzim, amely pirofoszfát lehasításával 3"-5"-ciklikus AMP-t állít elő. Szinonima: 3"-5"-ciklikus AMP szintetáz
adenilát kináz Egy foszfotranszferáz, amely az ADP molekulájának reverzibilis foszforilálását végzi el MgADP révén MgATP-vé és AMP-vé (AMP+ATP↔ 2 ADP). Szinonima: adenilsav kináz, myokináz
adenine (A, Ade) purinvegyület, amely RNS-ben és DNS-ben, de különböző szabad nukleotidokban is megtalálható
Találatok Magyarázat
adenine (A, Ade) dezoxiribonukleotid szinonima: dezoxiadenilsav
adenine (A, Ade) nukleotid szinonima: adenilsav
adenitis valamely mirigy gyulladása (gör: aden- + -itis, gyulladás)
adenoacanthoma Malignus neoplasma, amely ált. jól differenciált glandularis epithelsejtekből (adenocarcinoma) áll, helyenként elszarusodó (vagy epidermoid) neoplasiás gócokkal.
adenoblast proliferáló embrionális sejt mirigyes parenchymát kialakítására alkalmas potenciállal (gör: adeno + blastos, csíra)
adenocarcinoma mirigyes, vagy mirigyszerű epithel sejtekből felépített malignus daganat
Találatok Magyarázat
acinus sejtes adenocarcinoma racemosus mirigy szekréciós sejtjeiből keletkezőadenocarcinoma; főleg nyálmirigyből ered
adenocarcinoma papillare Bolyhozott felszínű adenocarcinoma, amelyben a vascularis kötőszövetből álló ujjszerű nyúlványok daganatos epitheliummal fedetten növekednek.
adenocellulitis mirigy, vagy nyirokcsomó környező szövetekre terjedő gyulladása
adenochondroma szinonima: pulmonaris hamartoma (gör: adeno- + chondros, porc + -oma, tumor)
adenocystoma adenoma, amelyben a neoplasiás glandularis epithelium cystát képez
adenocyta mirigyek szekretoros sejtje (gör: adeno- + kystos, üreg, sejt)
adenodynia valamely mirigy fájdalma; szinonima: adenalgia
adenofibroma benignus daganat, amely mirigyszövetből és fibrosus állományból áll
adenofibromyoma benignus daganat, amely mirigyszövetből, fibrocytákból, valamint simaizom sejtekből áll szinonima: adenomatoid tumor
adenofibrosis szinonima: adenosis
adenogen mirigyszövet eredetű
adenographia valamely mirigy röntgenvizsgálata
adenohypophysealis adenohypophysissel kapcsolatos
adenohypophysectomia adenohypophysis műtéti eltávolítása
adenohypophysis Az adenohypophysis a hypophysis elülső lebenye, amelyet anatómiailag distalis, közti és infundibularis (nyél) részre osztunk. Ld. hypophysis; szinonima: lobus anterior hypophyseos
adenohypophysitis Gyulladásos reakció, amely a hypophysis elülső lebenyére ráterjed, gyakori terhesség mellett.
Találatok Magyarázat
adenoid 1. mirigyszerű, mirigyes küllemű szinonima: adeniformis, lymphoid 2. tonsilla pharyngea, garatmandula (gör: adeno- + eidos, megjelenés)
adenoidectomia tonsilla pharyngea műtéti eltávolítása (gör: adenoid + ektomé, kimetszés)
adenoiditis tonsilla pharyngea gyulladása
adenolipoma Benignus tumor, amelyet glandularis és zsírszövet képez. (gör: aden-, mirigy + lipos, zsír + -oma, tumor)
adenolipomatosis olyan állapot, amelyben multiplex adenolipoma fejlődik
adenoma Mirigyhám sejtekből származó benignus daganat, amely rendszerint jól körülhatárolt, a környezetet inkább nyomja, de nem infiltrálja. (gör: adeno + -oma, daganat)
Találatok Magyarázat
acidophil adenoma Az adenohypophysis daganata, amelyben a sejtek citoplazmája savanyú festékeket vesz fel. Gyakori a növekedési hormont termelő sejtek részvétele. Szinonima: eosinophyl adenoma
ACTH-termelő adenoma Hypophysis daganat, amely ACTH-t előállító, ált. basophil festődésű sejtekből áll; Cushing-kór, vagy Nelson-szindróma okozója lehet.
apocrin adenoma szinonima: papillaris hidradenoma
basophil adenoma Az adenohypophysis daganata, amelynek sejtjei bázikus festékeket vesznek fel, gyakran ACTH-t termelnek.
bronchusadenoma benignus, a bronchus nyálkahártya mirigyeiből, vagy azok ductusából kiinduló polipoid daganat
chromophil adenoma minden adenoma, amelynek sejtjei könnyen festődnek
chromophob adenoma Az adenohypophysis daganata, amelynek sejtjei sem savas, sem bázikus festéket nem vesznek fel.
eosinophil adenoma szinonima: acidophil adenoma
adenoma fibrosum kötőszöveti rostos elemeket tartalmazó benignus daganat szinonima: fibroadenoma
növekedési hormont termelő adenoma Olyan adenoma, amely a gigantismus, vagy az acromegalia klinikai képét idézi elő, bár az ezt alkotó sejtek harmada nem tartalmaz semmilyen granulát, acidophil és chromophob sejtek keveréke. Egyes esetekben mind növekedési hormont, mind prolaktint elválasztanak a tumorsejtek. Gyakori köztük az acidophil, vagy eosinophil adenoma.
hepaticus adenoma A máj benignus tumora, mely rendszerint olyan nőknél figyelhető meg, akik hosszan szedtek oralis fogamzásgátlót.
Hürtle sejtes adenoma A thyreoidea daganatok ritkább képviselője; sejtjeiben bőségesen látható eosinophil citoplazma, számos mitochondrium. Gyakran malignus, metastasist képez, ritkán vesz fel jódot.
papillaris cysticus adenoma Olyan adenoma, amelyben az acinusok lumenei gyakran folyadékot tartalmaznak és a neoplasiás epithel sejtek szabálytalan, ujjszerű kitüremkedéseket képeznek.
prolaktin termelő adenoma Olyan hypophysistumor, amelyben prolaktin termelő sejtek találhatók. Klinikai tünetek között nőknél secunder amenorrhoea és galactorrhoea szerepelnek (Forbes-Albright szindróma), illetve férfiakon impotencia jelentkezhet. Szinonima: prolactinoma
adenoma sebaceum faggyúmirigyek benignus daganata, túlsúlyban érett faggyútermelő sejtekkel
villosus adenoma Szoliter, sessilis (nyél nélküli), gyakran nagy daganat a colon mucosájából kiindulva. Nyáktermelő epithelsejtekből áll, amelyek igen finom érnyúlványokat fednek. Malignus elfajulás igen gyakori. Szinonima: papillaris adenoma
adenomatoid adenomára hasonlító
adenomatosis multiplex glandularis növedékekkel jellemezhető elváltozás
Találatok Magyarázat
pulmonalis adenomatosis daganatos betegség, amelyben az alveolusokat és a distalis bronchusokat nyáktermelő hengerhám sejtek töltik ki. Jellemző tünetek: bőséges, rendkívül tapadós nyák, hidegrázás, láz, köhögés, dyspnoe és pleuralis fájdalom.
adenomatosus adenomával kapcsolatos, vagy glandularis hyperplasiára jellemző
adenomegalia valamely mirigy megnagyobbodása
adenomyoma Benignus izomdaganat (rendszerint simaizom eredetű), amelyben mirigyes elemek is találhatók. Leggyakrabban a méhben és az uterus szalagjaiban alakul ki. (gör: aden-, mirigy + mys, izom + -oma, daganat)
adenomyosarcoma Malignus izomdaganat, amelyben mirigyes elemek is találhatók.
adenomyosis adenomatosus szövet diffúz ectopiás implantatioja simaizomba (gör: aden- , mirigy + myo, izom + -osis, állapot)
adenopathia nyirokcsomó, v. mirigy duzzanata, kóros megnagyobbodása (gör: adeno- + pathos, szenvedés)
adenosalpingitis szinonima: salpingitis isthmica nodosa
adenosarcoma mesodermalis és glandularis epitheliumból kiinduló malignus neoplasma
adenosis generalizált mirigybetegség ritkán használt terminusa
Találatok Magyarázat
microglandularis adenosis Az emlőben kis tubulusok szabálytalan halmaza van jelen az adiposus, vagy fibrosus szövetben; emlékeztet tubularis carcinomára, de nincs a stromában fibroblastos proliferatio.
adenosis sclerotisans Az emlőben kialakuló nodularis benignus elváltozás, mely gyakran fiatal nőkön mutatkozik. Hyperplasticus, torz lobulusokba rendezett acinaris szövet észlelhető megnövekedett kollagén stromával. Az elváltozás néha mikroszkóposan is nehezen különíthető el a carcinomától. A prostatában is kialakulhat benignus nodulsaris adenosis, amelyben acinaris szövet látható felszaporodott stroma mellett. A basalis sejtréteg jellegzetes simaizom metaplasiát mutat. Szinonima: adenofibrosis
adenotomia mirigy műtéti bemetszése (gör: adeno- + tomé, vágás)
adenotonsillectomia tonsillák, ill. adenoidok műtéti eltávolítása
Adenoviridae DNS vírusok családja, adenovírusként ismertek, a fertőzött emlős- és madársejtek magjában fejlődnek.
adenovírus Az Adenoviridae család valamely tagja. Több mint negyven típusárólismert, hogy emberre fertőző, akut felső légúti fertőzést, conjunctivitist, gastroenteritist, haemorrhagiás cystitist, valamint az újszülöttek súlyos fertőzését okozzák. Szinonima: Adeno-pharingeo-conjunctivalis vagy A-P-C vírus (gör: aden-, mirigy + virus)
adenozin (Ado) Az adenin és D-ribóz kondenzációjából keletkező purinvázas nukleozid, mely szerepet játszik a sejtek energiaforgalmában (adenozin (Ado) trifoszfát), intracellularis jelátvitelben (cAMP), nukleinsavak felépítésében.
Találatok Magyarázat
adenozin (Ado) difoszfát ld. adenozin 5"-difoszfát
adenozin (Ado) monofoszfát (AMP) adenozin 5"-monofoszfát ld. adenilsav
adenozin (Ado) foszfát specifikusan adenozin 3"-, vagy 5"- foszfát Az adenozin és foszforsav kondenzációs terméke; nukleinsavak hidrolízise során keletkező nukleotid. Szinonima: adenin nukleotid
adenozin (Ado) 5"-foszfoszulfát (APS) PAPS (aktív szulfát) képződésében intermedier termék
adenozin (Ado) trifoszfát szinonima: adenozin 5"-trifoszfát
adenozin 3"-5"-ciklikus monofoszfát (cAMP) ATP-ből keletkezik adenilát cikláz hatására és 5"-AMP-vé bomlik foszfodiészteráz által. Intracellularis jelátvitel szabályozásában fontos second messenger molekula, mely különböző protein kinázok aktivátora. Szinonima: ciklikus AMP
adenozin 5"-difoszfát (ADP) Az adenozin és pirofoszforsav kondenzációs terméke; az ATP-ből hidrolízissel keletkezik a terminális foszfát csoport lehasadásával.
adenozin 5"-trifoszfát (ATP) Az adenozin trifoszforsavval 5" helyen történő észterifikációja nyomán keletkező molekula. Közvetlen prekurzora az adenin nukleotidoknak a nukleinsavakban, ill. a sejtek elsődleges energia szolgáltatója. Szinonima: adenozin 5"-pirofoszfát
adenozin trifoszfatáz (ATP-áz) Az adenozin trifoszfatáz (ATP-áz) katalizálja a terminális foszfát csoport lehasadását az adenozin 5"-trifoszfátról; az izomban (myosinban) lévő nagy koncentrációban jelen lévő enzim, de máshol is kimutatható.
adeps, gen.adipis, pl. adipes 1. zsír, vagy adiposus szövet 2. olvasztott sertészsír, amelyet kenőcsök előállítására használnak Ld. még adeps, lanae
Találatok Magyarázat
adeps, lanae birka (Ovis aries, Bovidae család) gyapjújából eltávolított olajos anyag, melyet lágyítóként krémek és kenőcsök alapanyagául használnak fel.
