2012. május 25. péntek, Orbán napja van
Nyitólap  >  Egészségtár  >  Lelki egészség
Továbbküldés
Tartalom címe: A társasági ember jobban hízhat?

    A társasági ember jobban hízhat?

    Többet esznek a partikon a társasági emberek! Egy tanulmány szerint azok az emberek, akik jobban odafigyelnek a társaikra, általában többet fogyasztanak a társasági eseményeken.

    A társasági ember jobban hízhat?
    A clevelandi Case Western Reverse Egyetem kutatóinak felmérése során az derült ki, hogy a másokkal törődő, szociálisabb típusú emberek hajlamosak arra, hogy hozzáigazodjanak a beszélgetőtársaik evéséhez a társasági eseményeken. "A társasági emberek egyfajta belső késztetést éreznek, hogy felvegyék a beszélgetőtársaik evési habitusát, ugyanis úgy érzik, hogy ettől a társaik jobban érzik magukat" - mondta Dr. Julie Exline, a Case Western Reverse Egyetem pszichológusa, a tanulmány vezetője.

    A felmérésben körülbelül 1000 főiskolai hallgató vett részt, akiknek először egy kérdőívet kellet kitölteniük, amiből a kutatók meg tudták állapítani, hogy az illetők mennyire odaadók társaik iránt egy szociális szituációban. „Akik magas pontszámokat értek el a felmérés során, azok jellemzően mások szükségleteit a sajátjukénál is előbbre helyezték, rendszerint amiatt aggódtak, hogy megbántják a másik ember érzéseit, és nagyon érzékenyek voltak a kritikákkal kapcsolatban” - fejtette ki Dr. Exline.

    A kérdőívek kitöltése után a résztvevők leültek egy beépített színésznő társaságában egy asztalhoz. A színésznő úgy tett, mintha ő is csak egy résztvevő lenne. A beépített színésznő egy nagy tálból kivett egy kis maréknyi (kb. 5 szem) M&M’s cukorkát, majd továbbadta a tálat. Az eredményekből kiderült, hogy a magas szociotrópiás értékekkel rendelkező egyének (akik jobban odafigyelnek a társaik érzéseire) igyekeztek ugyanannyi cukorkát venni, mint beépített résztvevő.

    Ez a kísérlet ugyan most csak az étkezési habitusra vonatkozott, de Dr. Exline meglátása szerint ez a jelenség számos más szociális szituációban megfigyelhető.

     
    Megjelent: 2012. február 4.
    Forrás: Medipress