A B.E.A.C.H.E.S. (Beach Environmental Assessment and Characterization Human Exposure Study) tanulmányában több mint 1300 önkéntes vett részt. Mind helyi lakos, akik rendszeresen látogatták Dél-Florida strandjait. Két csoportba osztották a vizsgálatban résztvevőket: az egyik csoport tagjai bementek a vízbe, a kontroll csoport nem fürdőzött. A fürdőző csoportot arra kérték, hogy mártózzanak meg a vízben három alkalommal tizenöt percre. Néhány nappal később mindkét résztvevőt felhívták, hogy ellenőrizzék az egészségüket.

"Azt figyeltük meg, hogy ezeken a területeken fürdés közben még mindig van esély rá, hogy olyan mikrobákkal érintkezzünk, amik megbetegíthetnek akkor is, ha a strandon semmilyen szennyeződés nincs" - mondta a kutatás irányítója, Dr. Lora Fleming, aki az Óceán- és Humánegészség Központ (OHH) társigazgatója, és a Miami Egyetem epidemiológiai professzora. "Ez az információ különösen fontos a strandolni vágyó gyermekek és idősek számára, illetve a gyenge immunrendszerrel rendelkező embereknek."

A kutató csoport megállapította, hogy az úszók 1,76-szor nagyobb valószínűséggel számoltak be a gyomor- vagy bélrendszeri megbetegedésről, és 4,46-szor nagyobb valószínűséggel lépett fel náluk láz vagy légúti betegség. Az úszó csoport résztvevői közel hatszor gyakrabban jelentettek be bőrbetegséget.

Fölösleges elkerülni a gyönyörű strandokat. Helyette itt van pár egyszerű tipp a nyárra:

• Ne vegyünk vizet a szánkba és semmiképp ne nyeljük le.
• Ne ússzunk, ha influenza-szerű tüneteink, hasmenésünk vagy nyílt sebeink vannak.
• Zuhanyozzunk, mielőtt a vízbe mennénk, és miután kijöttünk a vízből.
• Mossuk meg kezünket szappannal étkezések előtt.
• Gyakrabban vigyük kisebb gyermekünket vécére.

"Nagyon kevés vizsgálatot végeztek meleg, szubtrópusi vizeken. A mikrobák szívóssága a víz hőmérsékletével, és más környezeti tényezővel függhet össze, mint a napfény, csapadék, áramlatok, és a hullámzás. Következő lépésként felhasználjuk a BEACHES által gyűjtött adatokat, hogy jobban megértsük ezeket a tényezőket, valamint jobb előrejelző módszereket fejlesszünk ki, hogy időben bezárhassuk a veszélyesebb strandokat" - tette hozzá Dr. Helena Solo-Gabriele környezetmérnök professzor.

A tanulmányról bővebben a Journal of Epidemiology című folyóirat júniusi számában olvashatnak.