Hirdetés

A COPD kezelése: terápiás lehetőségek

A kezelés célja: A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása.

A COPD kezelése: terápiás lehetőségekErre gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.

Gyógyszeres kezelések

A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, vagy megszüntethetjük a betegség tüneteit. A gyógyszeres kezelést megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerekre osztjuk.

Vannak olyan szerek, amelyek egyszerre használhatóak rohamoldásra, illetve megelőzésre is, és vannak olyanok, amelyek a tünetek súlyosbodásának okát hivatottak megszűntetni: pl. a váladékoldók vagy az antibiotikumok.

Megelőző vagy fenntartó kezelés: A tünetek megelőzésére vagy az állapot rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van.

Rendszerint hosszabb hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó készítményekről van szó. Vannak közöttük olyanok, amelyek hörgőtágító hatásúak, vannak, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, és lehetőség van a váladéktermelés befolyásolására is.

A megelőző/fenntartó kezelés gyógyszerei: Ezeket a gyógyszereket akár egyedül, akár másokkal együtt a kezelőorvos utasításainak megfelelően folyamatosan, minden nap kell szedni vagy használni.

1. Hörgőtágítók: A hörgők tágítása révén könnyítik a légutakban a levegő áramlását, így könnyebben tudja be- és kilélegezni a levegőt a COPD-s beteg. Kevesebb légúti munka árán több oxigénhez jut a szervezet, könnyebben tudja kilélegezni a termelődő széndioxidot, illetve a levegőcsapdák könnyebb kiürítése kapcsán csökken a tüdők és a mellkas túlfeszülése és felfújtsága.

A hörgőtágítók közé tartoznak az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)

Kombinációs hörgőtágító kezelés: A különböző hatásmechanizmusú és hatástartamú hörgőtágítók kombinációs alkalmazása ugyanannyi vagy kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett fokozhatja a hörgőtágítás mértékét.

A hörgőtágító szereket a pánikba eső betegek gyakran többször használják (sokszor nem megfelelő technikával, kicsi hatásfokkal), mint amennyit szabad lenne, és ezzel túlzottan megterhelhetik a keringésüket, hiszen ilyenkor emelhetik a pulzust és csökkenthetik a vérnyomást.

2. Gyulladáscsökkentők: Ezek általában szteroidtartalmú készítmények, amelyeket a leggyakrabban inhalációs formában alkalmazunk. A COPD-ben kialakult hörgő nyálkahártya gyulladásra kevésbé hatnak, mint az asztmásoknál, ugyanakkor – különösen a súlyosabb esetekben – képesek jelentősen csökkenteni a tünetek súlyosbodásával (exacerbáció) járó események számát. Fontos tudni, hogy a COPD-ben alkalmazott szteroidok nem azonosak a doppingoló sportolóknál használt izomnövelő szerekkel.

Rohamoldó kezelés: Egyes gyógyszerek a hirtelen fellépő, vagy fokozatosan súlyosbodó panaszok gyors enyhítésére szolgálnak. Itt a legfontosabb cél a tünetek gyors enyhítése. Illetve idő nyerése addig, amíg a páciens elér az orvosához, vagy a korábban nem megfelelően használt megelőző szerei ismét ki tudják fejteni a hatásukat. A COPD-s betegnél a rohamoldó szerek általában gyors hatású hörgőtágító készítmények.

  • A rohamoldó szerek közé a gyors hörgőtágító hatással rendelkező szerek tartoznak: az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)

A gyógyszerek bevitele szerint a leggyakrabban inhalációs vagy szájon át alkalmazható gyógyszereket használunk.

Az inhalációs gyógyszerbevitel előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a légutakba kerül, így gyorsabban fejtheti ki a hatását, és kevésbé terheli meg a szervezet többi részét. Az inhalációs eszközöknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg:

• Hajtógázas adagolók (spray): Ebben az esetben egy túlnyomással töltött palackból az adagolófej megnyomásának hatására nagy sebességgel (akár 180 km/óra) áramlik ki a gyógyszer egy adagja. A beteg ezt lélegzi be. Fontos a megfelelő belégzési technika elsajátítása, hiszen csak abban az esetben lehet hatékony a gyógyszer, ha azt a beteg le tudja lélegezni mélyen a hörgőibe. Annak érdekében, hogy a szájüregben lerakódó, majd onnan lenyelt gyógyszer által kiváltott (mellék)hatásait elkerüljük, a gyógyszer belégzése után ki kell öblíteni a szájat.

Különböző toldalékok alkalmazásával csökkenthető az a veszély, hogy a beteg nem tudja megfelelően összehangolni az adagolópumpa benyomását a belégzésével. A toldalékok használatával jelentősen csökkenthető a gyógyszernek a szájüregben történő lerakódása, majd lenyelése, és akár meg is duplázható a hörgőkbe lejutó hatóanyag mennyisége.

• Porbelégző készülékek: Ennek a gyógyszerbeviteli formának az az előnye, hogy a beteg belégzése indítja meg a gyógyszernek a szervezetbe való jutását, így a hatóanyag közvetlenül a légutakba áramlik. Többféle porbelégző készülék hozzáférhető: diszkusz, inhalációs kapszula vagy turbuhaler)

• Gépi porlasztó: Elektromos árammal működő kompresszoros vagy ultrahangos készülék segítségével juttatjuk a hatóanyagot tartalmazó oldatot aeroszol formájában a beteg szervezetébe. Elsősorban súlyosabb betegek esetében, kórházakban és nagyobb gyógyszermennyiségek bevitelére alkalmas módszer.

Néhány esetben otthon is alkalmazható hirtelen állapotromlás esetén vagy folyamatos váladékoldásra. Figyelni kell arra, hogy a páciens előírásszerűen használja a készüléket és az alkalmazott gyógyszert is, mert éppen a nagyobb mennyiségű hatóanyag bevitele miatt megnő a túladagolás, a mellékhatások jelentkezésének a veszélye is.

További tartalmak terápia témában

További tartalmak légúti betegség témában

További tartalmak krónikus obstruktív tüdőbetegség témában

További tartalmak COPD témában

Aktuális hírek

Anyajegye miatt jár orvoshoz a Barátok közt sztárja

 Mára ez lett a védjegye, ugyanakkor orvosnak is legalább évente megmutatja. Miért aggódik R. Kárpáti Péter?

Trombózis vagy embólia: melyik a veszélyesebb?

A rossz keringéssel és a vénás betegségekkel kapcsolatban gyakran lehet hallani a trombózis, illetve az embólia fogalmakat. Melyik mit jelent? Mi a különbség közöttük? Melyik a veszélyesebb? 

Új szívgyógyszereket fejlesztenek Debrecenben

Ironheart: ez a projekt neve, amelynek keretében új gyógyszereket és diagnosztikai eljárásokat fejlesztenek a Debreceni Egyetem szív- és érrendszeri betegségek kutatásával foglalkozó központjában...

Mi a tüdőfibrózis?

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. Melyek a betegség tünetei és hogyan ismerhetjük fel?

Fájdalom, görcs, zsibbadás: csillapíthatjuk gyógyszer nélkül?

Most egy olyan gyógyszermentes terápiát mutatunk be, amely fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, ideg- és izomstimulációra, diabétesz kezelésére is alkalmas, ráadásul mellékhatások nélkül...

Hogyan előzhető meg a trombózis?

A trombózisnak – vagyis a vérereinkben kialakuló vérrögöknek – időnként súlyos, sőt életveszélyes szövődményei is lehetnek, ezért érdemes mindent megtenni azért, hogy megelőzzük ezt a betegséget....

további cikkek >>