adermia congenitalis bőrhiány (gör: a- fosztóképző +derma, bőr)
adermogenesis bőr regenerációjának elégtelensége, vagy hiánya; bőrfejlődési rendellenesség (gör: a- fosztóképző + derma, bőr, + genesis, eredet)
adhaesio 1. két rész felületének egyesítése, vagy összetapadása, főleg a sebszélek esetén 2. kóros összenövés; pl. serosa felületek összetapadása gyulladás következtében 3. molekulák egymással való kapcsolódása (pl. antigén-antitest komplex kialakulása) 4. érintkező testek felülete közötti molekuláris vonzás (lat: adhaesio, tapadás)
Találatok Magyarázat
primaer adhaesio szinonima: elsődleges sebgyógyulás
secundaer adhaesio szinonima: másodlagos sebgyógyulás
adhaesiotomia adhaesiok sebészi úton történő oldása, szétválasztása
adhaesivus 1. adhaesióval kapcsolatos, vagy adhaesióra jellemző 2. bármely olyan anyag, amely valamely másik felületettel érintkezve a felületek között tapadást hoz létre 3. rögzítő anyag, pl. tapasz
adiadochokinesis Képtelenség gyors, egymást követő, váltakozó mozgás kivitelezésére; a cerebellaris diszfunkció jele. vö: diadochokinesia (gör: a- fosztóképző + diadochos, egymásra következő + kinesis, mozgás)
adiaphoresis szinonima: anhydrosis (gör: a- fosztóképző + diaphoresis, verejtékezés)
adiaphoria Képtelenség arra, hogy egy ingersorozat után hasonló stimulusra reagáljon a szervezet. (gör: a- fosztóképző + dia, át + phoros, hordoz)
adip-, adipo- zsír-; megfelel a görög lipo-nak (lat: adeps, lágy állati eredetű zsír)
adipes ld. adeps
adipis ld. adeps
adipo- ld. adip-
adipocellularis zsírsejtekre, esetleg zsírszövetre, vagy olyan kötőszövetre vonatkozó, amelyben sok a zsírsejt
adipoceratosus adipocere-re vonatkozó szinonima: lipoceratosus
adipocere Hullaviasz; zsírszerű anyag, amely levegőmentes, állandó hőmérsékletű, nedves helyen holttestekben lezajló átalakulás során képződik; oldhatatlan zsírsavak és szappanok keverékéből áll. (lat: adipo + cera, viasz)
adipocyta szinonima: zsírsejt
adipogenesis szinonima: lipogenesis
adipoid szinonima: lipoid (gör: adipo- + eidos, hasonló)
adipokinetikus Olyan anyag, vagy faktor, amely a zsírszövetekben lerakódott és tárolt lipidek mobilizációját okozza. (gör: adipo- + kinesis, mozgás)
adipokinin A hypophysis elülső lebenyének egyik hormonja, amely a zsírraktárak mobilizációját idézi elő. Szinonima: adipokineticus hormon
adiponecrosis zsírszövet elhalása
adiposis Az adiposis nagy mértékű lokális, vagy generalizált zsírlerakódás a szervezetben. Szinonima: lipomatosis, liposis, steatosis (gör: adipo- + -osis, állapot)
Találatok Magyarázat
adipositas kövérség, elhízás, lokálisan, vagy generalizáltan kialakuló, kóros zsírfelhalmozódás; szinonima: obesitas
adiposis cardiaca szinonima: szív elzsírosodása
adiposis universalis egész szervezetet érintő kóros zsírfelszaporodás
adiposuria zsír ürítése a vizeletben szinonima: lipuria (gör: adipo- + ouron, vizelet)
adiposus kövér, zsíros
adipsia szomjúság érzés kiesése, hiánya
aditus pl. aditus nyílás, bemenet; szinonima: apertura (lat: access, bemenni)
Találatok Magyarázat
aditus pl. aditus laryngis gégebemenet
adiuretin ld. antidiuretikus hormon (ADH)
adjuváns 1. Olyan anyag, amelyet a gyógyszer formulázásához adva meghatározható módon befolyásolja az aktív hatóanyag hatását. 2. Immunológia: az antigén immunogenitását fokozó vehiculum. Ilyen immunogenitást növelő adjuváns lehet pl. ásványi anyagok szuszpenziója (alumínium sók, alumínium-hidroxid, vagy -foszfát), amelyben az antigén adszorbeálódik, vagy víz-olaj emulzió, amelyben az antigén emulziót képez (Freud-féle inkomplett adjuváns), továbbá víz-olaj emulzió elölt mycobacteriumokkal együtt (Freud-féle komplett adjuváns). (lat: adjuvo, segít)
adnervalis szinonima: adneuralis
adneuralis 1. ideghez közeli, ideg irányában 2. elektromos áram, amely az izomszöveten át az ideg belépési pontja felé halad szinonima: adnervalis
adnexa sing. adnexum
Találatok Magyarázat
adnexa uteri méhfüggelékek; petevezeték, petefészek közös elnevezése
adnexectomia méhfüggelékek (adnexa uteri) műtét során való eltávolítása; szinonima: adnectomia
adnexitis A méhfüggelékek gyulladása, mely rendszerint ascendáló fertőzés következménye.
adnexopexia méhfüggelékek rögzítése műtét során
adnextumor méhfüggelékek gyulladásos duzzanata, vagy daganatos megbetegedése
adnexum (plur. adnexa) valamely szervhez tartozó mellékstruktúra, függelék; szinonima: annexum (lat: kapcsolt részek)
adolescent (ang.) 1. adolescentiára vonatkozó 2. serdülő
adolescentia Az élet azon periódusa (14-20 év), amely a pubertással (másodlagos nemi jelleg kialakulásával) kezdődik, és a fizikális fejlődés teljes befejeződéséig tart. Szinonima: serdülőkor
ADP adenozin-5"difoszfát
ADR (adverse drug reaction) gyógyszer mellékhatás
adren(o)- mellékvesével kapcsolatos (lat: ad-, -hoz, közel + renes, vesék)
adren- ld. adreno-
adrenalectomia mellékvese eltávolítás (gör: adren- + ektomé, eltávolítás)
adrenalin szinonima: epinephrin
adrenalis 1. veséhez közeli 2. mellékveséből származó, mellékvesével kapcsolatos (lat: ad, -hoz, + ren, vese)
Találatok Magyarázat
adrenalitis mellékvese gyulladása; szinonima: adrenitis
adrenalopathia bármilyen mellékvesét érintő kóros állapot (gör: adren- + pathos szenvedés)
adrenarche hónalj- és szeméremszőrzet növekedése pubertás során
adrenectomia mellékvese műtéti eltávolítása; szinomima: adrenalectomia
adrenerg 1. Az autonóm idegrendszer olyan idegsejtjei, vagy idegrostjai, amelyekben norepinephrin a neurotranszmitter. vö: kolinerg 2. Olyan gyógyszerre vonatkozik, amely az adrenalinhoz hasonló hatású, ill. azon a receptoron hat, amelyhez az epinephrin is kötődik. Ld. receptor címszónál: adrenerg-receptor (gör: adren- + ergon, munka)
adrenerg bénítók Olyan hatóanyagok, amelyek szelektíven gátolják a szimpatikus adrenerg idegek aktivitását (sympatholyticum) és blokkoló hatást fejtenek ki az epinephrinre, norepinephrinre és más adrenerg aminokra (adrenolyticum). Két különböző osztályuk létezik: az α- és α--adrenerg receptor blokkolók.
Találatok Magyarázat
α-adrenerg receptor blokkolók Olyan hatóanyagok, amely kompetitív módon gátolják az α-adrenoceptorokat. A hypertensio kezelésében kerülnek felhasználásra.
β-adrenerg receptor blokkolók A gyógyszerek azon csoportja, amelyek a -adrenerg agonistákkal kompetitív módon versengenek a rendelkezésre álló receptor helyek iránt. Egyes vegyületek mind a e1- és -2-receptorokat blokkolják (pl. propranolol), míg mások csak a -1- (pl. metoprolol), vagy csak a -2-receptorokat gátolják. A --receptor blokkolók elsősorban különböző cardiovascularis betegségekben alkalmazandók, ahol a g-adrenerg blokád kívánatos. A -1-receptor (kardioszelektív) blokkolók előnye a non-szelektív vegyületekkel szemben a kedvezőbb mellékhatás profil (↓ bronchokonstrikció). Szinonima: béta-blokkolók
adrenerg neuronblokkolók Olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a norepinephrin kiáramlást a szimpatikus idegvégződésekben.
adrenitis ld. adrenalitis
adrenoceptor Olyan receptor, amelynek endogén ligandja az epinephrin, ill. a norepinephrin. Szinomima: adrenerg receptor
adrenocorticalis mellékvesekéreghez tartozó
adrenocorticomimeticus mellékvesekéreg hatásait utánzó (gör: adreno- + cortex, kéreg + mimetikos, utánzó)
adrenocorticotrop hormon ld. ACTH
adrenogen mellékvese eredetű (gör: adreno + -gen, képző)
adrenogenitalis szindróma A mellékvesekéreg veleszületett vagy szerzett androgén túltermelésével járó kórkép, amely virilisatiot okoz.
adrenoleukodystrophia Gyermekkorban jelentkező, öröklődő (X kromoszómához kötött, recesszív) anyagcserezavar, mely mellékvese sorvadással és kiterjedt demyelinisatioval jár; mentalis retardatiot, vakságot okoz a corticospinalis pályák károsodása mellett.
adrenolyticus Az epinephrin, norepinephrin és egyéb sympathomimeticumok antagonistáit, ill. ezek hatását jelzi. (gör: adreno- + lysis, oldás)
adrenomegalia mellékvese megnagyobbodás (gör: adreno + megas, nagy)
adrenomimetikus 1. epinephrinhez, norepinephrinhez hasonló hatású 2. (helytelenül) szinonimaként: sympathomimeticus; vö: adrenerg, cholinomimeticus (gör: adreno + mimetikos, utánzó)
adrenomyeloneuropathia Felnőtt férfiak betegsége, akiknél mellékvese elégtelenség, hypogonadismus, progresszív myelopathia, perifériás neuropathia és sphincter zavarok állnak fenn. Valószínűleg az adrenoleukodystrophia egyik változata. (gör: adreno- + myelos, velő + neuron, ideg + pathos, szenvedés)
adrenopathia szinonima: adrenalopathia
adrenotropin szinonima: adrenocorticotrop hormon (ACTH), corticotropin
adst. feb. lat: adstante febre, ha láz van jelen
adszorbens 1. szilárd anyag, mely a felületén folyadék, vagy gáz megkötésére képes 2. antigén vagy antitest az immunadszorpció folyamatában 3. toxinok megkötésére képes anyag, amely hasmenések, ill. mérgezések kezelésében fontos (pl. orvosi szén, kaolin, talkum, pektin)
adszorpció Valamely szilárd anyag a felületén folyadékot, gázt, vagy oldatban, ill. szuszpenzióban lévő anyagot köt meg. vö: abszorpción (lat: ad-, -hoz + sorbeo, felszív)
Találatok Magyarázat
immun adszorpció 1. antitest eltávolítása specifikus antigén alkalmazásával 2. antigén eltávolítása specifikus antiszérummal
adsztringens Összehúzószer, mely nyálkahártyákon, ill. sebek felszínén fehérjék koagulációjával vékony védőhártyát hoz létre (pl. csersav, bizmut-, alumínium-, ólom-, és cinksók). Felhasználhatók hámregeneráció elősegítésére, idült gyulladások és sebek lokális kezelésére, vérzéscsillapításra, ill. egyes adsztringens-ek obstipálószerként is.
adterminalis bármely struktúra vége felé irányuló
adulteratio 1. Bármilyen hatóanyagot megváltoztat, vagy hozzáad önkényesen olyan kiegészítést, amely eredetileg nem tartozott hozzá, és ezzel csökkenti a hatóanyag terápiás értékét. 2. hatóanyag meghamisítása, aktív anyag felhígítása
adultus felnőtt; testileg és lelkileg érett (lat: felnőtt)
adventitia Legkülső, kötőszöveti réteg, mely ereket, vagy bármely más, olyan szervet borít, amelyet nem fed serosa. Szinonima: membrana adventitia, tunica externa (vasorum) (lat: adventictius, távolról, kívűlről érkezni)
adventitius A külső fedő réteggel kapcsolatos valamely szervben, vagy ereknél. Szinonima: adventitialisae- Azokat a szavakat, amelyek ae-vel kezdődnek, és nem találhatók itt, keresse az e-vel kezdődőknél!
aegrotus beteg (lat.)
aequalis (aequ.) egyenlő
aer-, aero- levegő-, gáz-, légi, gázszerű (gör: aer, levegő)
aeraemia levegő jelenléte a vérben
aerob 1. Olyan szervezet, amely csak oxigén jelenlétében képes élni és szaporodni. 2. Olyan szervezet, amely az oxigént végső elektron akceptorként használja a légzési láncban. (gör: aero + bios, élet)
Találatok Magyarázat
obligát aerob Olyan szervezet, amely nem képes élni és növekedni oxigénmentes környezetben.
fakultatív aerob Olyan szervezet, amely képes fermentációra áttérve oxigénmentes környezetben élni, de szaporodásának üteme lassul, vagy esetleg meg is szűnik.
aerobiosis élet oxigén tartalmú atmoszférában (gör: aero- + biosis, életmód)
aerodinamika gázok mozgását tanulmányozó tudományág (gör: aero- + dynamis, erő)
aerodontalgia fogfájdalom akár az atmoszférikus nyomás növekedése, akár csökkenése esetén (gör: aero- + dens, fog, -algos, fájdalom
aeroembolia légembólia
aerogen 1. légúti (infectio) 2. gáztermelő
aerokele természetes üreg levegőtartalmú kitágulása, kiboltosulása (gör: aero- + kele, tumor)
aerokolpos hüvely kitágulása gáz következtében (gör: aero + kolpos, üreg)
aerootitis media Légnyomásváltozás okozta akut, v. krónikus középfülgyulladás, amelyben a dobüregi nyomás csökkenése áll be a környezeti nyomással szemben. Ez általában szekunder jelenség, a tuba elzáródásának következményeként jön létre. Gyakran repüléskor, magasból történő leereszkedés nyomán alakul ki. Szinonima: barootitis media (gör: aero- + ous, fül,+ itis, gyulladás)
aeropathia légnyomásváltozás okozta kóros állapot
aerophagia (abnormális) levegőnyelés (gör: aero- + phago, enni)
aerophil 1. levegőt, ill. oxigént kedvelő 2. aerob szervezetre vonatkozó jelző (gör: aero- + philos, szeret)
aerophobia kóros félelem a friss levegőtől, vagy enyhe széltől (aero- + phobos, félelem)
aeropiesotherapia betegek komprimált, vagy ritkított levegővel történő kezelése (gör: aero- + piesis, nyomás + therapeia, orvosi kezelés)
aeroplethysmograph noninvazív légzési vizsgálatra alkalmas készülék
aerosinusitis Az orrmelléküregek gyulladása, amelyet a sinus és a külső környezet közötti nyomáskülönbség okoz, pl. repülés esetén, nagy magasságba való emelkedéskor, ill. leereszkedéskor. Szekunder módon a sinus nyílásának elzáródása következtében is kialakulhat. Szinonima: barosinusitis
aeroszol 1. Folyadékot, vagy szilárd anyagot tartalmazó, levegőben, vagy más gázban diszpergált rendszer, amelyet terápiás, féregölő, vagy más célból állítanak elő. 2. Olyan terápiásan, illetve kémiailag aktív hatóanyagot tartalmazó készítmény, amelyet nyomás alatt csomagolnak; a felhasználáskor képződő gyógyszerfelhő helyi adásra, inhalációra, vagy testüregbe való bevezetés céljára alkalmazható. E gyógyszerforma előnye a gyorsan kialakuló hatás; hátrányát jelentik viszont a nagy egyéni, felszívódásban megfigyelhető különbségek.
