Hirdetés

A magyar orvoslás története (1)

Orvostörténeti sorozatunkban most a magyar orvoslás korszakait tekintjük át. Hová tudunk visszanyúlni? A reneszánsz és a barokk kor orvoslásáig... A középkorban orvosaink általában Itáliában szerezték képesítésüket, majd a XIV. század derekától Prágában (1348), Krakkóban (1364) és Bécsben (1365).

Hirdetés

Az első magyar orvosi kar a XVIII. században alakult meg Mária Terézia jóvoltából, aki udvari orvosát: Gerhard van Swietent (1700-1772)) bízta meg a feladattal. 1770-ben Nagyszombaton megindult az orvosképzés, amit 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyeztek.

A magyar orvoslás története (1)Balsaráti Vitus János (1529-1575) Orvosi tanulmányait Wittenbergben végezte, majd Bologna, Pádua egyetemeit látogatta,ugyanitt szerzett orvosi diplomát. Rómában V. Pál pápa udvari orvosa. Hazatérte után, Sárospatakon lett tanár, a diákoknak orvosi ismereteket is tanított. Sebészetről írt könyvet, ami nem maradt fenn.

Kolozsvári Jordán Tamás (1539-1585). A kolozsvári születésű híres orvos tanulmányait Montpellier-ben, Párizsban, Bolognában, Páduában, Pisában, Rómában és Bécsben végezte. Elsőként írta le a kiütéses tífuszt.(1570) Megállapította, hogy a szifilisz nem csak nemi érintkezéssel fertőz. A magyarországi hévizek, ásványvizek analízise is a nevéhez fűződik!

Gyulai Pál (1550-1599) nem csak politikus volt, hanem orvosi tanulmányokat is folytatott Páduában és Bolognában. Gyulai Báthory István udvari orvosa.

Zsámboky János (1531-1584) A kor egyik (tizennégy nyelvet ismerő (!) legnagyobb polihisztora, az antik irodalom tudósa és terjesztője. Értékes könyvtára a bécsi császári könyvtáré lett.

Jeszenszky János (Jessenius vagy nagyjeszeni Jeszeni János, 1566-1621) A wittenbergi egyetem tanára, rektora, majd a prágai egyetem kancellárja. Prágában: 1600-ban ő honosítja meg a boncolást! Közép-Európa legkiválóbb orvosa.

Weszprémi István (Tudós Weszprémi István/ Weszprémi Csanádi István, 1723-1799) Orvos, lexikonográfus, az első hazai orvostörténet-író. Egyetemi tanulmányait Londonban és Strassburgban végezte. Tanulmányt írt a pestisről, ill., az az elleni védőoltásáról, amely az immunológia figyelemreméltó emléke! 1760-ban megírta a "Kisded gyermekeknek neveléséről való rövid oktatás" c. művet. Második magyar nyelvű könyve "A bábamesterségre tanító könyv" (1766) Fő életműve a négykötetes "Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza" (1774-1787 között). Ezzel a nagy horderejű művel W. megteremtette a magyar orvostörténet-írást, amely alapja lett a további orvostörténelmi -kutatásoknak. Mária Terézia aranyéremmel ajándékozta meg a tudóst.

A magyar orvoslás története (1)Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) a nagyenyedi kollégium egyik legkiválóbb tanára volt. Életútja: Lipcse, Drezda,majd több német város érintésével Strassburgba és Bázelbe ment tanulni. A bázeli egyetemen Harvey nagy felfedezését a vérkeringést is oktatta. Pápai igen nagy műveltséggel rendelkezett, jól beszélt latinul, görögül, héberül és több európai nyelven. Filozófiai, történelmi tudását külföldön is nagyra becsülték. Több kiváló munkája közül említésre méltó : a "Pax corporis" (A test békéje), melyben korának orvosi ismereteit közli népszerű formában azok részére: "Kiváltképp falukon, ahol hamarabb talál segédet a beteg barom, mint az ember" Másik érdemes műve: "Békességet magamnak, másoknak".

