Hirdetés
Kérdés: 
Kedves Doktornő/Úr ! 160-170-es pulzus mérése is előfordult nálam, fizikai megterhelés nélkül is. Gyakori a heteken át tartó rossz közérzet, szédülés, erőtlenség, hányinger. Holter vizsgálat eredménye szerint a sinus csomóból kiinduló "jóindulatú" ritmuszavarról van szó. Állandó gyógyszer szedését nem javasolták, csak alkalmanként, a tünetek csillapítására. Pánikbetegséget állapítottak meg nálam kb.6-7 éve. Borzalmas, halálfélelmet okozó állapotba kerülök, amikor a heves rosszullét elkap. Ilyenkor nem merek orvost hívni, hiszen ismert a problémám, csak várom, hogy mi fog történni. Jó lenne biztosan tudni, hogy mindezt az agyam produkálja,vagy a valóságos ok a szívritmuszavar? A pánikbetegségre évek óta szedett gyógyszerek nem nyújtottak igazi, végleges megoldást. Félelmetesnek találom ezt a magas pulzusszámot. Szeretnék eljutni egy olyan szakemberhez, aki tudna segíteni. Köszönöm szépen válaszukat !
Válasz: 
150/min. feletti pulzusszámot pánik nem okoz. Efelett a pulzusszám felett rohamos ("paroxizmális") tachycardiáról beszélünk. A lényege a következő. A pitvar és kamra között van egy ún AV-csomó, ami a pitvari ingerület átvezetését 0,12-0,2 mp-cel megnyújtja. Veleszületetten létezhet azonban olyan ingerületvezető szívizomköteg ("Paladino-Kent-köteg"), ami megkerüli az AV-csomót, így az ingerület lassítás nélkül jut be a kamrába. A felgyorsuló pulzus önmagát gyorsítja tovább. A szív 200/min. feletti összehúzódásra nem képes, ezért ennél súlyosabb tachcardia nem fordul elő. Viszont ez is elég ahhoz, hogy a vérnyomás leessen. A nagyon gyors pulzus ui. nem teszi lehetővé a szívkamrák tökéletes telítődését ellazulás (diasztole) alatt, így a magas pulzusszám ellenére csökken a szív által továbbított vér mennyisége, a vérnyomás. Ez rosszullétet, ájulásérzést, hideg verejtékezést, stb. okoz. Az említett rendellenesség két legjellemzőbb formája a WPW-szindróma (Wolff-Parkinson-White) és az LGL-szindróma (Lown-Ganong-Levine). A különbségek tárgyalására nem térnék ki - nincs jelentősége. Az említett betegségeket ma már szívkatéterezéssel szinte ambuláns műtéttel gyógyítják. A szívbe vezetett katéterrel felkutatják a rendellenes köteg helyét és lézerrel azt átmetszik. Ez végleges gyógyulást eredményez lényegében veszélytelen beavatkozás mellett. A beavatkozást szinte bármelyik kardiológiai osztályon biztos kézzel elvégzik.

További levelek a témában

Szakértő:
Szakterület:
Kérdés:
Kedves Doktornő/Úr ! 160-170-es pulzus mérése is előfordult nálam, fizikai megterhelés nélkül is. Gyakori a heteken át tartó rossz közérzet, szédülés, erőtlenség, hányinger. Holter vizsgálat eredménye szerint a sinus csomóból kiinduló "jóindulatú" ritmuszavarról van szó. Állandó gyógyszer szedését nem javasolták, csak alkalmanként, a tünetek csillapítására. Pánikbetegséget állapítottak meg nálam kb.6-7 éve. Borzalmas, halálfélelmet okozó állapotba kerülök, amikor a heves rosszullét elkap. Ilyenkor nem merek orvost hívni, hiszen ismert a problémám, csak várom, hogy mi fog történni. Jó lenne biztosan tudni, hogy mindezt az agyam produkálja,vagy a valóságos ok a szívritmuszavar? A pánikbetegségre évek óta szedett gyógyszerek nem nyújtottak igazi, végleges megoldást. Félelmetesnek találom ezt a magas pulzusszámot. Szeretnék eljutni egy olyan szakemberhez, aki tudna segíteni. Köszönöm szépen válaszukat !
Válasz:
150/min. feletti pulzusszámot pánik nem okoz. Efelett a pulzusszám felett rohamos ("paroxizmális") tachycardiáról beszélünk. A lényege a következő. A pitvar és kamra között van egy ún AV-csomó, ami a pitvari ingerület átvezetését 0,12-0,2 mp-cel megnyújtja. Veleszületetten létezhet azonban olyan ingerületvezető szívizomköteg ("Paladino-Kent-köteg"), ami megkerüli az AV-csomót, így az ingerület lassítás nélkül jut be a kamrába. A felgyorsuló pulzus önmagát gyorsítja tovább. A szív 200/min. feletti összehúzódásra nem képes, ezért ennél súlyosabb tachcardia nem fordul elő. Viszont ez is elég ahhoz, hogy a vérnyomás leessen. A nagyon gyors pulzus ui. nem teszi lehetővé a szívkamrák tökéletes telítődését ellazulás (diasztole) alatt, így a magas pulzusszám ellenére csökken a szív által továbbított vér mennyisége, a vérnyomás. Ez rosszullétet, ájulásérzést, hideg verejtékezést, stb. okoz. Az említett rendellenesség két legjellemzőbb formája a WPW-szindróma (Wolff-Parkinson-White) és az LGL-szindróma (Lown-Ganong-Levine). A különbségek tárgyalására nem térnék ki - nincs jelentősége. Az említett betegségeket ma már szívkatéterezéssel szinte ambuláns műtéttel gyógyítják. A szívbe vezetett katéterrel felkutatják a rendellenes köteg helyét és lézerrel azt átmetszik. Ez végleges gyógyulást eredményez lényegében veszélytelen beavatkozás mellett. A beavatkozást szinte bármelyik kardiológiai osztályon biztos kézzel elvégzik.