Találatok Magyarázat
aerotherapia gyógykezelés levegő felhasználásával
aerothorax ld. pneumothorax
aerotonometer vérben oldott gázok nyomásának mérésére alkalmas készülék
Aesculapius Az i.e. VII. századtól az orvostudomány isteneként tisztelt görög orvos. Leánya, Hügieia az egészség megszemélyesítője a görög mitológiában. Szent állata a kígyó, mely napjainkban is a gyógyszerészet jelképe. (lat: Aesculapius, gör: Asklépios)
Aesculus hippocastanum vadgesztenye; hatóanyagait venotonikumként alkalmazzák
aesthesia érzés
aether ld. éter
Találatok Magyarázat
aether ad narcosim altatáshoz használt éter
afebrilis láztalan, szinonima: apyreticus
affekció 1. érzelem, érzékenység, felindulás 2. kóros testi, vagy pszichés állapot; hajlam (lat: affectio, befolyás)
affektív 1. érzékeny 2. érzelmileg színezett; érzelmi; indulati
Találatok Magyarázat
bipoláris affektív zavarok hangulat és affektivitás visszatérő hullámzása (↑: mania; ↓: depressio)
affektivitás érzelmi jelenségek összessége (pl. emóció, érzések, indulatok)
affektus 1. érzelem, indulat 2. érzelmek külső megjelenése (lat: affectus, az elme állapota)
afferens odavezető; centrum felé irányuló (artéria, véna, nyirokér, ideg stb.); (lat: afferens, hozzá vezető) vö: efferens, elvezető; szinonima: centripetalis
affinitás 1. kémiai kötés kialakítására való hajlam 2. valamely szövet szelektív festése egy bizonyos festékkel 3. Fab antitest fragmentum és az antigén determináns csoportja közötti kötés erőssége (lat: affinis, szomszédos)
affixus rögzített
afibrillaris Olyan biológiai struktúrát jelez, amelyben nincsenek fibrillumok.
afibrinogenaemia fibrinogén hiány a plazmában; ld. hypofibrinogenaemia
Találatok Magyarázat
congenitalis afibrinogenaemia véralvadás ritkán előforduló zavara, melynél nem, vagy alig lehet fibrinogént a plazmában kimutatni.
afterimage látási válasz tartós fennmaradása a kiváltó stimulus megszünte után
afterload 1. Az afterload az az izom összehúzódása során jelentkező erő, mely szemben az izom megrövidülése során munkát végez. 2. Szívizom esetében: az afterload az az erő, amely a relaxációt követő inger nyomán kialakuló szívizomrost összehúzódásnak áll ellen. Nagysága arányos az aortabillentyű nyílásakor mért systolés vérnyomással, ill. a legnagyobb systolés falfeszüléssel. Szinonima: utóterhelés
Ag 1. ezüst vegyjele (argentum) 2. antigén
agalactia tejelválasztás hiánya szülés után az emlőben (gör: a-, fosztóképző + gala, tej) szinonima: agalactosis
agalactorrhoea hiányzik a tejelválasztás, vagy tejfolyás (gör: a-, fosztóképző + gala, tej + rhoia, folyás)
agalactosis szinonima: agalactia
agaméta ivartalanul szaporodó (pl. hasadással, bimbózással stb.) élőlény sejtje (gör: agamos, nem házas)
agammaglobulinaemia A szérum globulin gamma frakciója hiányzik, vagy igen alacsony a gamma-globulin szint; fertőzésekkel szembeni csökkent ellenállóképességgel járó állapot. Gyakran pontatlanul az immunglobulinok hiányára utalnak e szóval. Ld.: hypogammaglobulinaemia
aganglionosis ganglion mentesség állapota (pl. congenitalis megacolon esetén a plexus myentericusból hiányzanak a ganglionok) (gör: a-, fosztóképző + ganglion + osis, állapot)
agar Tengeri algákból kivont poliszacharid, amelyet szilárdító anyagként használnak tenyésztési táptalajokban. (bengál szó)
Találatok Magyarázat
eosin-metilénkék agar Táptalaj, amely peptont, laktózt, szukrózt, valamint eosint és metilénkéket tartalmaz. Alkalmas arra, hogy elkülönítse a laktózt fermentáló és nem fermentáló Gram-negatív baktériumokat.
MavConkey agar Táptalaj, amely peptont, laktózt, epesókat, neutrálvöröst és kristályibolyát tartalmaz. Alkalmas arra, hogy azonosítsa a Gram-negatív bacillusokat, és laktóz fermentációs tulajdonságukkal jellemezze őket. A fermentáló baktériumok telepei vörösek, a nem fermentálóké színtelenek.
Sabouraud-féle dextrózagar Enyhén savas kémhatású (pH=5,6) dextróz-pepton táptalaj, amelyen a patogén gombák jól növekednek.
Thayer-Martin agar Hasonló, mint a Mueller-Hinton agar, de 5% hemolizált birkavért és antibiotikumokat is tartalmaz. A Neisseria gonorrhoeae és a Neisseria meningitidis primer izolálására és transzportálására használják.
agastria gyomor congenitalis hiánya (gör: a-, fosztóképző + gaster, has)
agenesis kialakulás hiánya, tökéletlen fejlődés (gör: a-, fosztóképző+ genesis, produkció)
agenitalismus genitaliák veleszületett hiánya
agenosomia A genitalia kóros fejlődése, vagy hiánya fetusban. Rendszerint a hasi zsigerek nem teljesen zárt hasfalon keresztüli előesésével együtt észlelhető. (gör: a-, fosztóképző + genos, nem + soma, test)
ágens 1. Aktív szubsztancia, vagy erő, amely képes valamely hatást kiváltani. A felsorolásban nem részletezett ágenseket ld. specifikus elnevezésüknél. 2. Valamely betegséggel kapcsolatban álló tényező (pl. mikroorganizmus, kémiai anyag jelenléte vagy hiánya, sugárzás stb.), amely lényeges a betegség megjelenéséhez. (lat: ago pres. part. agens, véghezvisz)
Találatok Magyarázat
delta-ágens szinonima: hepatitis D-vírus
Eaton-ágens szinonima: Mycoplasma pneumoniae
fizikai ágensek Akusztikus, elektromos, mechanikus, termikus, vagy fényenergiai stb. hatások, amelyek az élő szervezetre, szövetekre hatva megváltoztatják az élettani folyamatokat, és esetleg ezzel kapcsolatban terápiás hatást fejtenek ki.
Pittsburgh-pneumonia ágens szinonima: Legionella micdadei
ageusia ízérzés elvesztése (gör: a-, fosztóképző + geusis, íz)
agglutináns agglutinatiot okozó anyag (lat: ad-, -hoz + gluten, ragasztó)
agglutinatio 1. Az a folyamat, amelyben szuszpendált baktériumok, sejtek, vagy egyéb antigének csapódnak ki immunsavó (agglutinin) hatására. A precipitációhoz hasonlóan történik, de a részecskék az agglutinatio esetén nagyobbak, és nem oldatot, hanem szuszpenziót képeznek. A különböző vércsoportok specifikus reakcióit ld.vércsoportok címszónál. 2. sebfelülethez történő adhesio (lat: ad-, -hoz + gluten, enyv)
Találatok Magyarázat
bacteriogén agglutinatio erythrocyták összecsapzódása baktériumok, vagy valamely baktérium termékének (bakterioagglutinin) hatására
hideg agglutinatio vörösvérsejtek agglutinatio-ja a vér testhőmérséklet alatti hőmérsékletre való lehűtése után saját (ld. autoagglutinatio), vagy bármely más szérum hatására. Normál személy vérében is látjuk néha, de kóros jelenségként Mycoplasma pneumoniában, mononucleosis infectiosában, egyes protozoon fertőzésekben, vagy lymphoproliferatív kórképekben észlelhető.
agglutinin Olyan antitest vagy egyéb anyag, amely összecsapzódást, agglutinatiot képes baktériumok, vagy egyéb sejtek esetén előidézni.
Találatok Magyarázat
csoport agglutinin Immunspecifikus agglutinin, amely egy közös, ún. csoport antigénre specifikus. Szinonima: keresztreaktív agglutinin
H-agglutinin 1. Olyan agglutinin, amely termolabilis antigén hatására képződik, illetve ezzel reagál. Ilyen antigének általában csillószőrös mikroorganizmusok csillóiban találhatók. 2. ld.vércsoportok címszónál
hideg agglutinin Olyan antitest, amely 37 C0 alatti hőmérsékleten fokozottan okoz agglutinatiot.
inkomplett agglutinin Olyan antitest, amely kötődik az erythrocytákhoz, de nem hoz létre agglutinatiot, ha sóoldatban szuszpendáljuk a vörösvérsejteket. Amennyiben viszont a szuszpendálás szérumban, vagy más proteinoldatban (pl. albumin oldatban) történt, létrejön az agglutinatio.
keresztreaktív agglutinin szinonima: csoport agglutinin
komplett agglutinin Olyan antitest, amely az erythrocytákat agglutinálja, ha azok sóoldatban, vagy proteinoldatban vannak szuszpendálva.
major agglutinin Olyan agglutinin, amely a legnagyobb mennyiségben van jelen az antiszérumban, és a domináns antigén stimulálja termelését.
minor agglutinin Az antiszérumban a major agglutininnál kisebb koncentrációban jelenlévő agglutinin. Szinonima: partialis agglutinin
O-agglutinin 1. Olyan agglutinin, amelynek képződését valamely mikroorganizmus sejttestében jelenlévő, relatíve termostabil antigén stimulálja. 2. ld.vércsoportok
partialis agglutinin szinonima: minor agglutinin
agglutinogen agglutinatiot okozó ellenanyag (agglutinin) termelését kiváltó antigén (agglutinin + gör: gen, képződés)
agglutinophil könnyen agglutinálódó (agglutinatio + gör: phileo, szeret)
aggravatio kórkép tüneteinek szándékos eltúlzása, felerősítése
aggregatio 1. független, hasonló egységek csoportot alkotó összessége 2. masszaképződés, összetömörülés
Találatok Magyarázat
familiaris aggregatio Egy család több tagjában előforduló sajátosság, amelyet véletlen egybeeséssel, vagy genetikai tényezőkkel lehet magyarázni, de ez utóbbi szerepe nem bizonyított.
aggregatum 1. Individuális egységek összessége, amelyek csoportot formálnak. 2. részecskék (pl. atomok, ionok, molekulák) halmaza
aggregatus csoportos, összetett
aggresszív 1. agressziót jelző 2. vetélkedő erőt, támadást mutató magatartási jellemző (pl. patogén mikroorganizmus, vagy betegség)
agit. ante us. (lat.) agita ante usum, használat előtt felrázandó
agitatio motoros nyugtalanság
aglossia congenitalis nyelv hiány
aglossostomia congenitalis nyelv hiány a száj fejlődési rendellenessége mellett (gör: a-, fosztóképző + glossa, nyelv + stoma, száj)
aglutitio szinonima: dysphagia
aglycosuria vizelet nem tartalmaz glükózt
agnathia Az alsó állkapocs congenitalis hiánya, rendszerint a fülek egymáshoz való közeledésével társul. Ld. otocephalia, synotia (gör: a-, fosztóképző + gnathos, áll)
agnogen szinonima: idiopathicus (gör: a-, fosztóképző + gnosis, tudás, genesis, eredet)
agnosia A felismerés, a megértés, bizonyos érzékszervi stimulusok érzékelésének nehezítettsége, amelynek nem primer receptorialis károsodás az oka. (gör: a-, fosztóképző + gnosis, tudás)
Találatok Magyarázat
hallási agnosia A hangok, a szavak, a zene felfogásának képtelensége, amelyet temporalis lebenyben lévő elváltozások okoznak.
színagnosia A megfelelő szín megnevezése szenved zavart. A domináns occipitalis és temporalis lebeny elváltozása okozza.
ujjagnosia Az egyes ujjak megnevezésének képtelensége; sem a saját, sem mások ujjait nem ismeri meg. Leginkább a domináns félteke gyrus angularisának, vagy közeli területének elváltozása okozza.
tactilis agnosia A tárgyak tapintással történő felismerésének hiánya ép proprioceptív érzékelés mellett. Az ellenoldali parietalis lebeny károsodása okozza. Szinonima: astereognosis
visualis agnosia A tárgyak látás útján történő felismerésének hiánya, amelyet általában kétoldali parieto-occipitalis elváltozás okoz.
agomphosis, agomphiasis szinonima: anodontia (gör: a-, fosztóképző + gomphos, ék)
agonadalis gonadok hiányát jelző
agonia haldoklás
agonista 1. egy izom kontrakciós állapotban; a szemben lévő, opponáló izom az antagonista 2. Olyan gyógyszer, amely a receptorhoz kötődve képes hatást kiváltani. Az agonista hatása az affinitással és intrinsic aktivitással jellemezhető. (gör: agon, verseng)
agoraphobia Szellemi zavar, irracionális félelem az otthoni családi környezet elhagyásától, a szabadban való időtöltéstől, közlekedési eszközök használatától stb.; gyakori a pánikroham. (gör: agora, vásártér + phobos, félelem)
agrammatismus Az aphasia egyik alakja, amelyre jellemző érthetetlen és helytelen szavak használata; a beteg képtelen nyelvtanilag helyes mondatot formálni. Oka a domináns temporalis lebeny elváltozása.