Perliczi János Dániel (1705- 1778) Tanulmányit a hollandiai Utrechtben végezte (1728-ban), 1751-ben folyamodványt nyújtott be Mária Teréziának egy magyar orvosi kar létrehozásáért. Elmondja, hogy "éghajlatunkat, nyelvünket, népünket, életmódunkat nem ismerő idegen orvosokra szorulunk, akik csak sok gyászos eredményű kísérletezés után tanulják meg azt, amire itt szükség van." Továbbá javasolja a korszerű gyógyszertárak létesítését és a törvényszéki orvosi vizsgálatokat végzendő szakemberek kitanítását, alkalmazását. A tervet elvetették.

Benkő Sámuel (1743-1825) Borsod megye főorvosa. Tanulmányozta a meteorológiai jelenségeket a kór lefolyására gyakorolt hatását, és ennek kapcsán a boncolási leletekkel összehasonlította klinikai megfigyeléseit. Benkő a klinikai kórbonctan magyarországi megalapítója és a meteoropathológia egyik megteremtője.

Fischer Dániel (1695-1746) Wittenbergben fejezte be orvosi tanulmányait. Késmárk városi orvosa, Szepes és Lipót vármegye főorvosa. Több gyógyszerkészítmény feltalálója, híre külföldön is ismert volt. Számos orvosi és természettudományi tanulmánya jelent meg. 1732-ben felhívást adott közre egy magyar természettudományi folyóirat és társaság megalapítására.

Rayger Károly (1641-1707) Wittenbergben tanult, Strassburgban avatták orvosdoktorrá 1667-ben. 1668-tól 39 (!) évig pozsonyi városi orvos. Tanulmányokat írt a himlőről, az influenzáról, a csecsemőkori rángógörcsökről. Boncolással tisztázta a betegség lényegét. Botanikai kertje volt, egyes hazai növények orvosi használatáról írt. Elsőnek írta le a tüdő-úszó-próbát (tüdőúszópróba) (Rayger-féle úszópróba), aminek lényege az élveszületés kimutatása. Indítványozta a bábák képzését és orvosi felügyeletét. (Azonos nevű fia szintén orvos (1675-1731) ő ismertette a szőnyi ikreket, ápolta apja botanikus kertjét.) (Id.R.K. Harvey elismerését is kivívta!)

Mátyus István (1725-1802) Az első magyar egészségtan szerzője "Ó és új diaetetica" címen.

Raymann János Ádám (1690-1770) Nevéhez fűződik az első himlőoltás Magyarországon (variolatio), Nyulas Ferenc (1758-1808) pedig Erdélyben ismertette a himlőoltást.

források:
Réti Endre szerk.: A magyar orvosi iskola mesterei; A reneszánsz és a barokk kor orvosai Magyarországon; A magyar orvosi kar kialakulása

 

További tartalmak terápia témában

További tartalmak diagnózis témában

További tartalmak életmód témában

További tartalmak általános egészségügyi téma témában

Aktuális hírek

Májrák és a máj érbetegségei

Ebben a cikkben a májat érintő betegségek közül a portális véna trombózist, és a rettegett májrák betegségeket mutatjuk be.

Miért fogy el belőlünk a vas?

Mihez kell, hogyan termelődik és mitől lesz bennünk kevés a vas? 

Ezért fontos a terhességi diabetes gyors kezelése

A várandósság időszaka alatt sajnos kialakulhatnak olyan állapotok, melyek veszélyeztetik mind a kismama, mind a baba egészségét. Ilyen például a terhességi diabetes, mely napjainkban igen sok nőt...

9 tünet, amiből tudhatjuk: szerelmesek vagyunk

A szerelem olyan intenzív érzés, hogy szinte belebetegszünk a nagy érzelmekbe. A szerelem vak – hát bizony sok minden megváltozik bennünk és körülöttünk akár még a "látásunk", a mozgásunk is. Van-...

Ne spenóttal akarjuk megoldani a vashiányt

A vashiány az egyik leggyakoribb hiányállapot, elsősorban a nők körében. Ma már kaphatóak vastartalmú étrend-kiegészítők, ám vasraktáraink feltöltésében a táplálkozásunknak is jelentős szerepe van...

Jelek, hogy nincs rendben a menstruáció

Ahány nő, annyiféle lehet a menstruáció: egyénenként eltérő lehet. Van azonban néhány jel, amely arra utal, hogy valami nincs rendben – ezekkel a tünetekkel mindenképpen forduljunk orvoshoz!

további cikkek >>