Az egyik felmérés során Forest és Wood arról kérdezték meg az egyetem hallgatóit, hogyan viszonyulnak a Facebookhoz. Az eredmények szerint az önbizalomhiányos emberek nagyobb arányban gondolták úgy, hogy a közösségi oldalak segítenek másokhoz közel kerülni és segítenek elkerülni a kínos szituációkat, mint az egészséges önbizalommal élők.

A kutatók ezek után megvizsgálták a résztvevők utolsó 10 Facebook bejegyzését, majd osztályozták őket negatív illetve pozitív tartalmuk szerint. A bejegyzéseket később egy független Facebook felhasználónak is megmutatták, majd megkérték, alkosson véleményt a bejegyzések íróiról.

A megfigyelések szerint az önbizalomhiányos önkéntesek sokkal több negatív tartalmú bejegyzést írtak, mint a többiek, és emiatt kevésbé voltak szimpatikusak az értékelést végző független felhasználónak. Persze ebben az esetben az értékelést végző személyt nem ismerték a résztvevők, de ez reális, hiszen Facebookos ismerőseink közel fele teljesen idegen, vagy csak távoli ismerős.

Forest és Wood vizsgálataiból kiderült továbbá, hogy az önbizalomhiányosok pozitív töltetű bejegyzései sokkal több visszajelzést kapnak, mint a kevésbé pozitívak, ugyanakkor a magabiztos emberek negatív bejegyzései is nagyobb népszerűségnek örvendtek a barátok körében, valószínűleg azért, mert ez a fajta viselkedés annyira szokatlan volt ezektől az emberektől.

Lehetséges tehát, hogy az önbizalomhiánnyal küzdők úgy érzik, biztonságosan megoszthatják érzéseiket a közösségi oldalakon, de úgy tűnik, ezzel nem sokat segítenek magukon. "Ha valakivel személyesen beszélünk és mondunk valamit, azonnali visszajelzést kapunk" - vélekedett Forest. "A Facebookon azonban, mivel ritkán kapunk visszajelzést, lehet, hogy észre se vesszük, mennyire eltávolodnak tőlünk ismerőseink."