agranulocyta non-granularis, szemcséket nem tartalmazó leukocyta (gör: a-, fosztóképző + lat: granulum +gör: kystos, sejt)
agranulocytosis Akut állapot, amelyet igen kifejezett leukopenia jellemez. Fertőzéses fekélyek alakulnak ki a torokban, a béltraktusban és egyéb nyálkahártya területeken, valamint a bőrön. Gyakran gyógyszerek hatására alakul ki agranulocytosis.
agranuloplasticus non-granularis leukocyták képzését serkentő (gör: a-, fosztóképző + granulum + plastikos, alakító)
agraphia Írásképtelenség, amelyet nem mozgásszervi eltérés, hanem a központi idegrendszer károsodása okoz. Gyakran aphasiával és alexiával társul. Szinonima: logagraphia (gör: a-, fosztóképző + grapho, írni)
agresszió 1. erőszakos, támadó, verbális, vagy fizikai akció egy másik személy ellen 2. düh, ellenségesség, harag motoros kifejeződése (lat: aggressio, támadás)
agyria gyrusok veleszületett hiánya az agykéregben; szinonima: lyssencephalia (gör: a-, fosztóképző + gyros, kör)
AIDS aquired immunodeficiency syndrome (szerzett immunhiányos szindróma) Az immunrendszer megbetegedése, amelyet opportunista kórokozók okozta fertőzések jellemeznek, beleértve a candidiasist, Pneumocystis carinii pneumoniát, oralis szőrös leukoplakiát, herpes zostert, Kaposi sarcomát, toxoplasmosist, isosporiasist, cryptococcosist, non-Hodgkin lymphomát és tuberculosist. A szindrómát a humán immundeficiencia vírus (HIV-1, HIV-2) okozza, amely testnedvekkel kerül át másokba (különösen veszélyes: vér, ondó) szexuális kapcsolat útján, vagy fertőzött injekciós tűvel (iv. kábítószer fogyasztók), véletlen szúrással, ha a tű fertőzött, vagy a fertőzött vérrel, vérkészítménnyel adott transzfúzió révén. Az immundeficienciának fontos jele a T4-helper/inducer lymphocyták számának jelentős csökkenése, amelynek kialakulását a vírus e sejtek iránti specifikus tropizmusa magyarázza.
ailurophobia macskáktól való kóros félelem (gör: allouros, macska + phobos, félelem)
akaryocyta nucleus nélküli sejt (pl. erythrocyta) Szinonima: acaryocyta, akaryota (gör: a-, fosztóképző + karyon, mag + kystos, sejt)
akathisia Az akathisia jellemzője, hogy a beteg nem képes ülő helyzetben maradni motoros nyugtalansága és az izomremegés érzete miatt. Antipszichotikumok és neuroleptikumok mellékhatásaként léphet fel. (gör: a-, fosztóképző + kathisis, ülés)
akcelerátor 1. bármi, amely a hatást vagy a működés sebességét növeli 2. élettan: egy ideg, izom, vagy anyag, amely a mozgást, vagy választ gyorsítja 3. katalitikus hatóanyag (katalizátor), amelyet egy kémia reakció gyorsítására alkalmazunk 4. fizika: Olyan készülék, amely töltéssel bíró részecskéket (pl. protont) nagy sebességre gyorsít fel, hogy a céltárgyban nukleáris reakciót idézzen elő; gyakran radioterápia céljára alkalmazzák. (lat: accelero, gyorsít)
Találatok Magyarázat
lineáris akcelerátor Olyan készülék, amely nagy sebességet és energiát közöl elektromosan töltött, elemi részecskékkel. Gyakran használják radioaktív izotópok előállítására, vagy sugárterápiás célokra.
proszérum prothrombin converzió akcelerátor (PPCA) szinonima: faktor VIII
prothrombin akcelerátor szinonima: faktor V
szérum akcelerátor szinonima: faktor VII
szérum prothrombin konverzió akcelerátor (SPCA) szinonima: faktor VII
akceptor Olyan vegyület, amely vegyi csoportot képes felvenni (pl. amin-, metil-csoportot stb.) egy másik vegyületről (donor). (lat: accipio pp. -ceptus, elfogadni)
akeratosis epidermis szarurétegének hiánya, vagy elégtelensége
akinaesthesia mozgás, vagy testhelyzet érzékelésének hiánya (gör: a-, fosztóképző + kinésis, mozgás + aisthesis, érzés)
akinesia akaratlagos mozgás hiánya; szinonima: akinesis (gör: a-, fosztóképző + kinésis, mozgás)
akinesis szinonima: akinesia
akinetikus akinesiával kapcsolatos, vagy akinesiában szenvedő
akklimatizáció élettani adaptáció a környezeti tényezők (hőmérséklet, klíma viszonyok, magasság stb.) változásaihoz
akkomodáció 1. adaptáció, vagy alkalmazkodás folyamata 2. szemlencse alakjának alkalmazkodása a különböző fókusztávolságokhoz 3. Szenzoromotoros teória, amely szerint a felismerési elvárások úgy változnak, hogy azok a tapasztalattal egybecsengjenek. (lat: accomodo pp -atus, adaptálódni)
Találatok Magyarázat
akkomodáció amplitúdója különbség a szem refraktivitása között nyugalomban és teljes akkomodációkor
hisztológiai akkomodáció sejtek méretének alkalmazkodása megváltozott fizikai viszonyokhoz; pl. emelkedett nyomás hatására köbhámsejtek lelapulása
negatív akkomodáció Az akkomodáció csökkenése, amikor közellátásból távollátásba váltunk át.
pozitív akkomodáció A szem fokozott törése, amikor távolnézésből áttérünk a közeli tárgy nézésére
akridin orange (C.I. 46005) 10-azaantracén Bázikus fluoreszcens festék, a nukleinsavak metakromatikus festésére alkalmazzák. Felhasználják a méhnyak kenet festésére, ahol kóros, malignus sejtek kimutatását szolgálja.
aktinidák Azok a ritka, radioaktív elemek, amelyeknek rendszáma 89 és 103 közötti; a periodikus táblázat lanthanidáinak felelnek meg. (actinium: első eleme a sorozatnak)
aktiváció 1. (radio)aktívvá tétel 2. Valamely atom, vagy molekula energiatartalmának megnövelése a hőmérséklet emelésével, fotonok abszorpciójával stb. 3. Az agy fénnyel, hanggal, elektromossággal, vagy kémiai vegyülettel történő izgatása azzal a céllal, hogy az EEG-n abnormális aktivitást váltson ki. 4. perifériás idegrostok stimulálása az akciós potenciál megjelenéséig 5. sejtosztódás stimulálása
aktivátor 1. Olyan anyag, amely egy másik anyagot aktivál, vagy gyorsítja, katalizálja a reakció folyamatát. 2. Olyan szerkezet, amely egy anyagot radioaktívvá képes tenni. 3. Kivehető típusa a myofunctionalis orthodontialis applikátornak, amely az erő passzív áttevőjeként hat a vele kapcsolatban lévő fogakra, processus alveolarisra, az aktivált izmok működése révén.
Találatok Magyarázat
plazminogén aktivátor proteáz, amely a plazminogént plazminná alakítja egy Arg-Val kötés hasítása révén
szöveti plazminogén aktivátor (TPA) Thrombolyticus szerin proteáz, amely fokozza a plazminogén-plazmin átalakulást. A rekombináns módszerrel előállított proteint thrombolyticumként alkalmazzák pl. koszorúsér elzáródásánál, pulmonalis emboliánál stb.
aktivitás 1. általánosságban: (fokozott) tevékenység, hatóképesség 2. electroencephalographia: neurogén elektromos tevékenység jelenléte 3. fizikokémia: Olyan ideális koncentráció, amelynél a tömeghatás törvénye tökéletesen érvényesül; az aktivitás valódi koncentrációhoz viszonyított aránya az aktivitási koefficiens (á), amelynek értéke végtelen hígításban 1,00. 4. enzimek által egy megadott idő alatt és adott feltételek között átalakított szubsztrátum/keletkező termék mennyisége
Találatok Magyarázat
fizikai aktivitás bármely, vázizmok által végrehajtott mozgás
inzulinszerű aktivitás (insulin-like activity; ILA) Plazmában lévő olyan anyagok összessége, amelyek inzulinhoz hasonló biológiai hatásokat képesek kiváltani különböző vizsgálatokban. Olykor a szérum inzulin koncentrációjaként értékelik. Mindig magasabb az értéke, mint az immunkémiai módszerrel mért inzulin koncentrációnak.
kiváltott (triggerelt) aktivitás Spontán generált szívütés, vagy ennek sorozata, amely olyan akciós potenciálból ered, amely depolarizáció után keletkezik, miután szívizom membránpotenciálja elérte az aktivációs küszöböt.
optikai aktivitás egy anyag képessége a polarizált fény síkjának elforgatására valamely oldatban
plazma renin aktivitás (PRA) A plazma renin szintjének meghatározása azzal a céllal, hogy a keletkezett angiotensin I, vagy II mennyiségére indirekt módon következtetni tudjunk.
specifikus aktivitás egy adott, egységnyi tömegű radioaktív anyag időegységre jutó atommag bomlásainak számával arányos mennyiség
akupresszúra nyomás alkalmazása az akupunktúrás helyeken terápiás célból
akupunktúra Ősi ázsiai gyógyítási rendszer, melynél hosszú, finom tűkkel meghatározott pontokon végzett szúrásokkal érnek el terápiás hatást, anaesthesiát, analgesiát. Ellenjavallt az akupunktúra alkalmazása lázas állapotokban, fertőzéses eredetű kórképekben. (lat: acus, tű + punctura)
akusztika hangtan; hangokkal és azok észlelésével foglalkozó tudomány (gör: akoustikos, hallásra vonatkozó)
akut 1. heveny; rövid ideig tartó, nem krónikus egészségi hatás 2. expozícióra vonatkoztatva: rövid, intenzív (lat: acutus, éles)
Al alumínium
ALA -aminolevulinsav vö: Ala
Ala ld. alanin
ala, gen. és pl. alae szárny
alalia mutismus, némaság, beszédre való képtelenség ld.: aphonia (gör: a-, fosztóképző + lalia, beszéd)
alanil alanin acil gyöke
alanin (A, Ala) 2-amino-propionsav, α-amino-propionsav; nem esszenciális aminosavak egyike
alanin aminotranszferáz (ALT) Ez az enzim az L-alaninon lévő aminocsoportot viszi át 2-glutarátra, vagy fordítva az L-glutamátról piruvátra. Az alanin aminotranszferáz (ALT) enzim szérum koncentrációja emelkedett májbetegségekben, és myocardium infarctusban. Szinonima: glutamát-piruvát transzamináz (GPT)
ALARA as low as reasonably achievable rövidítése, mely radioterápiában a besugárzás dózisának megválasztásának elvére vonatkozik. Lényege, hogy mindig a lehető legalacsonyabb, de még az adott terápiás, vagy diagnosztikai cél eléréséhez szükséges dózis alkalmazása javasolt.
alaris 1. szárnnyal kapcsolatos, szárnyas, szárnyszerű 2. szinoníma: axillaris 3. szárnyakkal kapcsolatos olyan struktúrákban, mint az orr (orrszárny), os sphenoidale, sacrum, stb.
alba fehér (lat: albus fehér nőnemű alakja)
albicans pl. albicantia 1. fehér 2. szinonima: corpus albicans
albiduria színtelen, fehér, alacsony fajsúlyú vizelet ürítése; szinonima: albinuria (lat: albidus, fehéres + gör: ouron, vizelet)
albinismus Veleszületett, rendszerint autoszomális recesszív eltérések csoportja, amely arról ismerhető fel, hogy a bőrben, a szőrzetben, a szemben, vagy csupán a szemben pigmenthiány észlelhető, mivel a melanin képződése abnormális.
Találatok Magyarázat
albinismus ocularis X-kromoszómához kapcsolt öröklődésű pigmenthiány főleg az irisben, a choroideában és a retina pigment epitheliumában, süketséggel társultan.
albino albinismusban szenvedő egyén
albinuria szinonima: albiduria
albugineus fehéres ld. tunica albuginea (lat: albugineus, fehér folt)
albumin A plazma alapvető fehérjéje, mely a plazmán kívül serosus testfolyadékokban is jelen van. A zsírsavak transzportjában és a vér ozmotikus nyomásának szabályozásában fontos szerepet játszik. Az albumin vízben jól oldódik, erős sav, hő hatására viszont kicsapódik. Szinonima: szérum albumin (lat: albumen, tojás fehérjéje)
Találatok Magyarázat
bovin szérum albumin (BSA) Az albumin forrása, gyakran alkalmazott anyag biológiai tanulmányokban.
131 I humán szérum albumin Diagnosztikai célra, a vértérfogat és a perctérfogat meghatározására használt steril, pufferezett isotoniás oldat, amelyet olyan módon készítenek, hogy legalább 10 mg 131I izotóppal jelzett, max. 1 mCi radioaktivitású normál humán szérumot tartalmazzon ml-enként.
