"Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elhízás nem volt probléma azokban az időkben, az élelmiszerellátás a szezonális, egészséges termékekre alapult és a mai viszonyokhoz képest igencsak szerény volt" - magyarázta a University College Cork kutatója.

A majdani szentnek, aki az V. század elején rabszolgaként érkezett brit földről egy valószínűleg hosszú és éhséggel kísért úton az Ír-szigetre, be kellett érnie zabkásával, zabkásalevessel és tésztaszerű ételekkel. Különlegességként fogyaszthatott tyúk- és lúdtojást, mézet, tengeri hínárt és almát, fűszerként pedig vadfokhagymát és vízitormát.

Az ír menü része volt ebben az időban a hal - lazac, pisztráng, angolna - és a sertéshús is. A lapos kenyeret zabból és árpából készítették, esetleg egy kis rozsból, vagy a sokkal különlegesebbnek tartott búzából.

"Ironikus, hogy az akkor elérhető élelmiszerek többségét ma egészséges élelmiszernek nevezzük, amelyek drágábban szerezhetők be" - hangoztatta Sexton.

Szent Patriknak, Írország védőszentjének a napját március 17-én ünneplik Írországban.