Hirdetés

Az orvoslás története – dióhéjban: Középkor és reneszánsz

Az ókori orvoslás már magas szintre jutott, ezt a középkorban az arab medicina tudta egyedül továbbvinni, mert az európai középkor vallásos gondolkodása miatt az orvoslás erősen visszaszorult – az egyházi falak közé…

Hirdetés

Az orvoslás története – dióhéjban: Középkor és reneszánszArab medicina

A keleti, bizánci és görög-római orvoslás nemes hagyományait több, mint 1200 évvel ezelőtt az arab világ tudta továbbvinni, Bagdad volt akkoriban egy ismert orvosi központ. Felvilágosult szemléletű kalifák segítették is az akkori orvostudományt, és a tapasztalatok leírásait is. Talán legismertebb Hunain-Ishaq-al-Ibadi volt (809-873), "Kérdések az Orvoslásról" c. művével. Igen fontos orvos volt még Avicenna (Ali ibn Sina, 1037 körül) "Canon Medicinae" c. könyvével. De közismert nevek még Averroes (ibn Rushd) és a zsidó orvos Maimonides is. Műveikben a korábbi tudás szintézise mellett megjelenik a "modern" gyógyszertan mellett az anatómia, élettan, sebészet, szemészet, a gyógyszerkészítés tudománya. Már ki tudták számítani a gyógyszerek erősségét, dózisait, és matematikai képletekkel próbálták megközelíteni a beteg várható javulását…

Avicenna könyvében már kitér a bőrbetegségekre, a szexuális úton terjedő betegségekre, az idegrendszer zavaraira, és határozott különbséget tesz orvoslás és gyógyszerészet között!

Mansur ibn Ilias (1390 körül) "Anatómia" c. könyvében alapos diagramokat mutatott be a test struktúrájáról, az idegrendszer és vérkeringés alapjairól. Az arab medicina foglalkozott elsőként az immunrendszerrel, az állatokon való gyógyszerkipróbálásokkal (!), az orvoslás és más tudományok közelítésével. Bagdadban a 8. szd-ban már voltak patikák, ismertek mintegy 2000 vegyületet, és terápiában alkalmazható anyagot, hatóanyagokat.

Az orvoslás története – dióhéjban: Középkor és reneszánsz Keresztény középkor

Iskolásnak tűnik de igaz, hogy a római birodalom bukását követően a korábbi tudományok hanyatlásnak indultak: az orvoslás "beszorult" az egyház falai közé, a zárdákba, kolostorokba, egyházi fenntartású kórházakba, ispotályokba. A XI. szd-i Salerno vált nevesebb orvosi központtá (Schola Medica), amely a Montecassinoi kolostorral folytatott szoros együttműködést, átvéve bizánci és arab orvosi eredményeket is. A később alapított itáliai orvosegyetemek is gyógyító centrumokká tudtak válni. A kor ismert orvosa volt Constantinus Africanus (+1087), aki gyakorlatias műveket alkotott, pl. betegségekről az utazók számára. Jelent meg dietetikával kapcsolatos mű is.

A salernoi "mesterek" az orvoslás és filozófia kérdéseivel is foglalkoztak, ekkor alakult ki a physica, physick, physician elnevezés az orvosokra, utalással a fizikai alapokra. Anatómiai, tünettani, kóroktani (patológiai!) művek is napvilágot láttak. Foglalkoztak a szülészet-nőgyógyászat kérdéseivel is (Trotula).

A reneszánsz kor orvoslása

Közismert volt a test boncolásának egyházi tiltása, de a reneszánsz kor ezen túllépett, a boncolás, a kísérletes vizsgálatok egyre több ismeretet nyújtottak az emberi test felépítéséről és működéséről.

Az orvoslás története – dióhéjban: Középkor és reneszánszA kor legismertebb orvosa Andreas von Wesel (1514-1564), azaz Vesalius. Legismertebb műve a "De humani corporis fabrica" az emberi test anatómiája. Vesalius már 14 évesen egyetemista lett Leuvenben, előbb művészeti ágon, onna került az orvosi pályára. Galénosz (Galenus) munkái nyomán egyre nagyobb érdeklődést mutatott az anatómia és a boncolások iránt. Diplomunkája arab orvosi munkák kommentálása volt, később Páduába (Padova) költözött, orvosként itt működött.

Az egyetemen anatómiát és sebészetet oktatott, számos tekintetben felülbírálta a korábbi szemléletet, műveket. Az érvágás metodikájáról is közreadott egy munkát.

Felismerte az emberi szív pontos felépítését, de Galenus korábbi tévtanait nem mert teljesen megkérdőjelezni.

Anatómiai főműve úttörő volt abban a tekintetben, hogy a bonctani ismereteket helyezte előtérbe, és a belső működéseket a szervi felépítéssel magyarázta.

A folytatásban: az újkortól napjainkig...

forrás: Carmichael-Ratzan: Medicine in Literature and Art, MSD Orvosi Kézikönyv, wikipedia

További tartalmak életmód témában

További tartalmak általános egészségügyi téma témában

További tartalmak kutatás témában

Aktuális hírek

Strandolás: óriási veszélyben lehetünk, ha nem figyelünk oda

A vízi balesetek veszélyeire hívta fel a figyelmet az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki az MTI-nek azt mondta: kellő odafigyeléssel elkerülhetők az életveszélyes sérülések vagy a halálesetek...

Táplálkozási tippek totális hőség esetére

Kánikulában étkezési szokásaink is megváltoznak. Szervezetünk okosan jelzi, hogy több folyadékot igyunk, kevésbé megterhelő ételeket együnk: hallgassunk rá! Az Országos Élelmezés- és...

Mit tegyünk, ha napszúrást kaptunk?

A nyári melegnek nemcsak kellemes hatásai vannak, hiszen a hőség sajnos komoly veszélyekkel is együtt járhat. Ezek közül az egyik leggyakoribb a napszúrás, mely tulajdonképpen a fedetlen fejet érő...

Hőség jön: itt a másodfokú hőségriasztás

Trópusi meleg napok várhatók, a hőség az egészséges embereket is megviselik, hát még a betegeket, gyerekeket, időseket. Előzzük meg a bajt!

Hőségriadó: ezt tanácsolják a sürgősségi osztályon

Továbbra is marad a hőség és úgy tűnik, hosszú, forró nyarunk lesz, nyaraljunk bári itthon, vagy külföldön. Hogyan védekezzünk a szélsőséges időjárás okozta panaszok ellen?

Jó hír a cukorbetegeknek: megváltozik sok kenyér összetétele

A cukorbetegeknek igen szigorú diétát szükséges követniük, melynek egyik alapelve, hogy a fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű pékárukat kell fogyasztaniuk a hirtelen vércukorszint emelkedés...

további cikkek >>