125 I szérum albumin Diagnosztikai célra, a vértérfogat és a perctérfogat meghatározására használt steril, pufferezett isotoniás oldat, amely legalább 10 mg 125I izotóppal jelzett, max. 1 mCi radioaktivitású normál humán szérumot tartalmaz ml-enként.
humán szérum albumin A humán szérum albumin steril készítménye; a plazma proteinjeit frakcionálva állítják elő egészséges emberek véréből. Transzfúziós célra, hypoproteinaemia okozta oedema kezelésére használják.
ovalbumin tojásfehérjében lévő albumin
albuminoid 1. albuminra emlékeztető 2. proteinek egyszerű, neutrális oldószerekben oldhatatlan típusa, mely a szaru- és porcszövetekben, valamint a szemlencsében van jelen (pl. keratin, elasztin, kollagén). Szinonima: scleroprotein
albuminuria Albumin jelenléte a vizeletben, mely rendszerint betegségre utal, de lehet átmeneti diszfunkció jele is. Ld. proteinuria (albumin+gör: ouron, vizelet)
aldehid Olyan vegyület (pl. acetaldehid), amely -CH=O gyököt tartalmaz; redukálható alkohollá (-CH2OH), oxidálható karboxilcsoporttá (-COOH).
aldopentóz Monoszacharid (pl. ribóz), amelyben lévő 5 szénatom egyike aldehid-csoportot tartalmaz.
aldosteronismus Olyan kórkép, amely az aldoszteron túlzott szekrécióval jár. Szinonima: hyperaldosteronismus
Találatok Magyarázat
idiopathiás aldosteronismus szinonima: primaer aldosteronismus
primaer aldosteronismus A mellékvesekéreg túlzott mértékű aldoszteron szekréciója által kiváltott kórkép. Jellemzi a fejfájás, nocturia, polyuria, fáradtság, hypertensio, fokozott káliumvesztés, hypokalaemiás alkalosis, hypervolaemia és alacsony plazma renin aktivitás. Társulhat kisméretű benignus adrenocorticalis adenomákkal. Szinonima: Conn-szindróma, idiopathiás aldosteronismus
secundaer aldosteronismus Az aldosteronismus-t nem a mellékvesekéreg megbetegedése váltja ki, hanem extraadrenaliseredetű az eltérés. A secundaer aldosteronismus megjelenhet szívelégtelenségben, nephrosis-szindrómában, májcirrhosisban és hypoproteinaemiában.
aldoszteron A mellékvesekéreg által termelt mineralokortikoid hormon, amelynek fő hatása a nátrium visszaszívás fokozása, valamint a kálium és hidrogén ürítés elősegítése a distalis vese tubulusokban.
aldóz aldehid-csoportot (-CH=O) tartalmazó monoszacharid
aleukaemia 1. leukocyták hiánya a vérben 2. leukaemia olyan változata, amelynél a perifériás kenetben a fehérvérsejt szám normális, vagy a normális értéknél alacsonyabb (gör: a-, fosztóképző + leukos, fehér + haima, vér)
aleukaemoid aleukaemiára emlékeztető (tünetek)
aleukia A leukocyták hiánya, vagy feltűnően csekély száma a keringő vérben. Gyakran az aleukaemiás myelosist nevezik így. (gör: a-, fosztóképző + leukos, fehér)
aleukocytosis fehérvérsejtek igen alacsony száma, vagy hiánya a keringő vérben
alexia Az írott, vagy nyomtatott szavak, mondatok megértésének hiánya, amelyet cerebralis elváltozás okoz. De nevezik opticus alexia-nak, sensoros alexia-nak, vagy visualis alexia-nak, megkülönböztetésül a motoros alexia-tól (anarthria), amikor a megtartott megértés mellett hiányzik a hangos felolvasás képessége. Szinonima: szóvakság, visualis aphasia (gör: a-, fosztóképző + lexis, szó)
alexithymia érzelmek felismerésének, leírásának csökkent képessége (gör: a-, fosztóképző + lexis, szó + thymia érzés)
alga eukaryota, fotoszintetizáló, nem virágzó növényi szervezet (lat: alga, hínár)
alge-, algesi-, algio-, algo- fájdalom; lat: dolor (gör: algos, fájdalom)
algesi- ld.: alge-
algesia szinonima: algesthaesia (gör: algesis, fájdalom érzése)
algesiometer Olyan eszköz, amely a fájdalmas inger iránti érzékenységet méri. Szinonima: algesimeter, algometer, odynometer (gör: algésis, fájdalom érzése + metron, mérés)
algesthaesia 1. fájdalom felismerése 2. fájdalom iránti túlérzékenység (gör: algos, fájdalom + aisthesis, érzés)
algeticus 1. fájdalmas, fájdalommal kapcsolatos, fájdalom előidézője 2. fájdalom iránti túlérzékenységgel kapcsolatos
algio- ld. alge-
algo- ld. alge
algogen fájdalmat produkáló (gör: algesis, fájdalomérzés + gen, produkció)
algolagnia A szexuális perverzió egyik alakja, amelyben fájdalom kiváltása, vagy fájdalom tapasztalása fokozza az élvezetet, és a szexuális élvezet nemegyszer függetlenné válik az aktustól. Ide tartozik a szadizmus (aktív algolagnia) és a mazochizmus (passzív algolagnia). Szinonima: algophilia (gör: algo- + phileo, szeretni)
algophobia abnormális félelem, vagy érzékenység a fájdalom iránt (gör: algo + phobos, félelem)
algor hidegség
algoritmus 1. Számítási folyamat egyes lépéseinek leírása matematikai feladatok megoldására. 2. Az algoritmus a klinikai orvostudományban a kezelés menetét lépésről lépésre leíró protokoll az egészségi problémák megoldására, melynél minden újabb lépés az előző kimenetétől függ. 3. A komputeres tomográfiában használt képletek, amelyek alapján a röntgen transzmissziós adatokból a végső képetmegalkotják. (lat: algorismus al-Khwarizmi, arab tudós neve után + gör: arithmos, szám)
algovascularis vérerek lumenének fájdalom hatására bekövetkező változásai (gör: algos, fájdalom)
alienatio Olyan állapot, amelyben hiányzik a másokkal való szorosabb személyes kapcsolat, gyakran deperszonalizációval, elidegenedéssel jár. (lat: alieno pp. -atus, idegenít)
alienia lép veleszületett hiánya (gör: a-, fosztóképző + lat: lien, lép)
alienus idegen
alifás nyílt szénláncú (szerves vegyület)
aliformis szárny alakú (lat: ala, szárny + forma, alak)
alignment 1. láb, vagy csont longitudinális helyzete 2. fogászat: fogak rendeződése a támasztó struktúrákhoz, valamint az opponáló fogazathoz (ang: alignment, vonalba állítás, kiegyenesítés)
alimentaris étellel, vagy táplálkozással kapcsolatos (lat: alimentarius, alimentum, táplálkozás)
alimentatio táplálkozás, táplálás
Találatok Magyarázat
alimentatio arteficialis mesterséges táplálás
alimentatio enteralis tápcsatornán keresztül végzett mesterséges táplálás
alimentatio parenteralis tápcsatorna megkerülésével, érrendszeren keresztül, infúziós oldattal végzett táplálás
alimentum táplálék
aliquant maradék nélkül nem osztható
aliquot maradék nélkül osztható (lat: néhány)
alizarin (C.I. 58000) 1,2-dihidroxiantrakinon, buzérvörös Vörös festék, amely a festőbuzér gyökerében van jelen. Vízben gyengén oldódik. Régóta festékként használják; újabban szintetikusan állítják elő antracénből, és kék, narancs, valamint vörös festékek előállítására alkalmazzák. Mint indikátor sárga színű pH 5,5 alatt; pH 6,8 fölött vörössé válik.
alkalaemia H-ion koncentráció csökkenése a vérben; másként szólva a pH emelkedése függetlenül a bikarbonát-ion szintjétől. (alkali + gör: -haima, vér)
alkáli 1. erősen bázikus anyag, amely oldatban hidroxil-ionokat ad le (pl. nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) 2. szinonima: bázis 3. szinonima: alkáli fém (arab: al, határozott névelő + qaliy, szóda)
alkalikus bázikus reakciót adó, lúgos
Találatok Magyarázat
alkalikus foszfatáz (ALP) Májban, csontokban, placentában és bélhámban nagy koncentrációban jelen lévő foszfatáz enzim, amelynek kórosan magas szintje elsősorban csont-, májbetegségekben, gyulladásos bélbetegségekben, ill. malignus tumoroknál fordul elő.
alkalinuria lúgos vizelet ürítése (alkalikus + gör: ouron, vizelet)
alkálitartalék vér bikarbonát tartalma
alkaloid Eredeti jelentése szerint több száz növényi termék közül alkaloid-nak tekinthető bármelyik, amely bázikus reakciót ad. Jelenleg azon növények által szintetizált, nitrogén tartalmú, heterociklusos, gyakran komplex struktúrákat nevezünk alkaloid-nak, amelyek specifikus farmakológiai aktivitással rendelkeznek. Nevük legtöbbször -in-re végződik (morphin, atropin, colchicin). Orvosi célokra inkább sóikat használjuk, mivel könnyebben oldódnak vízben.
alkalosis 1. H+-ion vesztéssel jellemezhető eltérés 2. bázis túlsúly a testnedvekben (metabolicus alkalosis), de okozhatja fokozott CO2 vesztés is, pl. hyperventillatio esetében (respiratoricus alkalosis)
Találatok Magyarázat
kompenzált alkalosis esetében változás történt a bikarbonát koncentrációban, de a testnedvek pH-ja a normális határok között mozog. A respiratoricus alkalosis azzal kompenzálható, hogy fokozott mennyiségben képződik sav, vagy a vesék nagyobb mértékben választják ki a bikarbonátot; a metabolicus alkalosis-t ritkán kompenzálja a szervezet hypoventillatioval.
metabolicus alkalosis Ez esetben az artériás vér bikarbonát koncentrációja emelkedik, okozója nagy mennyiségű alkalikus anyag felvétele, vagy jelentős, vizelettel, v. hányással történő savveszteség lehet. A base excess és a standard bikarbonát koncentráció emelkedett. ? respiratoricus alkalosis Akkor alakul ki, ha hyperventillatioval abnormális mennyiségű CO2 veszteség jön létre, mely a H+-ion koncentráció csökkenésével jár egyidejűleg.
alkalotikus alkalosishoz kapcsolódó
alkaluria szinonima: alkalinuria
alkán telített, aciklikus szénhidrogének általános megnevezése (pl. propán, bután)
alkapton szinonima: homogentizinsav (alkáli + gör: kapto, sóváran felszívni)
alkaptonuria Homogentizinsav kiválasztása a vizeletben, amelynek oka a tirozin anyagcsere zavara, a homogentizinsav oxidáz veleszületett hiánya. A vizelet színe állás közben sötétté válik. Szabálytalan időközönként visszatér, majd elmúlik. Késői szövődményei közé tartozik az ochronosis és arthritis (alkapton + gör: ouron, vizelet).
alkén Aciklikus szénhidrogén, amely egy, vagy több kettős kötéssel rendelkezik (pl. etilén, propilén). Szinonima: olefin
alkenil alkén gyök
alkil 1. szénhidrogén gyök, általános képlete CnH2n+1 2. olyan vegyület, amelyben fém kötődik az alkilgyökhöz (pl. ólom-tetraetil).
alkiláció Hidrogén atom alkilgyökkel történő szubsztitúciója (pl. aromás vegyületnél oldallánc bevitele)
alkohol 1. Szerves vegyületek egy csoportja, amelyben egy, v. több szénhez kapcsolódó hidrogént OH-csoport vált fel. Az alkohol savval történő reakciója nyomán észter képződik. A legfontosabb alkohol-ok közé tartoznak az oldószerként, ill. hűtőfolyadékokban használt metanol és etanol. 2. etil-alkohol CH3CH2OH Szénhidrátból fermentációval, szintetikusan etilénből, vagy acetilénből állítható elő. Az orvostudomány szempontjából addiktológiai szempontból nagy jelentőségű. Külsőleg a bőr kipirosítására (rubefaciens), és fertőtlenítésre alkalmazzák. Belsőleg analgetikumként, szedatívumként és antipiretikumként került régebben felhasználásra. Szinonima: etanol, ethyl 3. CH3CH2OH és víz azeotróp keveréke (95°-os alkohol) 4. alcohol absolutus vízmentes etil-alkohol (arab: al, névelő + kohl, finom, tapinthatatlan por)
Találatok Magyarázat
dihidrikus alkohol két OH-csoportot tartalmazó alkohol (pl. etilénglikol)
monohidrikus alkohol olyan alkohol, amelynek molekulája egy OH-csoportot tartalmaz
primer alkohol egyértékű OH-gyök jellemzi (R-CH2OH)
szekunder alkohol bivalens csoportot tartalmaz (R-CH(OH)-R")
tercier alkohol metanol szénatomján három szubsztituenssel rendelkezik (R-CR"(OH)-R")
trihidrikus alkohol három OH-csoportot tartalmaz (pl. glicerol)
alkohol-dehidrogenáz Oxidoreduktáz, amely reverzibilisen az alkoholt aldehiddé, vagy ketonná alakítja át NAD+-ot használva H-akceptorként (pl. ethanol + NAD+ ↔ acetaldehid + NADH+H+).
alkoholista alkohol abususban szenvedő; alkoholtól függő személy
alkoholízis kémiai kötés hasítása alkohol hozzáadásával a hasítási pont eléréséig. (alkohol + gör: lysis, oldás)
alkoholizmus Krónikus alkoholfüggőség, vagy -abusus, amelyet tartós, túlzott mértékű alkoholfogyasztás jellemez; az egyén fizikai és pszichés egészségi állapotának és szociális helyzetének romlásával jár. Az alkohol mértéktelen fogyasztása hozzászokást eredményez, amely miatt még több alkoholt kíván, hogy a kívánt hatást elérje.
