2014. augusztus 23. szombat, Bence napja van
Nyitólap  >  Betegségek - tünetek  >  Női bajok
Továbbküldés
Tartalom címe: Mióma? Már nem olyan félelmetes!

    Mióma? Már nem olyan félelmetes!

    "Hölgyem, Önnek van egy pár centis miómája, de egyelőre várakozó álláspontot célszerű képviselni, elegendő félévente ellenőrizni, s ha nem növekszik, békében kell hagyni. Majd ha megnő, és komolyabb vérzési zavart okoz, orvosoljuk a problémát! Lehet, hogy méheltávolítás lesz a vége!” – A mai orvosi gyakorlatban a panaszt okozó miómák gyógyítására - a harmincöt év feletti nők egyharmadát érintő, jóindulatú elváltozás kezelésére - a méh azonnali eltávolítást (hysterectomia) javasolja még ma is a nőgyógyászok többsége, holott ez csak az esetek kis százalékában lenne csak szükséges.

    Mi is pontosan a mióma?

    A mióma jóindulatú daganat, mely a méh izomfalából indul ki, s bármely életkorban előfordulhat. Gyakorisága 25 éves kor felett növekszik, 35 év felett a nők mintegy 20%-át érinti, maximumát pedig a korai változókorban éri el.

    A fenti kijelentést azzal indokolják, hogy túl bonyolult a mióma eltávolítása a méhből, anélkül, hogy az visszafordíthatatlanul meg ne sérüljön. Ez ma már nem így van, legalábbis a legtöbb esetben nem.

    Habár a hiszterektómia „teljes gyógyulást” ígér - megszüntet „minden” kellemetlen tünetet és megóvja a pácienst az esetleges, később felmerülő problémáktól -, mégis jelentős testi és lelki terhet jelent azon nők számára, akik gyermekvállalás előtt állnak, vagy akik egyszerűen nem szívesen válnak meg női identitásuk jelképétől.

    Az esetek túlnyomó részében azonban megoldható a szervmegtartó műtét: egy modern műtéti eljárással elbúcsúzhatunk a daganattól, és megőrizhetjük legbecsesebb női szervünket is. Elkerülhetjük a csonkoló műtétet, a méh elvesztése által okozott kellemetlen utóhatásokról nem is beszélve (pl. hüvely előre esése, szexuális funkciózavar, menopausa korábbi megjelenése, stb).

    Van, aki még szeretne gyermeket…

    Cs. Gabriella (45), háromgyermekes anyuka már néhány éve tudta, hogy a méhében növekszik egy jóindulatú daganat. Orvosa az első pillanattól fogva hasi műtétet ajánlott, ugyanakkor azt javasolta, várják meg, míg nagyobb lesz, mondván „el lehet még éldegélni a miómával”. Gabit nem hagyta nyugodni a tudat, hogy kész, ennyi volt, nincs más megoldás, ezért titokban kikérte más orvosok szakvéleményét is, akiknek sajnos ugyanez volt a meglátásuk. Ő azonban továbbra sem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy negyvenegynéhány évesen elveszíti a méhét.

    - Fel se tételezték, hogy a férjemmel esetleg szeretnénk még kisbabát– emlékszik vissza az orvosokkal folytatott beszélgetéseire. Bántott az is, hogy ennyi idősen leírnak nőként. Gabi végül megtalálta azt az orvost, aki megértette, miért fontos számára, hogy megtartsa a méhét. Meg is mentette azt s vele együtt a nőiségét, bár hozzátette, kisebb lett volna a műtéti kockázat, ha a speciális beavatkozásra akkor kerül sor, mikor még kisebb volt a daganat.

    Mint ahogy azt Gabi esete is példázza, főként azok a negyvenes éveikben járó nők ütköznek falba, akiknek már van egy, esetleg több gyermekük is. Az orvosi szemlélet szerint a női méhnek azon túl, hogy a baba otthona, tornaterme és védelmezője, önmagában nincs különösebb értéke, s mivel lényegében a petefészek megmarad, a méheltávolítással a nőknek nem kell tartaniuk a hormontermelés leállásától sem.

    Ez azonban koránt sincs így: egy nemzetközi tanulmány szerint a méh a petefészkek optimális vérellátását biztosítja, kivételével romolhat azok vérellátása, mely a női hormontermelés korábbi leállásához is vezethet. Egyéb pszichés okokból kifolyólag is fontos lenne megóvni és megőrizni a méhet, amíg csak lehet.

    Mióma? Már nem olyan félelmetes!

    Műtét - az endoszkóppal

    A mai modern szemlélet szerint a miómák eltávolításának első választandó alternatívája az endoszkópos – laparoszkópos vagy hiszteroszkópos – műtéti eljárás- mondja dr. Illanitz Elemér a Dr. Rose Magánkórház szülész- nőgyógyász szakorvosa, aki sok ilyen műtétet végzett már.

    Előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy kisebb műtéti megterhelést jelent a beteg számára, és kisebb kockázattal is jár: optimális méret esetén kevesebb a vérveszteség, lehetővé teszi a méhüreg és egyéb kismedencei szervek épségének megőrzését, és kevésbé kell tartani a későbbi összenövésektől.

    A kicsi behatolásoknak köszönhetően a sebgyógyulással kapcsolatos szövődmények száma minimálisra csökken, hiszen a kisebb sebfelületek jóval kisebb behatolási kaput biztosítanak az esetleges sebfertőzések számára, valamint csökkent a műtéti utóvérzések száma is. A kis behatolások mindemellett biztosítják azt is, hogy a megoperált betegek műtét utáni fájdalma minimális, így fájdalomcsillapító igényük jelentősen kisebb, mint a hagyományos műtéti technikával operált betegek esetében.

    "Egy lúdtojás méretű mióma is kioperálható laparoszkópos műtéttel, néhány cm- es metszésből (összehasonlításként egy ekkora mióma eltávolítása hagyományos technikával 30 cm-es metszést igényel – a szerk.). Bár a műtéti idő hosszabb lehet ezen minimál invazív sebészeti technikával, a beteg csak jól járhat, és ez mindannyiunk érdeke. Ha valakinek miómája van és műtétre volna szüksége, akkor keressen egy orvost, aki méheltávolítás nélkül, csak a miómát műti ki. Számos kutatás foglalkozik azzal, mekkora is az a mióma, amely laparoszkópia keretein belül távolítható el anélkül, hogy a hasüreget megnyitnánk.

    Klinikánkon olyan - egyelőre kevés helyen alkalmazott - technikával dolgozunk, amely lehetővé teszi a nagyméretű, akár 9 cm-t meghaladó miómák biztonságos eltávolítását is. Ez a laparoszkópos morcellációs technika, ami kapcsán a mióma göböket feldarabolva távolítjuk el egy keskeny műszeren keresztül. A gyógyulási időszak után nem marad vissza széles műtéti hegvonal, csupán néhány alig észrevehető, apró vágásnyom jelzi, hogy bármilyen beavatkozás történt- említi Dr. Illanitz Elemér.

    Mindennek megvan a maga ideje!

    Illanitz doktor továbbá elmondta, hogy a mióma tünettana színes, egyénenként változó, függ a daganat elhelyezkedésétől, függhet annak méretétől, ám sokszor a tünetek súlyossága sajnos nem arányos a mérettel. Ezért fontos az, hogy a terápiát is személyre szabottan határozzák meg, konzultáció és részletes kivizsgálás után a legmegfelelőbb eljárást választva. „Tünetmentes esetben, valamint ha a mióma mérete nem haladja meg a 4cm-t, nem szükséges műtéti beavatkozás, viszont elengedhetetlen a rendszeres, félévenkénti ultrahang vizsgálat, amivel az állapot hosszabb távon is megítélhető.

    Műtét elvégzése szükséges, ha a daganat tünetmentes, ám mérete meghaladja a 4 cm-t, illetve akkor, ha tüneteket tapasztalunk. Ezek között leggyakrabban a menstruációs ciklus kapcsán jelentkező rendszertelen, akár fájdalmas, elhúzódó, tömeges, alvadékos vérzés fordul elő. Jelentkezhet alhasi görcsös fájdalom, nyomásérzés, fehér hüvelyi folyás, gyakori vizelési inger, esetleg székrekedés. A legfontosabb probléma azonban, amit mióma okozhat, a meddőség vagy a sikertelen terhességek sorozata” – fejti ki a szülész- nőgyógyász.

    Már négy éve...

    „Az én méhemben is van egy mióma immáron 4 éve, de még fiatal vagyok (35 éves) ahhoz, hogy kivegyék a méhemet. Szeretnék majd még kisbabát! Mitévő legyek?”

    Őserő, kreativitás, szépség

    Női szerveink, és leginkább méhünk a női őserő, kreativitás, szépség, önmegvalósítás és újjászületés szimbóluma. Feladata a befogadás, vagyis méhünk az élet melegágya. A női test központja, a női léleknek, szellemnek, és tetteinknek leképezője. Minden gondolatunkat, érzésünket magába szívja, és tárolja, ezért fontos, hogy mit közvetítünk felé. Az ősi kultúrákban mélyen tisztelték a méhet, s a nővé válás folyamatát, még az első menstruációt is megünnepelték. A nők pontosan tudták és követték testük apró rezdüléseit, és egymást segítették abban, hogy minden társuk megtanulja ezt a tudást. Ez a misztikus beavatás a női lét titkaiba, kellően felkészítette őket az életfeladatukra, az anyává válásra, s a családi tűzhely őrzésére. A holisztikus szemlélet szerint energetikai és lelki jelentőséggel bír, energetikai erőforrásként funkcionál álmaink megvalósítása során, egészségi állapota pedig tükre önmagunkba vetett hitünknek.

