Hirdetés

A gyógyítás kezdetei

A gyógyítás egyidős az emberiség történetével. A kezdetekben az emberek az élővilágból merített ismereteiket használták fel gyógyításra.

Hirdetés

Megfigyelték, s követték a beteg állatok viselkedését. Például észrevették, hogy a sántító, reumás kutya furcsa szagú, meleg vízbe lógatja a lábát, s a fürdő után jobban tud járni. Maguk is megmártóztak a kénes vízben, s tapasztalták, hogy jót tesz fájó tagjaiknak – kezdte a humán orvoslás történetének elbeszélését dr. Szállási Árpád orvostörténész, egyetemi magántanár. Nagy jelentősége volt a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó gyógynövény ismeretnek. A javasasszonyok növényfőzetekkel gyógyítottak, melyet etnomedicinának nevezünk. Nagy jelentősége volt a népi gyógyászatnak, a gyógynövények vizsgálatából, hatóanyagainak feltárásából fejlődött ki a modern gyógyszerészet. A füvesembereken kívül a papok is gyógyítottak. Ők tanulmányaik során sajátították el a gyógyfüvekkel való orvoslást, s elsősegélyt nyújtottak, praktizáltak a növényi drogokkal. A katolikus egyház iskoláiban még 1946-ban is oktatták a medicina pastoralis nevű tantárgyat.

Hazai növényeink mellett más földrészek gyógyszerei is eljutottak hozzánk az utazások során, melyeknek vizsgálatok és tapasztalatok útján fedezték fel hatóanyagait. Így került Dél-Afrikából Európába az idegrendszerre ható kinin. A churare nevű távol-keleti egzotikus növény kiváló altató, ma is használják a belőle készült gyógyszert az altatásos beavatkozások során. 1539-ben Európában már fejlett volt az orvostudomány, de Magyarországnak nem volt egyeteme. Aki orvos akart lenni, annak külföldön kellett tanulni, mint Poroszországban, Svájcban, Hollandiában, Angliában. Debrecenből Halléba ment a legtöbb fiatal – főleg a teológusnak készülők –, mert hiába volt egyetem a közeli Bécsben, ott reformátusoknak nem adtak diplomát. 1770-ben Nagyszombatban alakult meg az első magyar egyetem, melyet Pázmány Péterről neveztek el. Évente 5-6 ember végzett az orvosi karon, melyből következett, hogy csak egy-egy fejedelemnek, nádornak, főúrnak, kollégiumnak volt orvosa, a nép a saját tudására hagyatkozhatott. – Nem volt mindenre „orvosság”, például ha megszúrta valakinek a kezét az akáctövis, nem kapott tetanuszt – jegyezte meg az orvos. De nem is kellett, mert évszázadokkal ezelőtt ellenállóbbak voltak az emberek, emellett nagy volt a természetes kiválasztódás. Debrecen az 1700-as években 30 ezer lakosával a legnépesebb vidéki városnak számított. Olyan kiváló orvosprofesszorai voltak, mint Weszprémi István, Hatvani István és Csapó József, s híres gyógyszerészei, mint Kazay Sámuel és Polgárdi Mihály. Az orvosi és gyógyszerészi kar egyetemet tudott volna indítani. Az egyetem feladata akkor is és ma is a gyógyítás, a tanítás és a kutatás.

A 18. században a kutatást jórészt a könyvírás jelentette. Szükség is volt rá, hiszen gyakoriak voltak a járványok, melyek megtizedelték a lakosságot, mint 1639-ben Debrecenben a pestisjárvány. Mária Terézia uralkodása kezdetén a közegészségügyi viszonyok javítását tűzte ki célul, s kötelezővé tette a bábák vizsgázását. Ezért Weszprémi István 1766-ban megírta az első magyar nyelvű könyvet, a „Bába mesterségre tanító könyv”-et, melyet Debrecenben, az Alföldi Nyomda elődjében, Margitai István nyomdájában adtak ki. Később egy négykötetes, kétnyelvű orvostörténeti munkát írt, melyet ma is használnak.

DEOEC

További tartalmak természetes gyógymódok témában

Aktuális hírek

Egyszerű módszerek szájszag ellen

A legtöbb esetben a kellemetlen szájszag ellen viszonylag könnyen tehetünk, de előfordulhat az is, hogy a rossz lehelet kialakulásáért komolyabb probléma a felelős, ennek pedig a megoldása is...

Szívelégtelenség: hogyan kezelhető?

A gyógyszeres kezelésektől az eszközös kezeléseken át a szívátültetésig. Mikor, melyik lehet a megfelelő terápia?

Nem kívánom a szexet, mi a bajom?

A szexuális együttlétek igen fontosak egy párkapcsolatban, ám olykor előfordulhat, hogy a pár egyik tagja összebújás helyett inkább mással töltené az időt. Amennyiben a libidó hiánya túlságosan is...

5 nyári tanács szívbetegeknek

A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban, különösen, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak és/vagy túlsúlyosak.

Gyógyszerkivitel és behozatal: mit kell tudni az utazóknak?

Egy-egy utazás alkalmával előfordulhat, hogy igazolást kell beszerezni ahhoz, hogy a krónikus betegségükre vagy az akut problémáikra szedett gyógyszereiket gond nélkül magukkal vihessék az utazók...

Betegségek a strandról: így nem szedi össze

A nyár a napozás, a strandolás időszaka. Ám a szünidő és a hőség beköszöntével nemcsak a fürdőzők száma nő ugrásszerűen, hanem sajnos a fertőzéseké és a tipikus strandbetegségeké is. Mit tegyünk,...

további cikkek >>