Találatok Magyarázat
akut alkoholizmus Az értelmi működés időleges romlása, az izmok koordinálatlansága és paresise jellemzi; mindezt gyorsan, nagy mennyiségben elfogyasztott alkoholos italok okozzák. Szinonima: alkohol intoxikáció
krónikus alkoholizmus Olyan főleg az idegrendszert és a gastrointestinalis traktust érintő kóros állapot, amely rendszeres, toxikus mennyiségben fogyasztott alkoholos italok hatására alakul ki.
alkoholos alkohollal kapcsolatos, alkoholt tartalmazó, alkohol által produkált
ALL akut lymphoid leukaemia
allachaesthesia Olyan állapot, amelyben a tactilis ingerek máshol keltenek érzést, nem az applikáció helyén (gör: allaché, máshol + aisthésis érzés).
allanto-, allant- Allantois, allantoid, kolbász (gör: allas, allantos, kolbász)
allantochorion Extraembrionalis hártya, amely az allantoisnak és a chorionnak az összeolvadásából származik.
allantoid 1. kolbász alakú 2. allantoishoz hasonló (allantoin + gör: eidos, megjelenés)
allantoin purinanyagcsere végtermék kétéltűekben, hüllőkben és emlősökben (vö: húgysav)
allantoinuria allantoin vizelettel történő kiválasztása (legtöbb emlősben normális, emberben kóros jelenség) (allantoin + gör: ouron, vizelet)
allantois Magzati burok, amely a hátsó bélből, vagy - emberben csökevényes formában - peteburokból alakul ki. Emlősöknél részt vesz a köldökzsinór és a méhlepény kialakításában. (allanto- + gör: eidos, megjelenés)
allél Két, vagy több különböző génsorozat bármelyike, amely ugyanazon locust foglalja el egy adott kromoszómán. Mivel az autoszomális kromoszómák párosak, a normális szomatikus sejtben minden autoszomális gén kétszer fordul elő. Ha ugyanaz az allél foglalja el az adott locus mindkét helyét, akkor az adott sejt homozigóta jelleget mutat erre az allélra. Ha az allélok különbözők, a sejt heterozigóta jellegű mindkét allélra. (gör: allélon, reciprok)
allelotaxis Egy szerv kialakulása számos embrionális struktúrából és szövetből (gör: allelon, kölcsönösen + taxis, rendező).
allergén megváltozott reaktivitást kiváltó anyag, antigén neve (allergy + gör: gen, létrehozó)
Találatok Magyarázat
hypoallergén olyan anyag, mely nagy valószínűséggel nem vált ki allergiás reakciót az egyénnél.
allergia 1. hiperszenzitivitás, a reaktivitás jelentős fokozódása, amelyet egy meghatározott antigén (allergén) expozíciója vált ki. A legközelebbi, ismételt antigén expozíció esetén gyakran kóros következményekkel jár. Ld. még allergiás reakció, anaphylaxis 2. Szerzett hiperszenzitivitás bizonyos gyógyszerekkel, vagy biológiai anyagokkal szemben (gör: allos, más + ergon, munka).
Találatok Magyarázat
azonnali allergia (I. típusú allergiás reakció) A szenzitizált egyénen a reakció az allergénnel történő kontaktus után már percekkel fellép, egy órán belül eléri a csúcsát, majd gyorsan szűnik. Ld. anaphylaxis; vö: késői típusú allergia
fizikai allergia Túlzott mértékű válasz olyan környezeti tényezőkkel szemben, mint hideg, vagy meleg.
késői típusú allergia (IV. típusú allergiás reakció) Az allergiás reakció a szenzitizált egyénen csak az allergénnel történt érintkezés után órákkal kezdődik, csúcsát 36-48 óra múlva éri el, majd lassan szűnik meg. Sejt közvetítette válasszal áll kapcsolatban. Vö: I. típusú, azonnali allergiás reakció
kontakt allergia szinonima: allergiás kontakt dermatitis
látens allergia Olyan allergia, amelynek nincsen tünete és csak bizonyos, specifikus antigénnel végzett immunológiai tesztekkel lehet kimutatni.
polivalens allergia allergiás válasz szimultán számos specifikus allergénnel szemben
allergiás allergén által stimulált válaszra vonatkozó
allergic salute Az orr jellemző törlése, dörzsölése a kéz felfelé és oldalirányú mozgatásával, mely gyerekek allergiás rhinitisében látható.
allergológus Olyan orvos, aki az allergiák kezelésére specializálta magát.
allo- 1. más; normáltól, vagy megszokottól különböző 2. Kémiai prefixum, amelyet aminosavak esetében használunk akkor, ha az oldallánc aszimmetrikus szénatomot tartalmaz (pl. alloizoleucinok, vagy allotreoninek). (gör: allos, más)
alloantigén Olyan antigén, amely egy adott species néhány, de nem minden tagjában észlelhető. Gyakran isoantigén név is ilyen értelemben használatos.
alloantitest Olyan antitest, amely specifikus az alloantigénre. Néha isoantitestnek is mondják.
allocheiria Ld. allochiria
allochiria, allocheiria Az allachaesthesia egyik alakja, amelyben az egyik lábat (végtagot) ért stimulus az ellenoldalon vált ki érzetet. Szinonima: Bamberger-jel (allo- + gör: cheir, kéz)
allocortex O. Vogt alkotta szakkifejezés, amely az agykéreg bizonyos régióit jelenti, főleg az olfactorius cortexet (szaglókéreg) és a hippocampust, amelyekben kevesebb sejtréteg található, mint az isocortexben. (allo- + lat: cortex, kéreg)
allodiploid Ld.: alloploid
allodynia Olyan állapot, amelyben rendesen nem fájdalmas inger fájdalmat vált ki. (allo- + gör: odyné, fájdalom)
alloerotismus szexuális vonzalom másik ember iránt; vö: autoerotismus, szinonima: heteroerotismus (allo- + gör: eros, szerelem)
allograft Olyan transzplantátum, amelynek átültetése genetikailag nem azonos, de ugyanazon fajhoz tartozó egyének között történik. Szinonima: allogén graft, homológ graft.
allokeratoplasztika A homályos cornea szövetének kicserélése átlátszó protézissel, amely rendszerint műanyagból készül.
allolalia Bármely beszédzavar, melyet agyi károsodás okoz. (allo- + gör: lalia, beszéd)
allomér kémiai összetételében különböző, de ugyanolyan alakban kristályosodó (allo- + gör: meros, rész)
allomorfizmus 1. A sejtek alakjának változása mechanikus ok következtében (pl. lelapulás), vagy progresszív metaplasiába való átmenet (pl. epeút sejtek májsejtekké alakulása). 2. Hasonló vegyi összetétel eltérő kristályos alak mellett (allo- + gör: morphé, alak).
allopathia Olyan terápiás rendszer, amelyben egy betegség olyan alapon kerül kezelésre, amely a betegséggel antagonista módon hat. Vö: homeopathia; szinonima: heteropathia (allo- + gör: pathos, szenvedés)
alloplast 1. Egy vegyileg közömbös fémből, vagy műanyagból készült graft. 2. Egy relatíve inert idegen test, amelyet a szövetekben implantátumként használnak. (allo- + gör: plastos, alakított)
alloplasztika szövethiány allotranszplantációval történő pótlása
alloploid Hibrid egyedre, vagy sejtre vonatkozó fogalom, mely alatt olyan egyedet, vagy sejtet értünk, amely a kromoszómáknak két, vagy több különböző felmenőktől származó sorozatával rendelkezik. (allo- + -ploid)
alloploidia alloploid állapot
allopolyploid Olyan alloploid, amely három, vagy több haploid kromoszóma sorozattal rendelkezik.
allopolyploidia allopolyploid állapot
allopsychés A külső környezettel kapcsolatos mentális folyamatot jelzi.
alloritmia A szív ritmusában mutatkozó szabálytalanság, amely időnként ismétlődik.
allosoma A kromoszómák egyike, amely különbözik megjelenésében, vagy viselkedésében az autosomáktól, és néha egyenlőtlenül oszlik meg a csírasejtek között. Szinonima: heterokromoszóma (allo- + gör: soma, test)
allosztéria Valamely enzim aktivitásának, vagy egy ligand proteinhez való kapcsolódásának befolyásolása, mely a fehérje konformációs változása nyomán jön létre, amint egy szubsztrátum vagy más effektor molekula a fehérje valamely kötőhelyéhez kapcsolódik (alloszterikus hely).
alloszterikus allosztériára jellemző
allotípus 1. Immunglobulinokra jellemző, genetikailag meghatározott különbség antigén-tulajdonságaik tekintetében, mely ugyanazon faj különböző egyedei között mutatható ki. Ld. antitest (allo- + gör: typos, modell) 2. Fehérjék genetikailag meghatározott polimorfizmusa adott fajon belül; az egyes allotípusok kémiai tulajdonságaikat tekintve eltérőek lehetnek, azonban biológiai funkciók vonatkozásában hasonló feladattal rendelkeznek.
allotop valamely allotípus antigén determinánsa
allotranszplantáció allograft transzplantációja; szinonima: homotranszplantáció
allotrop valamely elem egyik előfordulási alakja (gör: allo- + tropos, fordulat)
allotropicus 1. allotropizmussal kapcsolatos 2. személyiségi jegyek tipizálása, mások reakcióinak összehasonlításával
allotropizmus, allotropia Bizonyos elemek előfordulása több alakban, amelyek jelentős mértékben különböznek fizikai tulajdonságaikat tekintve (pl. szén vonatkozásában: grafit és gyémánt) (allo- + gör: tropos, fordulat)
alloxán (2,4,5,6-pirimidinetetron) Húgysav oxidációs terméke, mely kísérleti állatokban hypoglycaemiát idéz elő inzulin felszabadításával; ezt későbbiekben hyperglycaemia követi, melynek oka a Langerhans-szigetek károsodása (alloxán diabetes).
alloxantin Két molekula alloxán kondenzációs terméke, mely redukálószer jelenlétében képződik; szintén diabetogén hatású.
alloxuraemia purin bázisok jelenléte a vérben (alloxán + gör: haima, vér)
alloxuria purin vegyületek jelenléte a vizeletben (alloxán + gör: ouron, vizelet)
alogia 1. szinonima: aphasia 2. mentális elégtelenség, dementia következtében kialakult beszédképtelenség (gör: a-, fosztóképző + logos, beszéd)
alopecia haj elvesztése; szinonima: kopaszság (gör: alopekia, róka rühesség nevű betegség)
Találatok Magyarázat
alopecia adnata szempillák fejletlensége ld. alopecia congenitalis, szinonima: madarosis (szemhéj gyulladás a szempillák pusztulásával)
androgén alopecia A hajzat fokozatos csökkenése jellemzi a pubertás után bekövetkező androgén szekréció hatására, mely fokozott familiaris hajlam mellett már korai felnőtt korban kialakulhat. Leggyakoribb formájánál a frontalis és kétoldali háromszögletű halánték hajvonal visszavonul, valamint kopasz terület figyelhető meg a fejtetőn, amely aztán progrediálhat teljes alopecia-ig.
alopecia areata Ismeretlen eredetű állapot, amelyben körülírt, nem hegesedő, rendszerint aszimmetrikus területeken a fejtető kopasszá válik, de kihullhat a szemöldök, és a szakállas arcon is tar foltok keletkezhetnek. Szinonima: alopecia circumscripta
alopecia capitis totalis szinonima: alopecia totalis
alopecia cicatrisata E betegségben a haj follikulusai irreverzibilisen tönkrementek hegesedés következtében olyan alapbetegség szövődményeként, mint trauma, égés, lupus erythematosus, lichen planopapillaris, scleroderma, folliculitis decalvans, vagy más, ismeretlen ok következtében. Szinonima: hegesedő alopecia (lat: cicatrix, heg)
alopecia circumscripta szinonima: alopecia areata
alopecia congenitalis Már születéskor a hajzat teljes hiánya észlelhető, pszichomotoros epilepsziával társul.
női típusú alopecia Diffúz, részleges hajhiány a koponyatető centripetalis területén, miközben frontalisan és temporalisan a hajvonal megtartott. A leggyakoribb androgén típusú alopecia nőkön.
alopecia hereditaria szinonima: androgén alopecia
lipoedematosus alopecia A hajhullás viszketéssel, érzékenységgel jár, főként fekete nők fején észlelhető. A fejbőr megvastagodott és puha, a subcutan zsírszövet felszaporodott, a haj elszórtan nő és rövid.
férfi típusú alopecia Az androgén alopecia leggyakoribb formája; férfiakon látni, amint visszavonul a frontalis és kétoldali háromszögletű halánték hajvonal, és kopasz terület alakul ki a fejtetőn, amely aztán teljes alopecia-ig fokozódhat.
alopecia marginalis A haj vonalban történő hullása, melyet leginkább feketéknél látunk. Gyakran átmeneti és a haj húzgálása a feltehető ok, bár hosszan tartó hajhúzás tartós kopaszságot is okozhat.
alopecia medicamentosa Diffúz hajhullás, amelyet különböző gyógyszerek szedése okozhat.
alopecia pityrodes Hajhullás jelentkezik a fejen, a testen is a szőrzet hullása észlehető, melyet a bőr korpaszerű hámlása kísér.
nyomási alopecia A haj kihullása körülírt területen, főként a hajas fejbőr hátsó részén, akkor, ha hosszú műtét alatt ez a terület tartósan nyomásnak volt kitéve, vagy a beteg gyógyszer túladagolás következtében hosszan feküdt rajta.
alopecia symptomatica Különböző szisztémás, vagy lokális betegség jeleként, esetleg tartós lázas betegség következtében alakul ki a hajhullás.
alopecia totalis A haj teljes kihullása igen rövid időn belül, vagy alopecia areata progressziója nyomán alakul ki. Vö: alopecia universalis; szinonima: alopecia capitis totalis
alopecia universalis a haj és szőrzet teljes kihullása; vö: alopecia totalis
alpha (α) 1. Első betűje a görög ábécének, számos tudományág osztályozásának első tagja. 2. Bunsen-féle szolubilitási koefficiens jele 3. kém: A szorosan összetartozó vegyületekből álló sorozat első tagját jelzi. A karboxil-csoporthoz legközelebb álló tag jelzése, aromás szubsztituens egy alifás láncon, vagy a kémiai kötés irányát fejezi ki, ha az a nézőtől távolra esik. 4. az alpha részecske rövidítése 5. kém: Az optikai rotáció szögének, ill. a disszociáció fokának szimbólumát is jelenti. Prefixum alpha: ld. a specifikus kifejezéseknél.
