A különböző hatásmóddal működő vérnyomáscsökkentők hatékonyságának bizonyítására számos nagyszabású vizsgálatot folytatnak. Ezek közé tartozik az alapvetően vizelethajtó hatású klórtalidon tanulmányozása, amelyet a nyolcvanas évek közepén vizsgáltak a SHEP elnevezésű tanulmányban.

A SHEP csaknem ötezer résztvevőjét 1985-1988 között gyűjtötték össze. Valamennyiük szisztolés vérnyomása (a vérnyomásmérés első értéke) volt emelkedett. A betegek megfigyelése öt évig tartott és a gyógyszer abban az időszakban hatékonyan csökkentette a vérnyomást és ezzel együtt az agyi katasztrófa és az infarktus gyakoriságát. Valamennyiüknek javasolták, hogy folytassák a gyógyszer szedését.

Majd két évtizeddel a szakemberek újravizsgálták a SHEP vizsgálati alanyainak állapotát, beleértve azokét is, akik a tanulmány során a hatásos tablettától megkülönbözhetetlen álgyógyszert, placebót szedtek.

A halálozási statisztikák egyértelműen bebizonyították, hogy a hatásos vérnyomáscsökkentőt pontosan szedő betegek átlagos életkilátása szív-és érrendszeri halálozás szempontjából jelentősen hosszabb volt, mint a kezeletlen csoport tagjaié, a teljes időszakra vonatkozóan a klórtalidon kezelés mintegy 31 százalékkal javította az életkilátásokat.

John B. Kostis és munkatársainak közleményét az Amerikai Orvosszövetség hetilapja, a JAMA közölte.