Hirdetés

A gyógyítás kezdetei

A gyógyítás egyidős az emberiség történetével. A kezdetekben az emberek az élővilágból merített ismereteiket használták fel gyógyításra.

Megfigyelték, s követték a beteg állatok viselkedését. Például észrevették, hogy a sántító, reumás kutya furcsa szagú, meleg vízbe lógatja a lábát, s a fürdő után jobban tud járni. Maguk is megmártóztak a kénes vízben, s tapasztalták, hogy jót tesz fájó tagjaiknak – kezdte a humán orvoslás történetének elbeszélését dr. Szállási Árpád orvostörténész, egyetemi magántanár. Nagy jelentősége volt a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó gyógynövény ismeretnek. A javasasszonyok növényfőzetekkel gyógyítottak, melyet etnomedicinának nevezünk. Nagy jelentősége volt a népi gyógyászatnak, a gyógynövények vizsgálatából, hatóanyagainak feltárásából fejlődött ki a modern gyógyszerészet. A füvesembereken kívül a papok is gyógyítottak. Ők tanulmányaik során sajátították el a gyógyfüvekkel való orvoslást, s elsősegélyt nyújtottak, praktizáltak a növényi drogokkal. A katolikus egyház iskoláiban még 1946-ban is oktatták a medicina pastoralis nevű tantárgyat.

Hazai növényeink mellett más földrészek gyógyszerei is eljutottak hozzánk az utazások során, melyeknek vizsgálatok és tapasztalatok útján fedezték fel hatóanyagait. Így került Dél-Afrikából Európába az idegrendszerre ható kinin. A churare nevű távol-keleti egzotikus növény kiváló altató, ma is használják a belőle készült gyógyszert az altatásos beavatkozások során. 1539-ben Európában már fejlett volt az orvostudomány, de Magyarországnak nem volt egyeteme. Aki orvos akart lenni, annak külföldön kellett tanulni, mint Poroszországban, Svájcban, Hollandiában, Angliában. Debrecenből Halléba ment a legtöbb fiatal – főleg a teológusnak készülők –, mert hiába volt egyetem a közeli Bécsben, ott reformátusoknak nem adtak diplomát. 1770-ben Nagyszombatban alakult meg az első magyar egyetem, melyet Pázmány Péterről neveztek el. Évente 5-6 ember végzett az orvosi karon, melyből következett, hogy csak egy-egy fejedelemnek, nádornak, főúrnak, kollégiumnak volt orvosa, a nép a saját tudására hagyatkozhatott. – Nem volt mindenre „orvosság”, például ha megszúrta valakinek a kezét az akáctövis, nem kapott tetanuszt – jegyezte meg az orvos. De nem is kellett, mert évszázadokkal ezelőtt ellenállóbbak voltak az emberek, emellett nagy volt a természetes kiválasztódás. Debrecen az 1700-as években 30 ezer lakosával a legnépesebb vidéki városnak számított. Olyan kiváló orvosprofesszorai voltak, mint Weszprémi István, Hatvani István és Csapó József, s híres gyógyszerészei, mint Kazay Sámuel és Polgárdi Mihály. Az orvosi és gyógyszerészi kar egyetemet tudott volna indítani. Az egyetem feladata akkor is és ma is a gyógyítás, a tanítás és a kutatás.

A 18. században a kutatást jórészt a könyvírás jelentette. Szükség is volt rá, hiszen gyakoriak voltak a járványok, melyek megtizedelték a lakosságot, mint 1639-ben Debrecenben a pestisjárvány. Mária Terézia uralkodása kezdetén a közegészségügyi viszonyok javítását tűzte ki célul, s kötelezővé tette a bábák vizsgázását. Ezért Weszprémi István 1766-ban megírta az első magyar nyelvű könyvet, a „Bába mesterségre tanító könyv”-et, melyet Debrecenben, az Alföldi Nyomda elődjében, Margitai István nyomdájában adtak ki. Később egy négykötetes, kétnyelvű orvostörténeti munkát írt, melyet ma is használnak.

DEOEC

További tartalmak természetes gyógymódok témában

Aktuális hírek

Pattanást és rosaceát is okozhat a bőratka

A pattanásoktól, rosaceától szenvedők közül sokan már beazonosítani vélték, hogy bőratka okozza a problémájukat, esetleg már be is szerezték az otthoni kezelésre alkalmas szereket. Miért veszélyes...

Így jelzi a szervezete, ha vashiányos

Úgy érzi nincs elég energiája a napi feladatokhoz? Fáradékony, gyenge, gyakran fázik ok nélkül? Valószínűleg a vashiány kellemetlen tüneteitől szenved. Íme a legfontosabb tudnivalók a nők...

Mellkasi fájdalom? Ezek a szükséges vizsgálatok!

Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa...

Laktózmentes vagy vegán fagyi? Nem mindegy!

Az áruházak mélyhűtőiben egyre több különböző jelölésű fagylaltot találhatunk: vegán, laktózmentes, paleo, cukormentes. Melyik típust válasszuk ételintolerancia vagy diéta esetén?

Tényleg nehezebb 35 éves kor után teherbe esni?

Ma sok nő a harmincas évei közepére jut el oda, hogy megszülje első gyermekét, míg a babát tervező 35 év feletti párok másik fele hiába próbálkozik. Ketyeg az a bizonyos biológiai óra, de vajon...

5 betegség, ami fehér foltokat okozhat a mandulákon

Milyen esetben fontos mindenképp orvoshoz fordulni, ha fehér foltokat látunk a mandulánkon?  

további cikkek >>