alternáció váltakozás
alternans 1. alternáló, váltakozó 2. pulsus alternans: minden második ütés erősebb
alumínium (Al) Ezüstös fehér fém, amelynek alacsony a fajsúlya. Atomszáma 13, atomsúlya 26.981539. Számos sóját és vegyületét alkalmazzák a medicinában és a fogászatban. (lat: alumen, timsó)
alumínium-acetát dezinficiensként, desiccansként használatos a bőrgyógyászatban ekzema, ill. krónikus fekélyek kezelésére
alumínium-foszfát AlPO4; fogászatban kalcium-szulfáttal és nátrium-szilikáttal együtt használatos cementképző
alumínium-hidroxid Al(OH)3 adstringens hatású; antacidumként szintén használatos
alumínium-hidroxiklorid antiperspirans
alumínium-klorid hexahidrát AlCl3·6H2O antiseptikum
alumínium-szalicilát bázis; pharingitis kezelésében alkalmazzák
alumínium-szilikát szinonima: kaolin
alumínium-szubacetát Al(CH3CO2)2OH; adstringens és antisepticus hatása miatt alkalmazzák (pl. Burow-oldatban); szinonima: alumínium-diacetát.
aluminosis A pneumoconiosis egyik formája, amelynek oka alumínium részecskék belégzése.
alveoalgia A foghúzás posztoperatív szövődménye, az üregben széteső véralvadék focalis osteomyelitist idéz elő, amely nagy fájdalommal jár. Szinonima: alveolalgia (alveolus + gör: algos, fájdalom)
alveolalgia szinonima: alveoalgia
alveolaris alveolussal kapcsolatos; alveolushoz tartozó
alveolectomia A dentoalveolaris processus egy részének műtéti eltávolítása, amikor a fogat rendszerint azért húzzák ki, hogy a fogpótlást könnyebbé tegyék.
alveolingualis szinonima: alveololingualis
alveolitis 1. alveolusok gyulladása 2. fogmeder gyulladása
Találatok Magyarázat
akut pulmonalis alveolitis A tüdő alveolusaiban zajló heveny gyulladás exsudatioval, a gázcsere károsodása mellett. A tüdő bevérzését, vagy necrosisát is előidézheti. Goodpasture-szindrómában glomerulonephritis mellett fordul elő.
extrinsic allergiás alveolitis Szerves porszennyezés iránti túlérzékenység okozta pneumoconiosis, amelyet a foglalkozás ártalom specifikál. Akut alakjában légzési tüneteket okoz, a pornak kitett személyen láz fejlődhet ki az allergénnel történő expositio után néhány órával. Krónikus formájában a diffúz fibrosis jeleit látjuk a tüdőben, de ennek kialakulása néhány évet vesz igénybe.
alveolo- Az alveolust, alveolaris nyúlványt jelzi. (lat: alveolus, edény)
alveoloclasia alveolus pusztulása, károsodása (alveolo + gör: klasis, tönkremenetel)
alveolodentalis alveolusra és fogra együttesen vonatkozó
alveololabialis Az alsó, vagy felső állkapocs processus alveolarisának labialis, vagy vestibularis felszínére vonatkozik.
alveololingualis Az alsó, vagy felső állkapocs processus alveolarisának belső, lingualis felszínére használt jelző.
alveolopalatalis A felső állkapocs processus alveolarisának szájpadhoz közeli felszínére vonatkozik.
alveoloplastica Az alveolus gerincének műtéti kiképezése, hogy a műfogsort rá lehessen illeszteni. A kihúzott fogak üregeinek szélét tompítva, majd megfelelő suturával lehet a helyes műfogsori alapot elkészíteni. (alveolo + gör: plasso, alakít)
alveolotomia Műtéti nyílás a fog alveolusba, hogy a periapicalis, vagy más intraossealis tályogból a genny ürülését elősegítsék.
alveolus (pl. alveoli) kis sejt, üreg, vagy vájat 1. szinonima: alveolus pulmonis, tüdő léghólyagocska: vékonyfalú terminális tágulat a bronchiolus respiraticuson, a ductis alveolarison, illetve az alveolaris tasakon, ezen át következik be a gázcsere az alveolaris levegő és a pulmonalis kapilláris között. 2. Alveolaris, vagy fürtös mirigy végső elágazása, ahol a szekréciós struktúrák találhatók. 3. gyomorfalban méhsejtszerű bemélyedés 4. szinonima: alveolus dentalis, fogmeder (lat: alveus kicsinyítő laveolus, üreg)
Találatok Magyarázat
alveus (pl. alvei) csatorna, vályú
alymphocytosis lymphocyták hiánya, vagy számuk jelentős csökkenése
alymphoplasia nyirokszövetek aplasiája, vagy hypoplasiája
Alzheimer-kór Progresszív mentális hanyatlással járó kórkép, amely memóriazavarokkal, csökkent számolási képességgel, visuo-spatialis orientatio zavarával, confusioval, desorientatioval jár. Általában az 5. évtized után (presenilis forma), vagy még később, 70-80 éves korban (senilis forma) kezdődik, és 5-10 éven belül halálhoz vezet. Patológiailag az agy közepes, vagy súlyos fokú atrophiája jellemzi a folyamatot, különösen a frontalis, occipitalis és a temporalis regiókban. Hisztológiai elváltozások között intracellularis neurofibrillumok, senilis plakkok felhalmozódása figyelhető meg, döntően a cerebralis cortexben, az amygdalában, és a hippocampusban. Az Alzheimer-kór a senilis dementiák kialakulásának kb. 60-70%-ért felelős; a 65 év felettiek 5-10%-át, míg a 80 év feletti populáció kb. 20%-át érinti. A kialakult változások pontos oka nem ismert, azonban a kórkép etiológiájában feltehetőleg szerepet játszanak genetikai és környezeti tényezők, neurokémiai változások (csökkent kolinerg transzmisszió a károsodott területeken), autoimmun folyamatok, de akár vírusfertőzés szerepét sem zárják ki. A napjainkban alkalmazott kezelés a létrejött neurokémiai változások helyreállítására korlátozódik (koliészteráz-bénítók, nootrop szerek), de folynak kísérletek az idegrendszeri regenáció serkentésére (NGF; nerve growth factor), ill. idegszövet transzplantációjára vonatkozólag is, azonban utóbbiaknak mindmáig csupán elméleti jelentősége van.
Am amerícium
am (ammeter) ampermérő, árammérő rövidítése
amakrin 1. Olyan sejt, vagy struktúra, amelyben nincs hosszú, fibrosus nyúlvány. 2. Ilyen sejtnek, vagy struktúrának jelzője. (gör: a-, fosztóképző + makros, hosszú + is, rost)
amakrin sejt Cajal által leírt, retinában található idegsejt típus, mely rövid elágazódó dendritekkel, axonnal azonban feltehetőleg nem rendelkezik.
amalgám Olyan öntvény, amelyben valamely elem, vagy fém higannyal ötvöződik. A fogászatban főként két típusát alkalmazzák, az ezüst-ón amalgámot, amely kis mennyiségben még tartalmaz rezet, cinket és még esetleg más fémeket is, míg a másik több rezet tartalmaz (12-30 súly%-ig). Ezeket fogtömésre és festékkészítésre használják. (gör: malagma, lágy massza)
amantadin hidroklorid Antiviralis szer, melyet influenza ellen alkalmaznak, de Parkinson-kór kezelésében szintén használatos, mivel a dopamin felszabadulását fokozza, ill. visszavételét gátolja a substantia nigra dopaminerg neuronjainak idegvégződésein.
amarus (lat.) keserű
amasia szinonima: amastia
amastia emlőhiány; szinonima: amasia (gör: a-, fosztóképző + mastos, emlő)
amatoxin Amanita phalloides toxinja, biciklikus octapeptid
amaurosis vakság, a szemek kóros eltérése nélkül; oka általában valamilyen agyi elváltozás (gör: amauros, sötét + osis, állapot)
Találatok Magyarázat
amaurosis fugax Átmeneti, néhány percig tartó vakság, amelynek oka lehet az arteria carotis elégtelensége, az arteria retinalis embolusa, vagy a centrifugalis erő (pl. repülés során).
amauroticus amaurosissal kapcsolatos, vagy abban szenvedő
ambageusia ízérzés elvesztése a nyelv mindkét oldalán (lat: ambo, mindkettő + gör: a-, fosztóképző + geusis, ízérzés)
ambi- körül, minden oldalról, kettős; megfelelője a görög amphi- (lat: körül)
ambidexter mindkét kezet egyforma ügyességgel használó
ambidextria mindkét kéznek ugyanolyan ügyességgel történő használata
ambiguus 1. kétértelmű 2. anat: vándorló; kétirányú 3. neuroanat: nucleus ambiguus, amelyből kiinduló visceralis efferens rostok a n. vagusban és n. glossopharyngeusban futnak. (lat: ambiguus, vándorol)
ambilateralis mindkét oldalra vonatkozó, kétoldali (ambi + lat: latus, oldal)
ambiszexuális 1. Olyan szexuális jellegzetességnek jelölése, amelyek mindkét nemben fellelhetőek. 2. szleng: biszexuálisok jelölésére
ambivalencia Egy adott személlyel, dologgal, vagy eszmével szemben érzett kettős érzés, vagy érzelem. Szeretet és gyűlölet egyszerre történő érzése ugyanazon személy iránt. (ambi- + lat: valentia, erő)
ambivalens ambivalenciára vonatkozó, vagy azzal jellemzett
ambly- tompaság, homály, halványság (gör: amblys, halvány, tompa)
amblyaphia tapintási érzék csökkenése (ambly- + gör: haphé, érint)
amblygeusia ízérzés csökkenése (ambly- + gör: geusis, ízérzés)
amblyopia Látásgyengeség valamely szemen, amelynek oka nem ismert, lencsével nem korrigálható. (gör: amblyopia, látás homályossága)
Találatok Magyarázat
szuppressziós amblyopia Az egyik szem centrális látása gátolt, ha a kép a két szemben oly mértékben különbözik, hogy képtelen egybeolvadni. Ezt okozhatja (1) rossz képalakítás (sensoros amblyopia), (2) a két szem törőviszonyainak nagy mértékű eltérése (anisometrop amblyopia) , vagy (3) a két szem másfelé tekint (strabismus). A legtöbb szuppressziós amblyopia megfelelő kezeléssel megszüntethető 6 éves kor előtt.
amblyoscop Reflektáló stereoscop, amellyel értékelni, illetve stimulálni lehet a binocularis látást. (gör: amblyopia + skopeo, tekinteni)
amboceptor Komplement kötő antitest, jelenleg főleg a birkák vörösvérsejtjei ellen termelt antitesteket értjük alatta, amelyeket hemolitikus komplement fixációs tesztekben használunk. (ambo + lat: capio, venni)
ambuláns Olyan beteg, aki nem ágyhoz kötött, fennjáró. (lat: ambulans, sétáló)
Találatok Magyarázat
ambuláns sebészet Operatív beavatkozások olyan betegeken, akiknél a felvétel napján történik a beavatkozás, és a hazabocsájtás is.
amelia congenitalis végtaghiány (gör: a-, fosztóképző + melos, végtag)
ameloblast A zománcszerv belső rétegének hengerhámsejtje a fejlődő fogcsírában, amelynek szerepe jelentős a fogzománc kialakításában. (ang: amel, zománc + gör: blastos, csíra)
ameloblastoma Benignus odontogen epithelialis daganat, mely lassan növekszik, radiolucens tumorként. Leggyakrabban a mandibula hátsó területen mutatkozik; nem megfelelő excisio esetén hajlamos a kiújulásra. (ameloblast + gör: oma, tumor)
amelodentinalis szinonima: dentinoenamelis
amelogenesis A fogzománc lerakódása és fejlődése. Szinonima: enamelogenesis
Találatok Magyarázat
amelogenesis imperfecta Örökletes, ectodermalis fejlődési zavar, amelynél a fogzománc képződése zavart szenved. Szinomima: enamelogenesis imperfecta
amenorrhoea menstruáció hiánya, vagy elmaradása (gör: a-, fosztóképző + mén, hónap + rhoia, folyás)
Találatok Magyarázat
amenorrhoea lactationis A menstruáció fiziológiás elmaradása szoptatás alatt. Szinonima: postpartum amenorrhoea
primer amenorrhoea menstruáció teljes hiánya
szekunder amenorrhoea A menses pubertásban megjelent, de később kimaradt (pl. súlyos testsúlyvesztés, krónikus betegség, endokrin zavar következtében).
amentia 1. Szinonima: mentalis retardatio 2. Szinonima: dementia (lat: bolondság)
amerícium (Am) Uránium neutronnal való bombázásakor, vagy a plutónium 241,242 és 243 -bomlásakor kapott elem. Atomszáma 95, atomsúlya 243,06. A 241Am (felezési idő 432,2 év) csontbetegségek diagnosztikájában használható. A 243Am felezési ideje 7370 év.
ametria uterus congenitalis hiánya (gör: a-, fosztóképző+ metra, méh)
ametropia Bármilyen fénytörési zavar, amelynek következtében a beteg nem képes a retinára fókuszálni. (gör: a-, fosztóképző + metron, mérték + ops, szem)
ametropiás Ametropiával kapcsolatos, vagy olyan személy, aki ametropiában szenved.
amfórás Üreges hang jelzése, amelyet percussio, vagy auscultatio révén hallunk a thorax fölött, ha a tüdőben üreg, vagy pneumothorax alakult ki. (gör: amphora, edény)
amfoter Két ellentétes jellemzővel rendelkező, pl. olyan tulajdonságú vegyület, amely savként és bázisként is viselkedik. (gör: amphoteroi, mindkettő)
amid Olyan kémiai anyag, amely formálisan az ammóniából származik, annak egy, vagy több H atomját acil-csoporttal behelyettesítve R-CO-NH2 általános képletet nyerjük; Egy H atom helyettesítése primer amid, két hidrogéné szekunder amid és három esetén pedig tertier amid képződéséhez vezet. Fordítva:_amid vegyület karboxilsavból a karboxil -OH csoportjának NH2-vel történő szubsztitúciójával is előállítható.