    Az elváltozás az esetek többségében (80%) tünetmentesen fejlődik, mégis nagy problémát jelenthet a gyermekvállalás során, mivel spontán vagy habituális vetélést, akár meddőséget is okozhat. „Klinikánkon ezért nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, így a már fiatal korban elkezdett rendszeres nőgyógyászati vizsgálat elvégzésére, amit kismedencei ultrahanggal kiegészítve pontos diagnózist kaphatunk. A mai napig rengeteg nő fordul orvoshoz azzal a problémával, hogy nem tud teherbe esni, s az ilyenkor végzett kivizsgálás sok esetben miómát véleményez a háttérben.

    A még idejében felfedezett elváltozás könnyen kezelhető, ezért fontosnak tartjuk az időszakos vizsgálatok rendszeres elvégzését” – fejti ki a Dr. Rose szakorvosa, aki szerint éppen ezért lenne az új módszer különösen ajánlott azon nők esetébe, kiknek a méhében még fiatalon, szülés előtt fejlődik ki az elváltozás. Ha ugyanis a mióma a méh hátsó falán helyezkedik el, maga a megtermékenyítés is kétségessé válik, illetve a méhüreg körüli kis köbök esetén a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méh nyálkahártyájába.

    Nekem szerencsém volt!

    -36 éves vagyok, egy nyolcéves nagylány és egy kétéves kisfiú anyukája – kezdi történetét S. Anna. Nagyjából öt évvel ezelőtt a nőgyógyászom miómát fedezett fel a méhfalban, egyszerre kettőt is. Panaszt akkoriban nem okozott, így nagyon nem is aggasztott a dolog, egészen a rákövetkező év tavaszáig: április- májusban ugyanis komolyabb vérzési problémáim voltak, a menstruációm is jóval hosszabb ideig tartott. Az újabb kontrollvizsgálaton az orvosom megállapította, hogy 4 illetve 2,5 centisre nőttek a miómáim és mellettük újabbakat - több kicsit - is talált.

    Az orvosom mesélt nekem erről a laparoszkópos eljárásról. Végül sikerült átesnem egy olyan beavatkozáson, mely során megmaradt a méhem, eltávolították a miómám, és ezt nem nyitott hasi műtéttel, hanem négy kicsi ponton, hasi „metszésen” keresztül tették. Mindvégig nagyon hálás leszek a doktor úrnak!

    Van, aki egy internetes fórumon kér segítséget, útbaigazítást „sorstársaitól”: „… Édesanyám 51 éves 3 gyermekes anya. Menstruációja zavartalan, ami azt jelenti, hogy 26-28 napra jön meg, és 4-5 napig tart. Másfél két éve már, hogy erősen, sokat vérzik. Panaszával felkereste nőgyógyászát, aki megállapította, hogy van egy 3 cm- es mióma a méh hátsó felén, és csak a petefészek eltávolításával lehetne megszüntetni ezt a problémát. Érdeklődnék egy kevésbé „drasztikus” műtéti eljárás iránt. Én úgy gondolom, hogy anyukám még fiatal ahhoz, hogy kivegyék a méhét, ezért ha lehet, szeretném elkerülni a jelenleg egyetlen megoldásnak tűnő műtétet…”

    Új szelek fújnak…

    Az endoszkópos sebészeti (avagy kulcslyuksebészeti) eljárás a hasi műtétnél komplikáltabb és hosszabb beavatkozás (a mióma méretétől és elhelyezkedésétől függően akár 6- 7 órás is lehet), mindemellett jelentős technikai kihívást is jelenthet a kórházak számára, a páciensek kisebb műtéti megterhelése sokak számára fontos szempont, így mindenképp megéri a fáradtságot.

    Végül nem elhanyagolható az sem, hogy a páciensek gyakran már a műtét másnapján úgy mehetnek haza a kórházból, hogy szinte átlagos napi életüket élhetik, és munkába való visszaállásuk sem haladja meg a 7- 10 napos időtartamot. Mindehhez az orvosok szakértelme - endoszkópos műtéti jártasság és tapasztalat, kifinomult manualitás -, a személyzet precíz, pontos munkája és persze a megfelelő kórházi eszközpark szükséges.

    Szerző: Dr. Illanitz Elemér
    Megjelent: 2012. május 4.
    Forrás: Dr. Rose Magánkórház
    Legutóbb frissítve: 2014. március 20.
    Hirdetés

    Ha megmondod az igazat – jobban érzed magad!

    Erről a témáról szóló előadásom hangzott el az APA (Amerikai Pszichológus Társaság) legutóbbi ülésén, ahol egy vizsgálat eredményeiről számoltunk be, amelyben összehasonlítottuk két csoport munkáját. Az egyik folyamatosan „igazat” mondott mindennel kapcsolatosan, a másik – a kontroll pedig úgy viselkedett, mint szokásos módon bármelyikünk. Lássuk milyen eredmények születtek!

    Ígéretes lehet az agyi érkatasztrófa kezelésében az őssejtterápia

    A páciensek csontvelejéből nyert őssejtek alkalmazása ígéretes eredményekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa (stroke) esetén, az Imperial College London kutatói által alkalmazott kezelés jelentősen csökkentette a károsodás mértékét és javította a betegek életminőségét.