Az első vizsgálat során dr. Jessica Kepplinger, a Drezdai Műszaki Egyetem munkatársa kollégáival 56 olyan beteget figyelt meg, akik korábban már átestek stroke-on. Az alanyokat – akik átlagosan 67 évesek voltak és nagyjából fele arányban nők, illetve férfiak – először egy egész éjszakán át kórházi megfigyelés alatt tartották, hogy kiderítsék, mekkora részüknél fordul elő alvás közben légzéskimaradás. Meglepően magas, 91 százalékos arányt állapítottak meg, ami azt mutatja, hogy igen szoros összefüggés van az alvási apnoe és a stroke között. Ezután mágneses rezonanciás vizsgálatokat (MRI) is végeztek a betegeken, melyek kimutatták, hogy azoknál, akiknél előfordult légzéskimaradás alvás közben, nagyobb százalékban jelentkezett a csendes stroke is.

Egy másik vizsgálat során Quanyi Wang, a Harvard Egyetem Egészségügyi Iskolájának végzős hallgatója munkatársaival közel 12 000, ötven év feletti férfi és nő adatait értékelte ki, akik közül a vizsgálat kezdetekor még senki nem élt át stroke-ot. Tíz éven át minden második évben kitöltettek velük egy memóriatesztet. A vizsgálat ideje alatt 1820 esetben történt stroke, melyből 364 volt halálos kimenetelű.

A szakemberek megfigyelték, hogy azoknál, akik később stroke-ot kaptak, kétszer gyorsabb volt a memóriahanyatlás az évek során, akik pedig nem élték túl a stroke-ot, azoknál még rosszabb volt ez az arány. Mindez arra utal, hogy minél nagyobb mértékben romlik valakinek a memóriája a kor előrehaladtával, annál nagyobb az esélye a stroke előfordulásának, sőt annál rosszabbak a túlélési esélyei egy esetleges stroke kapcsán. Mindkét vizsgálatról az Amerikai Stroke Társaság évente megrendezésre kerülő New Orleans-i konferenciáján számoltak be a szakemberek.