amidáz Olyan enzim, amely a monokarboxil-amidok hidrolízisét katalizálja szabad savvá és NH3-vá. Szinonima: acil-amidáz
amidin monovalens gyök; -C(NH)-NH2
amido- prefixum, jelzi az amid gyök jelenlétét (R-CO-NH, vagy R-SO2-NH, stb.)
amidohydrolases (EC osztály 3.5.1 és 3.5.2.) az amidokban és a ciklikus amidokban C-N kötéseket hidrolizáló enzimek Pl. asparaginase, barbiturase, urease, amidase. Szinonima: amidases, deamidases, deamidizing enzymes
amidoxil amidoxim gyök, mely a terminalis H atom (NOH-n lévő hidrogén) leválasztása után keletkezik.
amidoxim amidok oxim származékai; általános képletük: R-C(NH2)-NOH
amil Pentánból (C5H12) egy hidrogén eltávolításával keletkezett kémiai gyök, melynek több izomerje ismert. Szinonima: pentil
amiláz Az amilolitíkus enzimek egyik típusa, amely hasítja a keményítőt, a glikogént és olyan vegyületeket, amelyek 1,4-α-glukánokkal kapcsolatosak. Szinonima: diasztáz
amilopektin Elágazó szénláncú poliglükóz (glikán) a keményítőben, amelyben mind 1,4, mind 1,6 kötések előfordulnak. Vö: amilóz
amilóz Nem elágazó szénláncú poliglükóz (glikán) a keményítőben, amely hasonlít a cellulózra, α(1-4) kötéseket tartalmaz. Vö: amilopektin
amimia 1. A non-verbális kommunikációban az egyén nem képes gesztusokat, jeleket használni. 2. Asymbolia; nem képes a gesztusok, jelek, szimbólumok, pantomim értelmét felfogni. (gör: a-, fosztóképző + mimos, mimika)
amin Olyan anyag, amely formálisan az ammóniából származik egy, vagy több H atom szénhidrogénnel, vagy más gyökkel történő helyettesítésével. Egy H helyettesítése adja a primer amin-t (pl. NH2CH3), két H atom esetén szekunder amin keletkezik (pl. NH(CH3)2), míg három H szubsztitúciója nyomán tercier amin jön létre (pl. N(CH3)3). Lehetséges négy H atomot is szubsztituálni, ekkor keletkezik a quaterner amin (pl. +N(CH3)4), amely pozitív töltéssel rendelkezik. Az amin-ok sókat alkotnak különböző savakkal.
Találatok Magyarázat
amin oxidáz Flavin tartalmú oxidoreduktáz enzim, amely az aminokat O2 és víz jelenlétében aldehidekké, vagy ketonokká oxidálja, miközben NH3 és H2O2 válik szabaddá.
sympathomimeticus amin Olyan hatóanyag, amely hasonló választ provokál, mint az adrenerg idegi aktivitás (pl. epinephrin, ephedrin, isoproterenol). Szinonima: adrenomimeticus amin
vazoaktív amin Olyan anyag, mint a hisztamin, vagy szerotonin, melyek amino-csoportot tartalmaznak, és farmakológiailag a vérerekre gyakorolt hatásukkal jellemezhetők, változtatják az erek kaliberét és permeabilitását.
amino- Prefixum, mely azt jelzi, hogy a vegyület amino-gyököt (-NH2) tartalmaz.
aminoacidaemia aminosavak nagy mennyiségű jelenléte a vérben (aminoacid + gör: haima, vér)
aminoaciduria aminosavak vizelettel történő kiválasztása, különösen nagy mennyiségben (aminoacid + gör: ouron, vizelet)
aminoacil Aminosavból képződő gyök, ha a -COOH csoportból eltávolítjuk a hidroxil-csoportot.
aminoaciláz Olyan enzim, amely széles skálájú N-acil aminosav hidrolízisét katalizálja a megfelelő aminosavakká.
aminolízis Halogén atom amino-gyökkel történő szubsztitúcióját katalizálja alkil, vagy aril molekulában.
aminopeptidáz Peptid lebontásban résztvevő enzimek, az aminosavat a peptid lánc amino-végéről hasítják le (vagyis exopeptidázok); a bélszekrétumban találhatók.
aminosav Organikus sav, amelyben a szénatomhoz kapcsolódó egyik H atomot NH2-csoport helyettesíti. Rendszerint amino-karboxilsavat jelent. Ld. α-aminosav
Találatok Magyarázat
aminosav dehidrogenáz Olyan enzimek, amelyek az aminosavakat oxidatív dezamináció során oxo- (keto-)savakká alakítják át.
esszenciális aminosav α-aminosavak, amelyeket a szervezetnek a táplálékból kell beszereznie akár aminosav, akár fehérje alakjában, mivel nem képes szintetizálni az emberi szervezet ezeket.
non-esszenciális aminosav Azok az aminosavak, amelyeket maga a szervezet is képes előállítani, tehát nem feltétlenül szükséges, hogy az étkezés tartalmazza.
aminosav oxidáz Oxidáló flavoenzimek, amelyek O2, vagy víz révén specifikusan vagy a D-, vagy az L-aminosavakat a megfelelő 2-ketosavakká, NH3-vá és H2O2-vé alakítják. Vö: aminosav dehidrogenáz
α-aminosav Olyan aminosav, amelynek általános képlete: R-CHNH2-COOH (vagyis az NH2 α helyzetben található a -COOH csoport mellett). A proteinek hidrolízisének termékei az L-α-aminosavak.
aminotranszferáz Ezek az enzimek amino-csoportot szállítanak át (rendszerint) 2-ketosavra. Szinonima: transzamináz
aminuria aminok vizeletben történő kiválasztása (amin + gör: ouron, vizelet)
amitózis A sejtmag és a sejt direkt osztódása anélkül, hogy a normál sejtoszlás alatt észlelt bonyolult folyamat lezajlana. (gör:a-, fosztóképző + mitosis)
ammeter (am) Olyan készülék, amely az elektromos áramerősséget amperben méri.
ammonaemia, ammoniaemia Az ammóniának, vagy vegyületeinek fokozott jelenléte a vérben. Tünetei: alacsony testhőmérséklet, gyenge pulzus, gasztroenterális tünetek és coma. (ammónia + gör: haima, vér)
ammónia-liáz Olyan enzimek, amelyek az ammóniát vagy egy amino-csoportot nem hidrolitikus úton, a C-N kötés hasításával távolítanak el otthagyva egy kettős kötést.
ammonio- Összetételben ammónium csoport jelenlétére utal.
ammónium NH4+-ion, amely az NH3 és H+ kapcsolódásából származik; ammónium vegyületek képzésekor úgy viselkedik, mint egy univalens fémion.
ammoniuria vizelettel nagy mennyiségű ammónia kiválasztása (ammónia + gör: ouron, vizelet)
ammonolízis Kémiai kötés hasítása ammónia bevitelével a hasítási pontnál (ammónia + gör: lysis, oldás)
amnesia Memóriazavar, a hosszú távú (long term) memóriában raktározott információk kiesése. Ilyen esetben a beteg képtelen a múlt tapasztalataira visszaemlékezni. (gör: amnesia, feledékenység)
Találatok Magyarázat
anterográd amnesia Egy traumára, vagy betegségre történő emlékezés esik ki, amely magát az amnesiát előidézte.
lacunaris amnesia Egy izolált eseményre vonatkozik csupán az amnesia.
retrográd amnesia Olyan eseményre vonatkozik, amely a kiváltó trauma, vagy betegség előtt történt.
tranziens globális amnesia Olyan jelent és közelmúltat érintő, átmeneti, rövid ideig tartó emlékezet zavar, amelyet középkorú, vagy idős betegen látunk. Ezen epizód alatt a beteg bár emlékezet kiesésben szenved, de egyébként teljesen éber és tájékozott, képes igen magas intellektuális aktivitásra és a neurológiai vizsgálat is normális viszonyokat fed fel.
traumás amnesia A memória elvesztése, vagy zavara az agyat ért sérülés kapcsán jelentkezik, amely megfelelhet a fejet érő sérülésnek, túlzott alkoholfogyasztásnak, vagy éppenséggel az alkohol megvonásnak, ill. valamely pszichoaktív szer kihagyásának. Ilyen típusú memória kieséssel találkozunk hisztériában és más disszociatív rendellenességekben is.
amnesiás amnesiában szenvedő személy
amnesiogen amnesiát előidéző (környezeti hatás, gyógyszer stb.)
amnesticus 1. amnesiára vonatkozó 2. Olyan anyag, amely amnesiát idéz elő. 3. Olyan elváltozás, amelynek a memória funkció károsodása az egyik jellegzetessége.
amnio- amnionra vonatkozó előtag kifejezésekben (gör: amnion)
amniocentesis transabdominalis folyadékleszívás az amnionzsákból diagnosztikai céllal (amnio + gör: kentésis, csapolás)
amniochorialis mind az amnionnal, mind a chorionnal kapcsolatos
amniogenesis az amnion kialakulása (amnio + gör: genesis, kialakulás)
amnioma Lapos, kiterjedt daganat a bőrben, amelyet antenatalis amnion letapadása okoz. (amnio + gör: oma, tumor)
amnion A legbelső embrionalis hártya, amely az embriót az uterusban burkolja, és az amnionfolyadékot tartalmazza; trophoblast sejtekből származik. Egy belső, ectodermalis eredetű embrionalis rétegből és egy külső szomatikus mesodermalis összetevőből áll. A terhesség végső fázisában az amnion kiterjed, és kapcsolatba kerül, majd részben összeolvad a chorion ereinek belső falával. (gör: magzatburok, amnios, bárány)
Találatok Magyarázat
amnion nodosum Amnionban lévő csomócskák, amelyeket szarusodó epithelium alkot; squamosus metaplasiának felel meg.
amnionitis Gyulladás az amnionzsák fertőzésének következtében, amely idő előtti magzatburok repedést idézhet elő (gyakran a magzat fertőzése társul a kórképhez). (amnion + gör: itis, gyulladás)
amniorrhexis amnionzsák ruptura (amnio + gör: rhexis, ruptura)
amniorrhoea amnionfolyadék csorgása (amnio + gör: rhoia, folyás)
amnioscop endoszkóp az amnionfolyadék vizsgálatára intakt amnionzsákban
amnioscopia amnionfolyadék vizsgálata az amnionzsák legalsó pontján endoszkópot alkalmazva a nyakcsatornán keresztül (amnio + gör: skopeo, megtekinteni)
amnioticus amnionra vonatkozó
amniotom magzatburok bemetszésére szolgáló eszköz (amnio + gör: tomé, vágás)
amniotomia A magzatburok mesterséges repesztése, amely a szülés megindítását célozza.
amoeba (pl. amebae) protoplazma nyúlványokkal mozgó egysejtű élőlény, protozoon. Sok faja emberi kórokozó.
amoebiasis Entamoeba histolytica, vagy esetleg más amoebával történt fertőzés okozta kórkép (amoeba + gör: iasis, állapot)
amoebicid amoebákat pusztító
amoebiform amoeba alakját felvevő (amoeba + lat: forma, alak)
amoebocyta 1. gerinctelenek közé tartozó vándorló sejt 2. in vitro leukocyta szövetkultúra 3. leukocyták régies, elavult neve (amoeba + gör: kystos, sejt)
amoeboid 1. jellegzetességében amoebára emlékeztető 2. Szabálytalan körvonalú, perifériás nyúlványokkal rendelkező sejt. Lemeztenyészeten a telepek alakjára utal. (amoeba + gör: eidos, megjelenés)
amoeboma Nodularis, tumorszerű proliferatív gyulladás, amely krónikus amoebiasisban fordulhat elő, főleg a colon falában. Szinonima: amoebás granuloma (amoeba + gör: oma, tumor)
Amennyiben nem találta meg a keresett kifejezést, jelezze a hiányt szerkesztőinknek:
Információ

Orvosi szótár rovatunkban a gyakran használt latin-görög (kisebb részben angol) orvosi szavak, kifejezések szerepelnek. Magyar szavakat és kifejezéseket nem tárgyalunk, a betegségek és gyógyszerek neveit pedig az oldal Betegség- és tünetkereső, ill. Gyógyszer/gyógytermék kereső rovata tartalmazza.
A helyesírást illetően: (csak néhány általános példa írásmódra: f=ph, i=y, k=c, ó=o, ú=u, , sz=s). A szavakat (különböző írásmódokat) érdemes megnézni beküldés előtt, az elütéseket, ha lehet, kérjük javítani. Mondatokból kiragadott kifejezésekre (pl. zárójelentésből, leletekből) lehet, hogy vissza kell kérdeznünk, tehát érdemesebb beküldeni a mondatot, megjelölve a kérdéses kifejezést.

Hirdetés

Érdekli a XXI. század legkíméletesebb és leghatékonyabb edzési módszere?

Most Ön is ingyen kipróbálhatja! Flabélos nyílt napok 2014. április 22-27. között országszerte a Minősített Flabélos Partnerek körében!
Mi is a FLABéLOS? A FLABéLOS orvostechnikai eszköz, mely a testvibrációs technológia elvén működik. A módszer az űrkutatásból szivárgott át a háztartásokba, mert a módszer nagyon hatékony, ugyanakkor kíméletes.

Trombózishajlammal erre figyeljen, ha kisbabát szeretne

Trombózishajlammal erre figyeljen, ha kisbabát szeretne

Azok, akiknek genetikailag fokozott hajlamuk van a trombózisra, azaz trombofíliások, természetesen ugyanúgy vállalhatnak gyereket, mint bárki más, viszont fontos, hogy náluk a terhesség megtervezett legyen, hiszen vannak olyan gyógyszerek, melyek nagyban veszélyeztethetik a baba egészségét. Hogy pontosan mi mindenre kell ügyelni, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.